// 2026. május 25., hétfő // Orbán

Kretén, aki Romániában a magyarokat szidja

// HIRDETÉS

Ha kicsit egysíkúan is, a szerző helyre teszi a dolgokat. Haladunk, vagy mi.

A kolozsvári magyarok közössége vasárnap, március 15-én békés felvonulással és mindenféle incidensek nélkül ünnepelte meg a város központjában az 1848-as forradalom kitörésének évfordulóját. Szép volt, megkoszorúzták Petőfi Sándor emlékművét, beszédeket tartottak és végigvonultak a városon. Nem voltak sokan, nagyjából háromszázan (érdekes, hogy a legjóindulatúbb román forrás is messze alulbecsüli a résztvevők számát – a szerk.), többen is lehettek volna, de örömmel hallottam, hogy az eszement szélsőségeseket eltávolították a tömegből, hogy a felvonulást tisztességes körülmények között meg lehessen tartani.

A magyar szélsőségesek olyan alakok, akik állandóan botrányra készek, akik csak botrányt és botrányt keresnek.

Az én szemszögemből nézve ezek a huligán elemek nem képviselik a magyar közösséget,

és biztosan tudom, hogy sok magyar elhatárolódik tőlük és nem érzik úgy, hogy az elveik őket képviselnék. És ezt jól teszik.

Ami nagyon tetszett: a magyarok kiöltöztek az ünnepre, nyalkán, öltönyben, nyakkendővel, szépen felöltözve vonultak, Magyarország zászlójával a mellükön. Ez azt a tiszteletet bizonyítja, mellyel ők, a magyarok, nemzetük és országuk egyik legfontosabb ünnepéhez viszonyulnak. Kevés öltönyös embert láttam Románia nemzeti ünnepén, ami újra azt mutatja, mekkora különbség van köztük és köztünk.

Tegnap véletlenül a kolozsvári Magyar Színház előtt jártam, és kicsit meglepett, hogy mindenki, aki az előadásra készült bemenni, öltönyt és nyakkendőt viselt. Ez egy olyan kulturális intézmény iránti tiszteletet mutatja, mint amilyen a Magyar Színház, illetve Magyar Opera. Ha az ember elmegy a kolozsvári Nemzeti Színházba, kevés szépen felöltözött, nyalka, öltönyös románt láthat. Egyesek farmerban és sportcipőben mennek színházba. Nem, egyáltalán nem túlzok, egyik alkalommal személyesen láttam a Nemzeti Színházban néhány olyan embert, aki úgy volt felöltözve, mintha „a piacra készült volna”, hogy úgy mondjam. És, még ha ismétlem is magam, jelentős különbség van köztünk és köztük. És ezt teljes őszinteséggel és a teljes román hiúságommal mondom.

Ezen kívül a fiataloknál, a legfeljebb 20 éveseknél is azt láttam, hogy kiöltöztek, ami sokat elmond róluk. És ami még fontosabb, a magyarok állandóan járnak színházba, a Magyar Színház nagyterme pedig az előadások többségénél tele van, míg a Nemzeti Színház eléggé széllel bélelt, elég ritkán lehet egy telt házas előadást elcsípni, ami szintén sokat elárul, rólunk.

Azt hiszem, sok nemzettársam azt sem tudja, hogy néz ki belülről a Nemzeti Színház, egyesek pedig azokat a szép, vasárnapi ruháikat csak akkor veszik fel, amikor templomba mennek, amit szomorúnak tartok. Ha odajutottunk, hogy egyes románok fejében a templom előbb van, mint a színház, az opera vagy egyéb kulturális intézmények, akkor megérdemeljük a sorsunkat!

Számomra, román állampolgárként, ez a román–magyar „háború” nagy ostobaságnak és nyilvánvaló hülyeségnek tűnik. Továbbra is bozgorellenes sovén üzeneteket üvöltözni és azt, hogy „a magyarok menjenek a saját hazájukba”, vegytiszta kreténség,

azokat pedig, akik ilyesmiket tesznek, nagyon korlátoltaknak tartom.

Súlyos dolog, ha 2015-ben még vannak olyan alakok, akiknek valami „bajuk” van a magyarokkal. Súlyos dolog, ha 2015-ben még vannak olyan alakok, akiknek bajuk van a románokkal. Igaz, hogy a történelemnek egy bizonyos időszakában voltak bizonyos területi viták Románia és Magyarország között. Igaz, hogy Románia egy része, vagyis Erdély Magyarországhoz tartozott, de ami volt, elmúlt, az a korszak már rég letűnt, a múltnak annyi, éljünk a jelenben és gondoljunk a jövőre.

Nevetségesnek tartom a két nép közötti gyűlöletet. Ahelyett, hogy együtt élnénk, barátok lennénk, jobban tisztelnénk egymást és szorosabb diplomáciai kapcsolataink lennének, nevetséges szeparatista akciókban hadakozunk, és gyűlöletre meg erőszakra uszítással keltünk feszültséget. Nem tudom, kinek és miért érdeke ez a háború, de azt hiszem, az egész csak politikai manőver, és ebben az RMDSZ, ez a felesleges párt, mely egyáltalán nem képviseli a romániai magyarok érdekeit és egyáltalán nem támogatja őket, káros a románokra, de főleg a magyarokra nézve. Az RMDSZ nem tesz egyebet, mint gyűlöletre uszít és ezért minél hamarabb el kell tűnnie.

És határozott meggyőződésem, hogy ez az egész gyűlölet, melyet egyes nemzettársaink a „bozgorok” iránt éreznek, elsősorban az RMDSZ, a román politika ezen kurtizánjának a cselekedetei miatt alakult ki. Ha szavazat kell, az RMDSZ a segítségedre siet. Befeküdt a PDL ágyába, elment a PSD-vel, elment a PNL-vel is, mindenkivel lefeküdt, a legkisebb szégyen, méltóság és az állítólag általuk képviselt magyar közösség iránti tisztelet nélkül.

Azoktól a románoktól, akiknek „bajuk” van a magyarokkal, és azt akarják, hogy eltűnjenek Romániából, nem halljuk, hogy a romániai franciák, olaszok, zsidók, afrikaiak, vagy amerikaiak közösségével is bajuk lenne, akik szintén részei ennek az országnak. Persze nincsenek olyan sokan, mint a magyarok, de sok más nemzet is van még itt. Velük miért nincs senkinek baja?

Feldühít, amikor azt hallom, hogy egy-egy ilyen kétfilléres, úgynevezett nacionalistánk elkezdi gyalázni a magyarokat, mert a saját nyelvükön beszélnek. Mit segít az rajtad, kedves „nacionalista”, ha gyalázod őket? Ugyanúgy, ahogy az angoloknak, a franciáknak, az olaszoknak szabad a nyelvükön beszélniük Romániában, a magyaroknak is joguk van ehhez.

Ez egy szabad és demokratikus ország, ahol mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar.

Ha te, mint román, elmennél Angliába és az angolok nekiállnának gyalázni és „román cigánynak” nevezni téged csak azért, mert románul beszélsz az országukban, az tetszene? Nem hiszem, hogy túlságosan jól éreznéd magad, igaz? És miután a helyükbe képzelted magad, gondold végig, hogy érzik magukat a magyarok, amikor mindennek elmondod őket teljesen feleslegesen azért, mert léteznek és Romániában élnek. A magyarok is megérdemlik, hogy ebben az országban éljenek és nemzettársainknak kell tekintenünk őket, akárcsak a franciákat, az olaszokat és más itt létező nemzeteket. Attól, hogy magyarul beszélnek, továbbra is emberek.

Mindaddig, amíg egy magyarnak román állampolgársága van, Romániában fizet adót és járulékokat, itt szavaz és tiszteli Romániát, a legkevésbé sem érdekel, milyen nyelven beszél nyilvánosan, felőlem akár kínaiul is beszélhet, ha tud, én akkor is nemzettársamnak tekintem.

Azzal verjük a mellünket, hogy a multikulturalizmus nagy támogatói vagyunk, és 2021-ben Európa Kulturális Fővárosa akarunk lenni, de ellenezzük a magyar-román kétnyelvű táblákat. Személy szerint sohasem értettem, miért nem akarják egyesek ezeket a táblákat, mert végső soron nincs azzal semmi gond, ha egy demokratikus országban és egy multikulturalizmust támogató városban többnyelvű feliratok is vannak. Ez nagyon is normális dolog egy olyan egyetemi városban, mint Kolozsvár, ahol évente több tízezer turista halad át. Tetszik, vagy sem, a multikulturalizmus az országunkban élő más népek kultúrájának tiszteletét jelenti.

Mondjunk már le egyszer és mindenkorra erről a magyarellenes, kommunista és funarióta mentalitásról. Mindnyájunknak vannak magyar barátaink és ismerőseink, gondoljunk rájuk, mielőtt sárral dobálnánk a magyarokat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A román állam esete a politikai pornóval

Szántai János

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást

Varga László Edgár

A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté
Főtér

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Gyergyószéki keresztaljával érkezik Sulyok Tamás a csíksomlyói búcsúba
Krónika

Gyergyószéki keresztaljával érkezik Sulyok Tamás a csíksomlyói búcsúba

Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.

Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”
Főtér

Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”

Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére
Székelyhon

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.

Az ezeréves határnál provokálta a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat a román soviniszta vezér
Krónika

Az ezeréves határnál provokálta a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat a román soviniszta vezér

Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre
Székelyhon

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A román állam esete a politikai pornóval

Szántai János

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást

Varga László Edgár

A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS