Érdekes módon nem a magyarokkal riogat George Friedman geopolitikai szakértő.
Románia számára a valódi veszélyek a Közel-Kelet, a Balkán és Törökország felől jönnek, nem a hanyatló oroszok felől. Ezek kiszámíthatatlan fenyegetések, de a védelemnek az előreláthatatlanra kell felkészülnie, állítja George Friedman amerikai geopolitikai elemző.
A geopolitikai előrejelzési és elemző cég, a Geopolitical Futures és a Stratfor ügynökség alapítója, George Friedman november 22-én a Nemzeti Politikatudományi és Közigazgatási Iskola (SNSPA) egyetemi hallgatóival, mesterképzőseivel, doktoranduszaival és egyetemi oktatóival találkozott Bukarestben, a The future for Transatlantic relations. Relevance for Eastern Europe című előadás alkalmával.
Az esemény előtt George Friedman belement abba, hogy írásban válaszol a Ziare.com négy kérdésére.
Riporter: Egyesek azt állítják, hogy már elkezdődött a harmadik világháború, de nem tankokkal és repülőkkel, hanem gazdasági és információs téren. Így van?
George Friedman: Azt hiszem, a háború a halál és a rombolás területe. A gazdaság a versengésé és a kereskedelemé. Az információk a hazugságok és a zűrzavar területe. Ezek különböznek és mindegyik nagyon régi.
Ugyanez érvényes arra a helyzetre is, amikor a gazdasági eszközöket arra használják fel, hogy rávegyenek más nemzeteket viselkedésük megváltoztatására.
Tehát ezek nem jelentenek háborút. A hidegháború propagandával és gazdasági versengéssel volt tele. Nem volt igazi háború.
A D. Trump és V. Putyin közötti kapcsolat a jelenkor egyik talánya. Oroszország bábja Donald Trump, vagy ellenkezőleg, valódi ellenállást fejt ki Vlagyimir Putyinnal szemben?
Ha Oroszország bábja lett volna, akkor ez lett volna az orosz titkosszolgálatok legnagyobb kudarca, a kudarcok hosszú sorában. Képzeljék el, hogy önök ellenőrzik az Egyesült Államok elnökét. Ez lenne a legmélyebb titok, amit el lehetne képzelni, hiszen ha kiderülne, akkor elpárologna az értéke.
És ne keverjék össze Oroszországot Putyinnal. Ha Putyint elütné egy gépkocsi, Oroszország folytatná a politikáját.
Egy olyan hanyatló hatalomnak, mint Oroszország, azt kell állítania, hogy erősebb, mint a valóságban, így mindenféle akciókba fog bocsátkozni, melyek alapján fontosnak tűnhet.
De eddig az oroszok csak annyit értek el, hogy kiváltották az egész egyesült államokbeli Demokrata Párt totális oroszellenességét. Ennek pedig a Kongresszus által előírt szankciók szigorítása volt a következménye.
Így hát, ha ők ellenőrzik Trumpot, akkor jobban kellene csinálniuk. De, persze, nem ellenőrzik.
Franciaország és Németország közös európai hadseregről beszél. Ennek az lenne a hatása, hogy Amerikát kiszorítanák az európai taktikai mezőről? Putyin rendkívül jóindulatú kijelentéseket tett e lehetőséget illetően.
Felmerül bennem a kérdés, hogy ki vezetné ezt a hadsereget. Egy hadsereget nem vezethet egy bizottság, valakinek parancsnoknak kell lennie és – ugyanilyen fontos – valakiknek parancsolnia kell.
És ha meg is egyeznek a parancsnokról, mennyit költenek majd fegyverekre?
Eddig csak diskurzusokat láttam, és sok ország elutasította az ötletet. Ami pedig az AEÁ-t illeti, azt hiszem, mi el lennénk ragadtatva, ha az európaiak vállalnák saját védelmük felelősségét.
Azt hiszem, hogy ez lehetséges, sajnos, de nem vagyok meglepve, hogy az oroszok elégedettek. Egy európai hadseregnek kaotikus vezetősége és korlátozott ereje lenne.
Ön szerint milyen külső veszélyek fenyegetik Romániát? Túlságosan függünk az EU-tól és a NATO-tól?
Katonai értelemben az EU irreleváns és őszintén mondva, a NATO is az.
Az én szemszögemből nézve az oroszok, akik valódi veszélyt jelentettek, most hanyatlanak. De a Közel-Kelet, a Balkán és Törökország nincsenek túl messze. Ezek kiszámíthatatlan fenyegetések, de a védelemnek az előre nem látható dolgokra kell felkészülnie.
Tehát, a Románia–Lengyelország–AEÁ háromszög marad a szükséges alap Románia védelméhez.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Alig fél évvel az ünnepélyes megnyitót követően máris szakorvosi rendelésekkel készül bővíteni szolgáltatásai sorát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület orvosdiagnosztikai laboratóriuma.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.