Érdekes módon nem a magyarokkal riogat George Friedman geopolitikai szakértő.
Románia számára a valódi veszélyek a Közel-Kelet, a Balkán és Törökország felől jönnek, nem a hanyatló oroszok felől. Ezek kiszámíthatatlan fenyegetések, de a védelemnek az előreláthatatlanra kell felkészülnie, állítja George Friedman amerikai geopolitikai elemző.
A geopolitikai előrejelzési és elemző cég, a Geopolitical Futures és a Stratfor ügynökség alapítója, George Friedman november 22-én a Nemzeti Politikatudományi és Közigazgatási Iskola (SNSPA) egyetemi hallgatóival, mesterképzőseivel, doktoranduszaival és egyetemi oktatóival találkozott Bukarestben, a The future for Transatlantic relations. Relevance for Eastern Europe című előadás alkalmával.
Az esemény előtt George Friedman belement abba, hogy írásban válaszol a Ziare.com négy kérdésére.
Riporter: Egyesek azt állítják, hogy már elkezdődött a harmadik világháború, de nem tankokkal és repülőkkel, hanem gazdasági és információs téren. Így van?
George Friedman: Azt hiszem, a háború a halál és a rombolás területe. A gazdaság a versengésé és a kereskedelemé. Az információk a hazugságok és a zűrzavar területe. Ezek különböznek és mindegyik nagyon régi.
Ugyanez érvényes arra a helyzetre is, amikor a gazdasági eszközöket arra használják fel, hogy rávegyenek más nemzeteket viselkedésük megváltoztatására.
Tehát ezek nem jelentenek háborút. A hidegháború propagandával és gazdasági versengéssel volt tele. Nem volt igazi háború.
A D. Trump és V. Putyin közötti kapcsolat a jelenkor egyik talánya. Oroszország bábja Donald Trump, vagy ellenkezőleg, valódi ellenállást fejt ki Vlagyimir Putyinnal szemben?
Ha Oroszország bábja lett volna, akkor ez lett volna az orosz titkosszolgálatok legnagyobb kudarca, a kudarcok hosszú sorában. Képzeljék el, hogy önök ellenőrzik az Egyesült Államok elnökét. Ez lenne a legmélyebb titok, amit el lehetne képzelni, hiszen ha kiderülne, akkor elpárologna az értéke.
És ne keverjék össze Oroszországot Putyinnal. Ha Putyint elütné egy gépkocsi, Oroszország folytatná a politikáját.
Egy olyan hanyatló hatalomnak, mint Oroszország, azt kell állítania, hogy erősebb, mint a valóságban, így mindenféle akciókba fog bocsátkozni, melyek alapján fontosnak tűnhet.
De eddig az oroszok csak annyit értek el, hogy kiváltották az egész egyesült államokbeli Demokrata Párt totális oroszellenességét. Ennek pedig a Kongresszus által előírt szankciók szigorítása volt a következménye.
Így hát, ha ők ellenőrzik Trumpot, akkor jobban kellene csinálniuk. De, persze, nem ellenőrzik.
Franciaország és Németország közös európai hadseregről beszél. Ennek az lenne a hatása, hogy Amerikát kiszorítanák az európai taktikai mezőről? Putyin rendkívül jóindulatú kijelentéseket tett e lehetőséget illetően.
Felmerül bennem a kérdés, hogy ki vezetné ezt a hadsereget. Egy hadsereget nem vezethet egy bizottság, valakinek parancsnoknak kell lennie és – ugyanilyen fontos – valakiknek parancsolnia kell.
És ha meg is egyeznek a parancsnokról, mennyit költenek majd fegyverekre?
Eddig csak diskurzusokat láttam, és sok ország elutasította az ötletet. Ami pedig az AEÁ-t illeti, azt hiszem, mi el lennénk ragadtatva, ha az európaiak vállalnák saját védelmük felelősségét.
Azt hiszem, hogy ez lehetséges, sajnos, de nem vagyok meglepve, hogy az oroszok elégedettek. Egy európai hadseregnek kaotikus vezetősége és korlátozott ereje lenne.
Ön szerint milyen külső veszélyek fenyegetik Romániát? Túlságosan függünk az EU-tól és a NATO-tól?
Katonai értelemben az EU irreleváns és őszintén mondva, a NATO is az.
Az én szemszögemből nézve az oroszok, akik valódi veszélyt jelentettek, most hanyatlanak. De a Közel-Kelet, a Balkán és Törökország nincsenek túl messze. Ezek kiszámíthatatlan fenyegetések, de a védelemnek az előre nem látható dolgokra kell felkészülnie.
Tehát, a Románia–Lengyelország–AEÁ háromszög marad a szükséges alap Románia védelméhez.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.