// 2024. november 26., kedd // Virág
Oroszország

Mennyit is ér a romániai rakétapajzs?

// HIRDETÉS

Ha sokat, akkor remek. De ha mégsem, akkor most veszélyben vagyunk a vacak pajzs mögött?

Bukarestben Oroszországgal szembeni biztonsági garanciának tekintik a deveselui katonai létesítményeket. De tényleg hatékonyak ezek egy valódi háború esetén?

Csütörtökön Dacian Cioloş kormányfő, illetve a külön e célból Romániába érkezett Robert Work amerikai védelmi miniszter-helyettes és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelenlétében felavatták a deveselui rakétaellenes védelmi rendszert. Dacian Cioloş miniszterelnök kijelentette: nagyon nagy jelentőséget tulajdonít ennek az eseménynek, mert „a biztonsági légkört továbbra is az európai és euroatlanti térség elleni kihívások, fenyegetések és kockázatok terhelik”. Ezt követően részletezte a fenyegetéseket, ahogy azokat a bukaresti politikai vezetők látják: „A keleti szomszédságban mind a jegelt konfliktusok fennmaradását, mind új konfliktusok megjelenését is látjuk, melyek megerősítik – ha erre egyáltalán még szükség volt – a Fekete-tenger térségének stratégiai fontosságát az euroatlanti övezet biztonsági és stabilitási képletében.”

Következésképpen Bukarest

Oroszországgal szembeni biztonsági garanciaként

tekint a deveselui katonai létesítményekre. Ennek ellenére a kormányfő – akárcsak Klaus Johannis a NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése alkalmából – fontosnak tartották elismételni, hogy „a deveselui létesítmény teljes mértékben tiszteletben tartja az ENSZ-charta rendelkezéseit és nem irányul kimondottan valaki ellen”. Amikor a projekt még az elején tartott, a bukaresti diplomaták – félszájjal – azt sugallták, hogy a rakétaellenes pajzs egy esetleges iráni lépés kivédésére szolgál. Ezt azonban nem erőltették túlságosan, arra kérve a sajtót, hogy ezt vegye figyelembe, de ne hangsúlyozza ezt túlságosan (Bogdan Aurescu).

Ez a javaslat – természetesen – furcsa volt, tekintettel arra, hogy Románia à contre-coeur fagyasztotta be kapcsolatait Teheránnal és alig várta az alkalmat, hogy kedvezőbb körülmények között újra felvegye a szálat. Ma egy Iránra való utalás annál is inkább abszurdnak tűnne, hogy már sor került kölcsönös látogatásokra bizonyos régi és hasznos kereskedelmi kapcsolatok újraindítása érdekében.

Tehát Oroszország marad a nagy meg nem nevezett, holott az ezen alkalomból elhangzott összes beszéd Moszkvának szólt. Románia kormányfője például azt mondta, hogy a deveselui létesítmény teljes mértékben tiszteletben tartja az ENSZ-chartát, ami az oroszoknak arra a vádjára válaszol, hogy a rakétaellenes pajzs telepítése ellentétes a nemzetközi joggal. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szintén válaszolt a Moszkvában elhangzott riadóztatásokra, kijelentve, hogy a rendszer „nem irányul Oroszország ellen, mert

mind a fizikai, mind a földrajzi körülmények lehetetlenné teszik,

hogy a rendszer aláássa Oroszországot”.

Nyilvánvalóan nincs értelme tovább idézgetnünk, mert ezek semmit sem magyaráznak meg. Az oroszoknak, akik azt mondták, hogy „az amerikai rakétaellenes rendszer telepítése vitathatatlanul fenyegetés az Orosz Föderáció biztonságára nézve” (Dmitrij Peszkov, TASS), az az érdekük, hogy nagyon eltúlozzák a helyzet jelentőségét, éppen azért, hogy ezzel indokolhassanak bizonyos utólagos csapattelepítéseket. Az amerikaiak és a NATO pedig továbbra is tagadnak, delegitimálva Oroszország bármilyen válaszát, melyet agresszor erőként mutatnak be. Ez egy banális játék.

Érdekes, hogy egyes független amerikai elemzők úgy értékelték, a deveselui pajzsnak nincs semmilyen katonai értéke, annak ellenére, hogy nagy pompával avatták fel, és csak egy politikai jelkép (George Friedman). Annyi csak, hogy megfontolatlanságnak tűnik pénzt pazarolni egy olyan jelképre, mely képtelen kivédeni egy orosz légitámadást. „A deveselui rakétaellenes pajzsra elkötött pénzt – írta elemzése végén Friedman – sokkal valószínűbb fenyegetések megelőzésére is be lehetett volna fektetni.” (https://geopoliticalfutures.com).

De az oroszok is értelmezhetik annak biztosítékaként az elemzést, hogy a romániai pajzsot nem kell komolyan venni. Hiszen nem kellene szem elől veszítenünk, hogy Oroszország nem a Deveseluból indítható rakéták miatt érzi fenyegetve magát (bár ezt állítja), hanem amiatt, hogy ez a rendszer

(elméletileg) korlátozza Oroszország kelet-európai fenyegetési és implicit politikai manőverezési hatósugarát.

G. Friedman elemzése lehangolónak tűnik egy olyan ország számára, mint Románia, mely úgy tűnik, nagy reményeket fűzött ehhez az amerikai szerepvállaláshoz. De a románok vajon tényleg hisznek abban, hogy ezek a „létesítmények” hatékonyak lehetnek egy valódi háború esetén? Vagy másfajta típusú hatékonyságról van szó: egy konfliktus esetén a térségben lévő amerikaiak szenvednének el elsőkként veszteségeket, ami szavatolná Amerika további szerepvállalását.

De ne feledjük, ezeknek a gondolatmeneteknek csak és kizárólag akkor van értékük, ha Oroszország valóban fenyegetést jelentene Európára nézve. Amit egy éles és bőséges retorika ellenére nem sikerült bizonyítani. Fennáll annak a veszélye, hogy a Nyugat egy olyan harcias illúzió áldozatául esik, melyben az ellenség, megnevezése után, retorika tárgyából valódi ellenséggé válik. Ellenséget akár akaratlanul is lehet gyártani a folyamatosan fenntartott félelmek alapján. Erre a veszélyre pedig már az amerikai társadalom egy jelentős része is rájött, legalábbis annak alapján, hogy milyen látványos erősödést mutatott Donald Trump az országosan készült felmérésekben. A republikánus jelölt meg merte kérdőjelezni az AEÁ több évtizedes külpolitikai doktrínáját, másfajta kapcsolatot javasolva a világgal és különösen Oroszországgal. Mindenesetre, a románok számára az lenne jó, ha a deveselui pajzs jelkép maradna.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: yahoo.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS