// 2025. december 9., kedd // Natália

Megvan az új román himnusz!

// HIRDETÉS

Egy kolozsvári román ki akarja iktatni az „Ébredj, román!”-t. Nem is rossz ötlet.

Egy kolozsvári ember megírta a Román lélek című himnuszt, és kampányt indított azért, hogy rávegye a hatóságokat a nemzeti himnusz lecserélésére, melyről azt állítja, hogy az örökké tartó alvóállapotra emlékezteti a románokat. Véleménye szerint egy himnusznak mozgósítania kell, jólétet és energiát kell kisugároznia. Adrian Toader himnuszát két hét alatt nagyjából negyvenezren tekintették meg a Facebookon és a Youtube-on.

„Negyedévszázaddal a forradalom után új himnuszra van szükségünk”, véli Adrian Toader (58), kolozsvári független kutató és volt politikai disszidens. Alkotása 12 szakaszos és – szerzője szerint – pozitív üzenetet fogalmaz meg arról, hogy mennyire büszkék és méltóságteljesek a románok. A versszakokat a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia négy hallgatója énekelte el a város egyik stúdiójában, a jelenlegi himnusz Anton Pann által szerzett zenéjére.

„Román vagy, ha úgy érzed és úgy döntesz, hogy román akarsz lenni”,

véli a kolozsvári.

A Dobrudzsában született Adrian Toader fiatalon Amerikába emigrált 1998-ban tért haza és Kolozsváron telepedett le, ahol független kutató olyan területeken, mint a környezetvédelem, mezőgazdaság és biogazdaság. Szeben megyében egy kis állatfarmja is van.

2014 novemberében, az elnökválasztási kampány kellős közepén, amikor mindenki azon gondolkodott, kire szavazzon, de azon is, hogy kire ne, Adrian Toader – elbeszélése szerint – banálisnak tartotta azt, hogy egy elnökjelöltet aszerint ítéljenek meg, hogy ismeri és elénekli az állami himnuszt, vagy sem. „Nem tehetünk úgy, mintha a ’Megéneklünk, Romániá’-n, vagy a ’Csillag születik’-en lennénk. Külföldön nem láttam ehhez hasonlót. Az Államokban nem találkoztam egyetlen olyan személlyel sem, aki ne tudta volna a himnuszt, a zászló kitűzéséről nem is beszélve. Náluk nincs szükség nemzeti ünnepre, hogy kitűzzék a zászlót”, mondja Toader.

Ezt követően részt vett a 2014. december 1-e alkalmából Kolozsváron szervezett eseményeken és meghallgatta, hogyan hangzik Erdély szívében az Ébredj, román!. Másnap Nagyszeben felé indult, a visszaúton pedig énekelni kezdett a kocsiban. „Nagyszebenből jöttem visszafelé Kolozsvárra. Boldog, nyugodt voltam és énekelni kezdtem. Improvizálni kezdtem és így születtek meg az első verssorok. A feleségem a műszerfalon lévő jegyzettömbbe írta fel”, mondja Toader. A következő napokban öt versszakot írt meg, a többit pedig néhány héttel később, alig 25 perc alatt.

December 22-e előtt felmászott az Erdélyi-szigethegység csúcsára – a Kolozs megyei Járabánya környékén – és felvette magát, amint a Román léleket énekli. A felvételt feltöltötte a Youtube-ra és két nap alatt 300-400 látogatása volt. A végleges, a Zeneakadémia hallgatóival készült változatot december 31-én vették fel. „Megőriztem a jelenlegi himnusz zenéjét, mely jellegzetesen román”, mondja Adrian Toader.

Miért kell új himnusz?

Toader úgy gondolja, 25 évvel a forradalom után itt az ideje egy új himnusznak. „Az Ébredj, román! jól jött 1989-ben. Akkor jó volt az ’ébredj’ üzenete.

Az Ébredj, román!-nak erőszakos versszakai vannak, bosszúról és az ellenségek megátkozásáról szól.

Nem vagyunk barbár nép”, állítja Adrian Toader.

 

 

Tényleg csak három színt ismerek a világon?

Toader a kommunisták idejében használt Trei culori (Három szín – a szerk.) himnuszon nőtt fel. Nem tetszett neki, mert gyermekként nem értette, miért „csak három színt ismerek a világon”. Ma gyászindulónak tartja a Trei culori-t, melynek szürke, deprimáns üzenete van. Amilyen az a korszak is volt.

„Sohasem tetszett az Ébredj, román!. A himnuszból az derül ki, hogy megszálltak minket és fel kell ébrednünk. A himnusz sok átkot tartalmaz, nagyon erőszakos. Egy himnusznak szentségesnek kell lennie, jóságot kell sugároznia. Egy himnusznak, mint minden hazafias dalnak, neuro-lingvisztikai programozási szerepe van. Ha egy gyermeknek azt mondod, hogy ’ne menj oda!’, ’ne tedd ezt!’, ’semmire sem vagy képes’, akkor arra programozod, hogy semmire sem alkalmas. Sok agresszivitást érzek, amikor az Ébredj román!-t hallgatom. És ezzel nem vagyok egyedül. Nem éreztem jól magam ezzel a himnusszal, de a Trei culori-ral sem. A ’Három színt ismerek a világon’ gyászinduló és ne csodálkozzunk, hogy ez vezetett oda, hogy a román nemzetet több száz méter mélyre temették el a napfény elől”, vallja a kolozsvári.

Véleménye szerint a két himnusz nem közvetíti azt, amit egy himnusznak kellene. Azt mondja, hogy másoknak száz éves himnuszuk van, mi folyamatosan cseréljük őket, „mégsem ébredtünk fel”.

„Az elképzelés az, hogy egy himnuszban a lélek énekel. A lelkedben kell románnak lenned. Nem feltétlenül kell Romániában élned. Arafat úrnak (Raed Arafat, a sürgősségi mentőszolgálat alapítója – a szerk.), például semmi köze nincsen a román génhez, de olyan román, aki sokat elért”, véli a himnusz szerzője.

Elmondta még, hogy el fogja küldeni a himnuszt az összes parlamenti pártnak, a Parlamentnek, a kormánynak és az Elnöki Hivatalnak, és támogatásukat fogja kérni ahhoz, hogy az Ébredj, román!-t felváltsák a Román lélek-kel. Ezen kívül levédeti az új himnuszt a Szerzői Jogok Román Hivatalánál.

A himnusz üzenete

A himnusz 7., 8. és 9. versszakát a diaszpórában élő románoknak, „az emigráns lelkű romániai románoknak” és „azoknak a politikusoknak szentelte, akik külföldi pénzügyi érdekeket szolgálnak, mint például Verespatak, a palagáz-kitermelés, az olajforrások fityingekért történt elidegenítése esetében”.

„A 7., 8. és 9. versszak az értékekre hívja fel a figyelmet, mindarra, amit Románia jelent”, véli Adrian Toader. A következő két versszakot, a 10-et és a 11-et egy 38 éves dorohoi-i férfinak, Marius Viorel Giradának szentelte, akinek nincs sem keze, sem lába, de az orrával ír könyveket.

„Meggyőződésem, hogy a Román lélek lesz Románia következő himnusza. Ez csak idő kérdése”, gondolja a kolozsvári.

A himnuszt február elején töltötték fel a Youtube-ra és a Facebookra, és mostanáig nagyjából 40.000 látogatást gyűjtött két hét alatt, több ezer megosztást, lájkot és kommentet. A Román léleknek honlapja, de Facebook-oldala is van.

Ki a himnusz szerzője

Adrian Toader 1956-ban született Medgidián. 16 évesen, 1972-ben ezüstérmet nyert a tokiói Nemzetközi Találmányi Vásáron egy rotor nélküli, folyamatos áramlású elektromágneses szivattyú tervével.

1978-ban, a Paul Goma Mozgalomhoz tartozó politikai disszidensként az AEÁ-ba emigrált. 1982-ben lett amerikai állampolgár, és felvette az Adrian Williams nevet. 42 évesen végezte el a kaliforniai Santa Monica Egyetemet és 1998-ban szerzett egy általános tudományi oklevelet. Tudományos írásaiban az Adrian Toader-Williams nevet használja.

1998-ban jött haza, és Kolozsváron telepedett le. Két mesterdiplomája van, az egyiket a nagyszebeni Lucian Blaga Tudományegyetem szerezte a „Hegyi övezetek fenntartható hasznosítása”, a másikat a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen az „Élelmiszerminőség menedzsmentje” témában. 2010 óta független kutató, és ugyanebben az évben javasolták és egyhangú szavazással megválasztották a Nemzetközi Tudományos Akadémia Orosz Tagozata aktív tagjának és megkapta az akadémikusi címet. Ennek az Akadémiának nagyjából 1.000 tagja van, tudósok és kutatók, köztük 58 Nobel-díjas (ennek ellenére eléggé humbug-gyanús szervezetnek tűnik – a szerk.).

Románia eddigi himnuszai

A jelenlegi himnuszt az 1848-as forradalom kontextusában írta Andrei Mureşanu költő és a Foii pentru minte, inimă şi literatură 1848. június 21-i, 25. számában jelent meg „Zengés” címen. Az 1989-es forradalom nyomán az Ébredj, román! lett a nemzeti himnusz, felváltva a kommunista Trei culori-t. A himnuszt az 1991-es alkotmányban rögzítették, írja a historia.ro.

Romániának az idők folyamán a következő dalok is himnuszai voltak: Trăiască Regele (Éljen a király – a szerk.), melyet Vasile Alecsandri írt, és 1866 és 1948 között használták; a Zdrobite cătuşe (Szétzúzott bilincsek – a szerk.) az 1948-1953-as időszakban, melynek szövegét Aurel Baranga, zenéjét Matei Socor írta; a Szovjetunió és a román állam közötti barátságot jelképező Te slăvim Românie (Dicsőítünk Románia – a szerk.) 1953 és 1977 között volt himnusz; a Ciprian Porumbescu zenéjére írt Trei culori 1977 és 1989 között.

 

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mit adtak nekünk a bevásárlókozpontok?

Sólyom István

Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.

Mindenki hagyja békén Vida Gábort! Avagy az ideológiák fölöttébb káros voltáról

Varga László Edgár

Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Sánta Miriám

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

Sólyom István

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy ex-fodrásznő ült egy vízügyi intézmény vezetőségében… és 100 000 embernek ma nincs vize…
Főtér

Egy ex-fodrásznő ült egy vízügyi intézmény vezetőségében… és 100 000 embernek ma nincs vize…

… az államelnök szerint, ha egy miniszter hazudik, az nem olyan gáz, mintha milliókat lopott volna… és Románia lesz az első NATO-tagállam, amelynek HISAR-osztályú járőrhajója van.

Tavaszra elkészülhet Erdély legnagyobb kiskereskedelmi parkja
Krónika

Tavaszra elkészülhet Erdély legnagyobb kiskereskedelmi parkja

Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”
Főtér

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit
Székelyhon

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Szándékosan nekihajtott egy másik autónak, ezáltal egy 21 éves fiatalember, valamint annak egyéves és négyhónapos lánya életét oltotta ki az a 38 éves Ialomița megyei férfi, akit Nagy-Britanniában azonosítottak és vettek őrizetbe a hatóságok.

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette
Krónika

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette

A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt
Székelyhon

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Eltűnt személy felkutatásához kér segítséget egy család a közösségi médiában. A felhívás szerint egy 39 éves nőt keresnek, aki december 5-én délután elhagyta a székelyudvarhelyi Riverside bevásárlóközpontot, azóta nem tudnak kapcsolatba lépni vele.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mit adtak nekünk a bevásárlókozpontok?

Sólyom István

Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.

Mindenki hagyja békén Vida Gábort! Avagy az ideológiák fölöttébb káros voltáról

Varga László Edgár

Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Sánta Miriám

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

Sólyom István

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

// HIRDETÉS