// 2025. január 10., péntek // Melánia
Románia

Kretén, aki Romániában a magyarokat szidja

// HIRDETÉS

Ha kicsit egysíkúan is, a szerző helyre teszi a dolgokat. Haladunk, vagy mi.

A kolozsvári magyarok közössége vasárnap, március 15-én békés felvonulással és mindenféle incidensek nélkül ünnepelte meg a város központjában az 1848-as forradalom kitörésének évfordulóját. Szép volt, megkoszorúzták Petőfi Sándor emlékművét, beszédeket tartottak és végigvonultak a városon. Nem voltak sokan, nagyjából háromszázan (érdekes, hogy a legjóindulatúbb román forrás is messze alulbecsüli a résztvevők számát – a szerk.), többen is lehettek volna, de örömmel hallottam, hogy az eszement szélsőségeseket eltávolították a tömegből, hogy a felvonulást tisztességes körülmények között meg lehessen tartani.

A magyar szélsőségesek olyan alakok, akik állandóan botrányra készek, akik csak botrányt és botrányt keresnek.

Az én szemszögemből nézve ezek a huligán elemek nem képviselik a magyar közösséget,

és biztosan tudom, hogy sok magyar elhatárolódik tőlük és nem érzik úgy, hogy az elveik őket képviselnék. És ezt jól teszik.

Ami nagyon tetszett: a magyarok kiöltöztek az ünnepre, nyalkán, öltönyben, nyakkendővel, szépen felöltözve vonultak, Magyarország zászlójával a mellükön. Ez azt a tiszteletet bizonyítja, mellyel ők, a magyarok, nemzetük és országuk egyik legfontosabb ünnepéhez viszonyulnak. Kevés öltönyös embert láttam Románia nemzeti ünnepén, ami újra azt mutatja, mekkora különbség van köztük és köztünk.

Tegnap véletlenül a kolozsvári Magyar Színház előtt jártam, és kicsit meglepett, hogy mindenki, aki az előadásra készült bemenni, öltönyt és nyakkendőt viselt. Ez egy olyan kulturális intézmény iránti tiszteletet mutatja, mint amilyen a Magyar Színház, illetve Magyar Opera. Ha az ember elmegy a kolozsvári Nemzeti Színházba, kevés szépen felöltözött, nyalka, öltönyös románt láthat. Egyesek farmerban és sportcipőben mennek színházba. Nem, egyáltalán nem túlzok, egyik alkalommal személyesen láttam a Nemzeti Színházban néhány olyan embert, aki úgy volt felöltözve, mintha „a piacra készült volna”, hogy úgy mondjam. És, még ha ismétlem is magam, jelentős különbség van köztünk és köztük. És ezt teljes őszinteséggel és a teljes román hiúságommal mondom.

Ezen kívül a fiataloknál, a legfeljebb 20 éveseknél is azt láttam, hogy kiöltöztek, ami sokat elmond róluk. És ami még fontosabb, a magyarok állandóan járnak színházba, a Magyar Színház nagyterme pedig az előadások többségénél tele van, míg a Nemzeti Színház eléggé széllel bélelt, elég ritkán lehet egy telt házas előadást elcsípni, ami szintén sokat elárul, rólunk.

Azt hiszem, sok nemzettársam azt sem tudja, hogy néz ki belülről a Nemzeti Színház, egyesek pedig azokat a szép, vasárnapi ruháikat csak akkor veszik fel, amikor templomba mennek, amit szomorúnak tartok. Ha odajutottunk, hogy egyes románok fejében a templom előbb van, mint a színház, az opera vagy egyéb kulturális intézmények, akkor megérdemeljük a sorsunkat!

Számomra, román állampolgárként, ez a román–magyar „háború” nagy ostobaságnak és nyilvánvaló hülyeségnek tűnik. Továbbra is bozgorellenes sovén üzeneteket üvöltözni és azt, hogy „a magyarok menjenek a saját hazájukba”, vegytiszta kreténség,

azokat pedig, akik ilyesmiket tesznek, nagyon korlátoltaknak tartom.

Súlyos dolog, ha 2015-ben még vannak olyan alakok, akiknek valami „bajuk” van a magyarokkal. Súlyos dolog, ha 2015-ben még vannak olyan alakok, akiknek bajuk van a románokkal. Igaz, hogy a történelemnek egy bizonyos időszakában voltak bizonyos területi viták Románia és Magyarország között. Igaz, hogy Románia egy része, vagyis Erdély Magyarországhoz tartozott, de ami volt, elmúlt, az a korszak már rég letűnt, a múltnak annyi, éljünk a jelenben és gondoljunk a jövőre.

Nevetségesnek tartom a két nép közötti gyűlöletet. Ahelyett, hogy együtt élnénk, barátok lennénk, jobban tisztelnénk egymást és szorosabb diplomáciai kapcsolataink lennének, nevetséges szeparatista akciókban hadakozunk, és gyűlöletre meg erőszakra uszítással keltünk feszültséget. Nem tudom, kinek és miért érdeke ez a háború, de azt hiszem, az egész csak politikai manőver, és ebben az RMDSZ, ez a felesleges párt, mely egyáltalán nem képviseli a romániai magyarok érdekeit és egyáltalán nem támogatja őket, káros a románokra, de főleg a magyarokra nézve. Az RMDSZ nem tesz egyebet, mint gyűlöletre uszít és ezért minél hamarabb el kell tűnnie.

És határozott meggyőződésem, hogy ez az egész gyűlölet, melyet egyes nemzettársaink a „bozgorok” iránt éreznek, elsősorban az RMDSZ, a román politika ezen kurtizánjának a cselekedetei miatt alakult ki. Ha szavazat kell, az RMDSZ a segítségedre siet. Befeküdt a PDL ágyába, elment a PSD-vel, elment a PNL-vel is, mindenkivel lefeküdt, a legkisebb szégyen, méltóság és az állítólag általuk képviselt magyar közösség iránti tisztelet nélkül.

Azoktól a románoktól, akiknek „bajuk” van a magyarokkal, és azt akarják, hogy eltűnjenek Romániából, nem halljuk, hogy a romániai franciák, olaszok, zsidók, afrikaiak, vagy amerikaiak közösségével is bajuk lenne, akik szintén részei ennek az országnak. Persze nincsenek olyan sokan, mint a magyarok, de sok más nemzet is van még itt. Velük miért nincs senkinek baja?

Feldühít, amikor azt hallom, hogy egy-egy ilyen kétfilléres, úgynevezett nacionalistánk elkezdi gyalázni a magyarokat, mert a saját nyelvükön beszélnek. Mit segít az rajtad, kedves „nacionalista”, ha gyalázod őket? Ugyanúgy, ahogy az angoloknak, a franciáknak, az olaszoknak szabad a nyelvükön beszélniük Romániában, a magyaroknak is joguk van ehhez.

Ez egy szabad és demokratikus ország, ahol mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar.

Ha te, mint román, elmennél Angliába és az angolok nekiállnának gyalázni és „román cigánynak” nevezni téged csak azért, mert románul beszélsz az országukban, az tetszene? Nem hiszem, hogy túlságosan jól éreznéd magad, igaz? És miután a helyükbe képzelted magad, gondold végig, hogy érzik magukat a magyarok, amikor mindennek elmondod őket teljesen feleslegesen azért, mert léteznek és Romániában élnek. A magyarok is megérdemlik, hogy ebben az országban éljenek és nemzettársainknak kell tekintenünk őket, akárcsak a franciákat, az olaszokat és más itt létező nemzeteket. Attól, hogy magyarul beszélnek, továbbra is emberek.

Mindaddig, amíg egy magyarnak román állampolgársága van, Romániában fizet adót és járulékokat, itt szavaz és tiszteli Romániát, a legkevésbé sem érdekel, milyen nyelven beszél nyilvánosan, felőlem akár kínaiul is beszélhet, ha tud, én akkor is nemzettársamnak tekintem.

Azzal verjük a mellünket, hogy a multikulturalizmus nagy támogatói vagyunk, és 2021-ben Európa Kulturális Fővárosa akarunk lenni, de ellenezzük a magyar-román kétnyelvű táblákat. Személy szerint sohasem értettem, miért nem akarják egyesek ezeket a táblákat, mert végső soron nincs azzal semmi gond, ha egy demokratikus országban és egy multikulturalizmust támogató városban többnyelvű feliratok is vannak. Ez nagyon is normális dolog egy olyan egyetemi városban, mint Kolozsvár, ahol évente több tízezer turista halad át. Tetszik, vagy sem, a multikulturalizmus az országunkban élő más népek kultúrájának tiszteletét jelenti.

Mondjunk már le egyszer és mindenkorra erről a magyarellenes, kommunista és funarióta mentalitásról. Mindnyájunknak vannak magyar barátaink és ismerőseink, gondoljunk rájuk, mielőtt sárral dobálnánk a magyarokat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Főtér

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat
Krónika

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat

A Román Posta 2025. január 9-én, csütörtökön kezdi meg a januári nyugdíjak kézbesítését – jelentette be a társaság.

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Főtér

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

Létezhetetlen, mégis igaz: egy magánszemély 620 ezer lejjel tartozik a városnak
Székelyhon

Létezhetetlen, mégis igaz: egy magánszemély 620 ezer lejjel tartozik a városnak

A cégek és más jogi személyek helyi adóinak alig több mint 50 százaléka folyt be a gyergyószentmiklósi városkasszába 2024-ben. Idén őket is nagyobb kedvezmény ösztönzi őket a fizetésre. A magánszemélyek adózási hajlandósága azonban jónak mondható.

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster
Krónika

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster

A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.

Holtan találtak két tinédzsert
Székelyhon

Holtan találtak két tinédzsert

Holtan találtak szerdán a város melletti mezõn két tulceai tinédzsert, egy fiút és egy lányt, akik a múlt hét végén tűntek el otthonról.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS