Érdekes, hogy amikor Magyarország törődik a határon túli magyar közösségekkel, az agresszió. Amikor Románia beleszól a moldovai politikába, az törődés.
Jelen szöveg a Revista 22 oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Egyes bukaresti intézmények valószínűleg elégedetten fogadták a kisjenői (Chişinău) kormány bukását.
Meglepetést okozott Maia Sandu kormányának november 12-i bukása, amikor a Moldovai Köztársasági Szocialisták Pártja (PSRM) és a Moldovai Demokrata Párt (PDM) képviselői megszavazták a bizalmatlansági indítványt.
Ahhoz, hogy megértsük, mi történt most Kisjenőben, vissza kell mennünk az időben, egészen az oligarcha Vlad Plahotniuc rezsimjével szembeni Európa-párti ellenzék felbukkanásáig. Bukarest a Külügyminisztériumon (MAE) és a Külügyi Hírszerző Szolgálaton (SIE) keresztül következetesen őt támogatta, így a Szövetség az Európai Integrációért (AIE) koalíción belüli törékeny egyensúly a PDM vezetőjének kedvezően bomlott fel a Domnească-erdő-botrány után, ami Vlad Filat volt kormányfő leváltásához és Iurie Leancă kormány élére történt kinevezéséhez vezetett. Ezt a feltétlen támogatást az egyaránt a Szocialista Internacionáléhoz tartozó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a PDM közötti különleges kapcsolat magyarázza, amely Adrian Năstase kormánya alatt szilárdult meg, amikor Plahotniuc megjelent a közéleti színpadon, ugyanis kinevezték a Petrom Moldova, a Petrom legnagyobb fiókvállalata igazgatójának.
Plahotniuc megjelenése nem volt véletlen,
A Moldovával meglévő kapcsolat feletti ezen politikai ellenőrzést egyetlen pillanatban próbálták meg megszakítani, amikor Andrei Pleşunak, a kinevezést blokkolni próbáló szolgálatok több mint egyéves időhúzása után, sikerült Victor Bârsant Kisjenőbe küldenie Románia nagyköveteként. A Ion Iliescu által aláírt első dokumentumok között, amikor 2001 januárjában visszatért Cotroceni-be, Bârsan visszahívása is szerepelt, akinek a mandátuma még csak alig másfél éve tartott. Azért volt veszélyes, mert egyike azon nagyon kevés embernek, akik hozzáértőnek számítanak a Moldovai Köztársaság ügyében. Bârsan két referenciakönyv szerzője is, az egyik a transzdnyeszteri háborúról, a másik Ilie Ilaşcu peréről (1993-ban és 1994-ben jelentek meg) szól.
A PSD ellenőrzése miatt a MAE/SIE egyetlen másodpercig sem rendelkezett és nem is rendelkezhetett jó kapcsolatokkal az ACUM tömb vezetőivel, Maia Sanduval és Andrei Năstaséval. A Plahotniuchoz kötődő bukaresti kül- és biztonságpolitikai döntéshozók
Ez magyarázza azt is, hogy a Bukarestből pénzügyileg támogatott sajtó miért támadta folyamatosan e kormányzási hónapok alatt az ACUM tömb vezetőit. És azt is megmagyarázza, hogy Plahotniuc bejegyzései – melyeket ő legfeljebb csak szótagolva tudna elolvasni – miért vesznek át olyan gondolatokat és megfogalmazásokat, melyeket különféle lobbisták vetettek fel Bukarestben (ahol a szövegeit nyilvánvalóan írták). Ez magyarázza, hogy az ACUM kisjenői polgármesterjelöltjének kampányszékháza miért egy szerkesztőség alagsorában működött, miközben a szocialista Ion Ceban Moszkvából érkezett szakértői csapata alig fért el egy szállodában. Miért árasztották el Kisjenőt a Cebanos óriásplakátok, miközben Năstasénak nem volt egy sem. És miért volt az, hogy miközben a tévék csokorban sugározták Ceban választási filmecskéit, Năstase saját maga filmezte a közösségi hálózatokon közzétett bejegyzéseit. Rendkívül hasznos lenne összehasonlítani, mennyi forrással rendelkezett a Bukarestben annyira szeretett Chirtoacă és mennyi állt Năstase rendelkezésére. A nemrég véget ért választásokon
nem Ceban a szocialistákkal. Talán Plahotniuc egyes unionista csoportosulásokkal fenntartott kapcsolata az oka a Năstaséval, az oligarchiaellenes tábor legelkeseredettebb vezetőjével szembeni fenntartásaiknak. Kisjenő Európa-pártiak általi elvesztése a PSRM őszi offenzíváját vetíti előre.
A nemrég még az oligarcha által vezetett párt demokratái nélkül nehezen lett volna megvalósítható Dodon álma a Maia Sandu által vezetett kormány megbuktatásáról. A szocialistáknak 35 képviselőjük van a 101 fős parlamentben. A demokratáknak 30 mandátumuk van, a kormány minisztereit adó ACUM tömbnek pedig csak 26. Ami frusztráló volt a szocialisták számára, akik a legnagyobb frakcióval rendelkeznek, de egyetlen miniszterük sem volt, holott hatalmon voltak.
Plahotniuc szökése után a volt kormányfő Pavel Filip vette át a PDM vezetését. Filip napirendjén két elsődlegesség szerepelt ezekben a hónapokban: jó eredmények elérése a moldovai helyhatósági választáson és
Filip augusztus 26–27-én, a Moldovai Köztársaság függetlenségének napja alkalmából Bukarestben tartózkodott, mintha a két ország kormányfői augusztus végi találkozóinak a hagyományát folytatná. Filip, egy kisjenői ellenzéki párt vezetője Bukarestben (a bejegyzésben szereplő sorrendben) Traian Băsescuval, Victor Pontával, Călin Popescu-Tăriceanuval (a Szenátus elnökével), Norica Nicolai-jal, Mihai Fiforral (belügyminiszter), Andi Cristeával és Victor Boştinaruval találkozott. Filip azzal vádolta a kisjenői kormányt, hogy eltávolítja Moldovát „attól az európai úttól, amelyen Bukaresttel együtt dolgoztunk” és támogatást kért Romániától, hogy „ne engedjük meg, hogy hazánk letérjen az európai vektorról, amit a jelenlegi kormány (a Maia Sandu által vezetett kabinet) sodor veszélybe”. A moldovai demokraták vezetője október 7–8-án tért vissza Bukarestbe a volt belügyminiszterrel, Alexandru Jizdannal együtt. A PSD regionális fórumán vettek részt és találkoztak Viorica Dăncilă kormányfővel, Eugen Teodorovici pénzügyminiszterrel, Fifor ideiglenes belügyminiszterrel, Ionuţ Vulpescu szenátorral és a PSD Országos Tanácsának elnökével és Boştinaru nemzetközi titkárral. Az üzenet egyértelmű volt: „Moldova Köztársaság a hibrid kormányzás minden egyes napjával egyre távolabbra kerül az Európai Uniótól, egyre távolabbra Romániától.
Filip más alkalommal is megismételte a Bukarestnek címzett segélykérést: „Számítunk Bukarest támogatására, hogy az európai integráció útján tartsuk országunkat.”
A PDM nem annyira a Bukarestben folytatott megbeszélések, mint főleg a szocialisták és demokraták között augusztusban lezajlott titkos tárgyalások nyomán október 17-én benyújtja az első bizalmatlansági indítványt. Szociális-gazdasági témákról szólt, nem volt benne semmi külföldi vektorokról vagy az orosz fenyegetésről. Sokkal inkább egy Dodonnak szánt jelzés, hogy a demokratapártiak összetartanak majd a szocialistákkal a kormány leváltásában. Amikor a szocialisták bejelentették a saját bizalmatlansági indítványukat, a demokratapártiak a sajátjukat visszavonták és ígéretet tettek a kormány leváltásának támogatására. A bizalmatlansági indítvány PSRM és PDM általi megszavazása egy új koalíció de facto létrehozását is jelzi, még akkor is, ha a kormány a „technokrata” kifejezés mögé bújik.
ehhez a lépéshez megkapták Bukarest támogatását és/vagy a Romániában folytatott tárgyalásokban csalódva és az ügyészség jövőbeni vizsgálatai által képviselt fenyegetettség nyomán csatlakoztak a szocialistákhoz az ACUM-kormány megbuktatásának kalandjában, kifejezve ugyanakkor készségüket arra, hogy az Európa-pártiakkal folytassanak tárgyalásokat egy jövőbeni együttműködésről, ami a PSRM megbuktatásához vezethet. Maia Sandu határozott elutasítással válaszolt a demokratapártiak ezen ajánlatára. Miközben a pészédésedett és soha meg nem reformált kül- és biztonságpolitikai establishment (a MAE és a SIE) nem rendelkezett érzékelhető befolyással az ACUM-ra, egyes bukaresti intézmények valószínűleg elégedetten fogadták a kisjenői kormány bukását. Számukra nem fontos, hogy Maia Sandu Európa-párti, nekik az a fontos, hogy nem egy általuk ellenőrzött Európa-párti. Az sem segített nekik túl sokat, hogy a média dicsérte Maia Sandut és a kisjenői kormány más minisztereit, akiknek az életrajzát összehasonlították a bukaresti miniszterekével.
vagyis azt, hogy Bukarest megszilárdította-e befolyását Kisjenőben a Maia Sandu-kormány megbuktatásával. Lehetséges, hogy a PSD megkapta Bukarest beleegyezését az ACUM-kormány leváltásához, ellenkező esetben Dodon szocialistái bekebelezik majd a demokratapártiakat, a Románia által a Moldovai Köztársaságban gondosan létrehozott egész felépítmény pedig eltűnik.
Ha meg akarnak menekülni, a demokratapártiak nem hagyhatják, hogy Dodon szocialistái magukhoz öleljék őket. Túlélésükhöz az ACUM-os Európa-pártiakkal kell majd tárgyalniuk. Egy jelentős (és jelen pillanatban utópikus) politikai projekt lenne közös jelöltet indítani a következő, 2020 tavaszán sorra kerülő elnökválasztáson. Bukarest szerepet játszhatna a PDM és az ACUM közeledésében.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
A legfőbb ügyészség zárolta a Călin Georgescu volt elnökjelölt biztonságáért felelős zsoldos, Horațiu Potra számláit és vagyonát egy adócsalási és
A Salrom igazgatójának lemondását és új bánya megnyitását követelték Parajdon. A környezetvédelmi miniszter szerint nem orvosolható pusztán vadászattal a medveprobléma.
Jelentős gazdasági bűncselekmény gyanújával nyomoz a Kovászna megyei ügyészség. Hétfőn több házkutatást is végrehajtottak, amelyek során okiratokat és informatikai eszközöket foglaltak le.
Háztetőket szakított, fákat döntött ki és elárasztotta az utcákat a vihar szerdán Sinaián és a Prahova-völgyének több közkedvelt üdülőtelepén.
A gyanú szerint az orvos pénzt kért egy műtét elvégzéséért.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.