// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Másfajta megvilágításban a román–magyar diplomáciai konfliktusról

// HIRDETÉS

Vagyis: a külföldi befektetésekért folyó verseny sorsszerűen az etnikai rivalizálás relativizálásának irányába hat.

A marosvásárhelyi katolikus középiskola által kiváltott román–magyar diplomáciai konfliktus és a minapi székelyudvarhelyi incidens között létezik egy megvizsgálásra érdemes összefüggés.

A Magyarország és Románia között a marosvásárhelyi katolikus középiskola ügyében kirobbant diplomáciai konfliktus lényegében semmi újat nem tartalmaz, beleillik a román–magyar kapcsolatok nyugalmi időszakokkal váltakozó rendszeres kitörések által meghatározott rutinjába.

Az 1990. márciusi összecsapásoknak is a magyar nyelvű iskolák voltak a mozgatórugói

és – természetesen – továbbra is érzékeny és robbanásveszélyes ügyet jelentenek, ugyanis magának az identitási kérdésnek a lényegét képezik.

Ennek ellenére ez az eset mintha súlyosabb lenne, talán a szélesebb európai kontextus, de néhány helyi incidens miatt is. Ezzel a székelyudvarhelyi Kaufland szupermarketnél történt epizódra utalunk, mely megelőzte ezt a hírt, különleges rezonanciát kölcsönözve neki. Bizonyos értelemben kapcsolat van a két incidens között, melyek mintha metonimikus kapcsolatban állnának. Vagyis a kauflandos eset a nagy európai narratívát tükrözi kicsiben, amibe a román–magyar diplomáciai konfliktus is betagozódik.

A románok és a magyarok már nem kétoldalú hatalmi viszonyban állnak szemben egymással,

a kapcsolatukban ugyanis egy átfogóbb, bár diszkrét és bármiféle tüntető megjelenéssel szemben tartózkodó erő közvetít és döntőbíráskodik. A nagy nemzetek feletti vállalatokról van szó, melyek számára teljesen elfogadhatatlanok a helyi, etnikai, vallási, nyelvi rivalizálások.

Rendkívül sokatmondó a Kaufland üzlet vezetőségének válasza, melynek sikerült természetes és nem minden áron keresett módon tökéletesen semlegesnek maradnia: „Biztosíthatjuk, hogy a cég belső eljárásainak megfelelően már vizsgálatot indítottunk és minden lépést meg fogunk tenni, hogy a jövőben elkerüljük az ilyenfajta helyzeteket, többek között román nyelvi kurzusokat is indítva. Kihangsúlyozzuk, hogy a törvény értelmében, az esetleges későbbi lépéseket bizalmasan fogjuk kezelni, mert a munkaadó–alkalmazott viszonyra tartoznak, tiszteletben tartva ezáltal a magánélethez fűződő jogot.”

Ugyanilyen sokatmondó az is, hogy

sok román nem tartotta megfelelőnek a vezetőség közleményét, annak ellenére, hogy az bocsánatot kért és román nyelvi kurzusokat ígért.

Valójában éppenséggel ennek az álláspontnak a semlegessége váltotta ki az elégedetlenséget, mely egyik fél oldalára sem állt érzelmileg. Elég sok magyar szintén elégedetlen volt a válasszal, tekintettel arra, hogy a román nyelv megtanulására szólították fel őket, vagyis implicit módon őket hibáztatják.

Futólag említjük, hogy a nemzetek feletti horizonttal rendelkező kereskedő által a kapcsolataiban mutatott – és a siker egyik minimális feltételét jelentő – ösztönszerű semlegesség néha – holmi rosszul megtanult leckeként – gépiesen alkalmazott normává változik. Az örök kereskedő kifinomult pszichológiai stratégiája, mely opportunistán relativizál és siklik át a konfliktusos felületek felett, minden félnek terítve az áruját, mára a közös nevezőre való szűkítéssé vált, ahogy az a Lidl „görög” áruival történt, melyek címkéjéről eltávolították a templom tetején meglévő keresztet. A kereskedő élő diplomáciája hamisítást és fordított elfogultságot eredményezett.

A román–magyar kérdésre visszatérve: az biztos, hogy a szupermarket hatékony döntőbíróvá vált, akit – bár kifütyölik – nem lehet eltávolítani a pályáról. Más szóval, a Székelyföldön

nem Bukarest, Budapest vagy valamilyen más szimbolikus hatalommal rendelkező instancia lesz a „törvény”, hanem a Kaufland.

Amit az impulzívabb románok nem vettek észre: egy nagy nemzetek feletti munkaadó és szolgáltató többet tehet, mint amit egy központosított oktatási rendszer képes volt elérni, hiszen a székelyföldi magyarok azonnali és imperatív motivációt kapnak majd arra, hogy megtanuljanak románul. Másrészről az is biztos, hogy ilyenfajta kereskedelmi kontextusban a román nyelv már nem kap kiváltságos helyet és egyszerű eszközzé válik, mert megfosztják identitárius aurájától és megtisztítják irreducibilis tartalmaitól.

A nagy iskolaügy is hasonlóképpen írható le. A történelmi helyezkedési különbözőségek ellenére, Románia és Magyarország részt vesznek a külföldi befektetésekért folyó versenyben, melyek később sorsszerűen az etnikai rivalizálás relativizálásának irányába fognak hatni. Csak a legfrissebb példát említve: a Bosch cég kifejezte szándékát, hogy fejlessze a magyarországi ügyleteit, de ugyanez a cég Romániában is befektetett és így aztán – természetesen –

üzleti érdekei azt kívánják, hogy a román–magyar ellenségeskedés maradjon meg a retorika szintjén.

Ha Magyarország kormányfője a minap egy közleményben jelentette be Daniel Korioth (a Robert Bosch GmbH elnök-vezérigazgatója) fogadását, akkor ez azt jelenti, hogy maximálisan fontos ügynek tekinti a német befektetéseket, ami azt sugallja, hogy a cég nézőpontja és érdekei egyre nagyobb befolyást gyakorolnak majd, természetesen diszkrét és sohasem explicit módon. Íme, tehát: a székelyudvarhelyi Kaufland üzlet ezért tekinthető ama „döntőbíráskodás” kisebb léptékű ábrázolásának, melyet a nyugati tőke Európa keleti felében gyakorol.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS