// 2024. október 23., szerda // Köztársaság kikiált., Gyöngyi
Románia

Magyarországi pénzek a románokkal szembeni őszinteség fokozására

Tessék nyugodtan megszámolni a szövegben található ordas hazugságokat. De előre szólunk, tíz ujjnál jóval több kell hozzá.

A budapesti kormány egy április elejei kormányhatározattal csaknem egymillió eurót nyújt az RMDSZ Ezer év Erdélyben, 100 év Romániában című programjára. Ugyanebből a forrásból megtudjuk, hogy a pénz a Bethlen Gábor Alapon keresztül érkezik majd az RMDSZ egyik házi civil szervezetéhez, az Iskola Alapítványhoz, melynek Kelemen Hunor kabinetfőnöke, Nagy Zoltán áll az élén.

Bár eddig nincs semmi rendkívüli, hiszen szinte közismert dolog a romániai magyar szervezetek Budapest általi finanszírozása, a magyar pénzek fő haszonélvezőinek ismételt tagadása ellenére, a kérdéses programra végzett rövid keresés feltárja a valódi célját:

egy olyan kép kialakítása, hogy a romániai magyarok elkülönülnek a többségi lakosságtól,

nem százévnyi együttélés közös megünneplésével, hanem a modern Románia testén belüli százévnyi önkéntes elszigetelődés kiemelésével. Úgy tűnik, ez Orbán Viktor kedvenc, az Európai Unióval kapcsolatosan is alkalmazott receptje: mellettetek állunk, amikor a pénzetekre van szükségünk, elszigeteltek vagyunk és csak mi számítunk, amikor szolidárisaknak kell lennünk a migráció ügyében és segítséget kell nyújtanunk Olaszországnak, Görögországnak és a migránsok által megcélzott többi államnak. Ugyanez a helyzet itt is: mellettetek állunk, erdélyi magyarok, amikor a szavazataitokat akarjuk és a számunkra geopolitikailag kedvező cselekedeteknek megfelel, de csak mi számítunk, ha be kell fogadnunk benneteket Magyarországra és ti is igénybe vennétek az állam rendszereit. A Magyarország felől a romániai magyarok felé az RMDSZ közvetítésével átadott izolacionista eszmék exportja pedig nem tesz egyebet, mint olyan magyarok fenntartásához nyújt segítséget, akik végrehajtják az utasításokat, akiknek el lehet adni a románok és a román állam elleni „haragos” eszméket.

Az összeg témájára visszatérve, miként fogja az RMDSZ ezt az összeget kezelni, mely kolosszális, ha a román állam által a Centenárium megünneplésére biztosítotthoz hasonlítjuk? Mire használják fel a magyarországi pénzeket?

A magyar adófizetők pénzét vajon a romániai magyarok javára fogják felhasználni, vagy egy elmérgesedett légkör fenntartására egy érzékeny évben?

Kelemen Hunor egyik interjújában azt állította, hogy „az RMDSZ az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában projekt révén úgy döntött, hogy 2018 az őszinteség éve lesz”, a projektet jellemző jóhiszeműségre és a románok magyar kisebbségiekkel szemben kimutatott folyamatos bizalmatlanságra célozva.

Ennek ellenére az internet révén egyes olyan dolgok, melyekről nem kellene túl sok embernek tudnia, mégis eljutnak azokhoz is, akik undorodnak egyes magyar vezetők képmutatásától, akik a román nyelvű sajtóban békülékenynek mutatkoznak, de kimutatják foguk fehérjét, amikor az etnikumtársaikhoz szólnak.

Például a magyar nyelvű Szabadság napilapból megtudtuk, hogy az elmúlt napokban Kolozsváron, a szervezet csúcsán álló emberek által vezetett alapítványok és egyesületek (például a Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő által vezetett Szacsvay Akadémia) égisze alatt egy fellengzősen tudományosnak nevezett előadásra került sor, melyek román és magyar történészek vettek részt és ahol a Centenárium első negyedéről és a kisebbség–többség „párbeszéd” fontosságáról beszéltek.

Csakhogy a felszólalók között csak az RMDSZ – magyar – házi történészei voltak, mint Benkő Levente és Keszeg Vilmos, akik csak a magyar nemzeti aspektusokról beszéltek, és akik

csak az Orbán Viktor magyaroknak szóló diskurzusával összhangban álló megoldásokat vetettek fel.

Vagy legalábbis ez derül ki az Interneten megjelent cikkekből.

Ablonczi (helyesen: Ablonczy – a szerk.) Balázs, például, megismételte a Visszatért Erdély kötetében közölt egyik előadását, mely a Románia és Magyarország közötti határral kapcsolatos tárgyalásokra összpontosít. Egy másik felszólaló, Sárándi Tamás az Erdélyben rögtön az 1940-es momentum után bevezetett katonai közigazgatásról beszélt, míg Borsi-Kálmán Béla a diplomáciában alkalmazott román és magyar nacionalizmusra tért ki.

Mégis egy Trianon 100 nevű projekt, a percepciós sajátosságokon túlmenően, csakis konfrontációs szándékokra utalhat, és nem támasztja alá Ablonczy Balázs állításait, melyek szerint ez csak egy adatokat tanulmányozó tudományos projekt. Ugyanezen felszólaló szerint, „a történelem fejlődik és még akkor is, ha 100 év alatt zajlott, még mindig dolgozik és átalakul”.

Ezekben a példákban is felfedezhető az a politikával átszőtt stílus, mely a magyarok által lakott térségek fejlődését terheli, holott a helyi közigazgatásbeli vezetők jelentős pénzekhez jutottak hozzá a központi költségvetésből.

A magyar vezetők által az etnikumtársak előtt hirdetett és fenntartott mentalitás vezetett a teljesen szegregált iskolákhoz

és ahhoz, hogy a magyar gyermekek csak nagyon ritkán tanulnak egy fedél alatt a román gyermekekkel, meg oda, hogy a Kauflandhoz, Lidlhez, Dedemanhoz hasonló üzletláncoknak csak viszonylag kevés idő óta sikerült bejutniuk olyan városokba, mint Csíkszereda vagy Székelyudvarhely.

Vajon ezt a konferenciát is a Budapest által nyújtott egymillió euróból szervezték? Valószínűleg igen, de ezt hivatalosan sohasem fogjuk megtudni. Az RMDSZ részéről, különben, már egész története van azoknak az elutasításoknak, melyekkel megtagadta a Magyarországtól kapott összegek felfedését és főleg azt, hogy miként használta fel ezeket az összegeket, melyek semmilyen adóellenőrzésnek sincsenek alávetve, éppen azok irányában, akik jogosan feltehetnék ezt a kérdést, nevezetesen a magyar adófizetőkre gondolok. A magyar nyelvű atlatszo.hu újságíróinak kellett beperelniük az RMDSZ-t, hogy megtudják, mennyi pénzt kapott a szövetség Budapesttől.

El sem telt 2018 fele és bizonyára még sok megvitatandó dolog lesz ebben a témában. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a „történelem alakulóban van” és azon dolgoznak, hogy változzon…

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Exlégiós, Afrikában zsoldosvezérként „dolgozó” jelölt is indul a választáson az egyik erdélyi megyében
Krónika

Exlégiós, Afrikában zsoldosvezérként „dolgozó” jelölt is indul a választáson az egyik erdélyi megyében

Egy jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban zsoldosként tevékenykedő, korábban a francia idegenlégióban is megfordult jelölt is elindul a parlamenti választáson Szeben megyében.

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!
Főtér

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút
Székelyhon

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút

A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.

Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen
Krónika

Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen

Országszerte elkezdődött a medvevadászat, az idén elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-re és 2025-re összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Környezetvédő civil szervezetek a bírósághoz fordultak a jogszabály ellen.

Trágyaszag a városban, kommentcsörte a Facebookon
Székelyhon

Trágyaszag a városban, kommentcsörte a Facebookon

Átható, kicsit sem kellemes trágyaszag töltötte be a napokban Gyergyószentmiklós levegőjét. Sokan panaszkodnak emiatt, Len Emil, korábbi alpolgármester szerint ez pár napon belül megszűnik.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.