Minden kezdődik elölről.
Végtelen, a saját bolygójukra visszavonult politikusok által elképzelt logikával rendelkező történetnek tűnik. Azt hiszem, csak így lehet magyarázni, hogy az európai parlamenti képviselők által most elképzelt megoldás – mintha mi sem történt volna – visszavisz minket az Európai Bizottság kezdeti javaslatához, mely akkora botrányt okozott, hogy gyakorlatilag leállt tőle a rendszer: a migránsok kötelező kvóták szerinti áttelepítéséhez.
Roberta Metsola (EEP, MT) Kashetu Kyengo (S&D, IT) társ-jelentéstevővel közösen készített jelentéséről van szó, melyet tegnap 44 igen szavazattal, 11 nem ellenében és egy tartózkodás mellett elfogadtak a LIBE Bizottság ülésén, a plenáris szavazás pedig április 13-án lesz Strasbourgban.
A szöveg (melynek magyar változata itt elérhető - a szerk.) abból indul ki, hogy jelenleg az európai menedékügyi rendszer teljes kudarcának vagyunk a tanúi, ami a Schengen-övezetbe lépésre vonatkozó „Dublin-szabályok” radikális reformját teszi szükségessé. Az európai parlamenti képviselők javaslata az, hogy
egyetlen pontba gyűjtve össze az összes menedékkérelmet és aztán osztva szét azokat, akiknek kedvezően bírálták el a kérelmét. A rendszer kötelező kvótákat írhatna elő minden egyes EU-tagállamnak és a „hot spots” fogadóállomásokból kiindulva működne, ahonnan szétosztanák a menekülteket.
„A helyzet rendkívül súlyos”, mondta Roberta Metsola jelentéstevő. „2015-ben 3771 személy fulladt vízbe a tengeri átkelések során. Politikai felelősökként kötelességünk szavatolni, hogy ezek az áldozatok ne legyenek csak névtelen statisztikák. Emberi lényekről van szó, a közömbösség pedig nem választható lehetőség. Itt az ideje minden fronton fellépni, és pontosan ezt kéri ez a jelentés… Európának globális megközelítésre van szüksége a migráció terén, mely az államok közti szolidaritás elvén alapul. Globális kezelésre van szükség, hogy alkalmazhassuk az országok közötti szolidaritás elvét és méltányos módon osszuk szét a felelősségeket, és hogy az életek értékét és az alapvető emberi jogokat helyezzük e folyamat közepébe.”
Ennek érdekében a jelentés felkéri az államokat, hogy teljesítsék a sürgős áttelepítési lépésekkel kapcsolatos kötelezettségeiket, kihangsúlyozva, hogy 2016. március 3-ig csak 600 menedékkérőt telepítettek át abból a 106.000-ből, akikor most Görögországban és Olaszországban várják áthelyezésüket más európai államokba. Ugyanakkor „határozott és kötelező törvényi eszközt” követel, azonban olyan európai szintű áttelepítési megállapodásokat is előrevetítve, melyeknek elsőbbséget kellene élvezniük az egyes tagállamok és harmadik országok közötti jelenlegi kétoldalú megállapodásokkal szemben. Azt is kihangsúlyozza, hogy az elutasított menedékkérelmű migránsokat csak „biztonságosnak” tekintett országokba lehessen küldeni.
hogy egyes európai országok módosítani fogják a kötelező kvótákkal kapcsolatos eddigi álláspontjukat. Sokkal inkább az Európai Bizottság azon – szintén rendkívül vitatott – gondolatának támogatását láthatjuk, mely szerint ez a szerv e téren 5 évre teljhatalmat kapna és ezáltal egyedüli döntéshozóvá válna a „sürgős áttelepítési mechanizmus” keretében. Technikailag ez fontos lépés, mert ebben az esetben egy tagállam negatív válasza – végső esetben – a kötelezettségszegési eljárás beindításához és az Európai Bíróság közbelépéséhez vezethetne.
Mindezeket a vitákat tisztán elméletieknek tarthatnák, olyan gondnak, mely másokat érint és tőlünk távol áll. Csakhogy egyre több jel figyelmeztet egy jelentős fekete-tengeri migrációs útvonal aktiválódására, melyen Románia lenne a belépési pont az európai kontinensre. Ukrajna jelentős destabilizálódásának lehetősége mellett.
Minden kezdődik elölről? A mi földrajzi térségünkben hol van ez az elölről?
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: greece.greekreporter.com
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.
A világ legdrágább villamosenergiájával rendelkező országok között Románia a 21. helyen áll – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) által összeállított statisztikából, amely 144 ország lakosságának villamosenergia-árait vizsgálja.
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
Tragikus baleset történt kedden dél körül a gyimesközéploki Hidegségben: egy másfél éves kisfiú életét vesztette, miután véletlenül elütötte autójával egy fiatal nő az udvarban.
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet.
Átvette nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos nyertese, de nem kívánta nyilvánosságra hozni a személyazonosságát – jelentette be kedden a Román Lottótársaság. Néhány dolgot azért mégis elárult magáról.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?