// 2024. november 26., kedd // Virág
szavazati jog

Korlátozzuk-e a szavazati jogot?

// HIRDETÉS

Ez itt a kérdés. A műveltségi és vagyoni cenzus témája mai napig megosztja a közvéleményt.

A Gândul készített néhány provokatív felmérést, „reakciós” politikai témákban. Ezeknek a közvéleményben kiváltott visszhangja nehezen mérhető, de egyes kérdések vitákat gerjesztettek.

Különösen két kérdés hívta fel magára a figyelmet, „elitista” mellékzöngéje miatt: egyetértene azzal, hogy csak

az érettségivel rendelkezők és a 2000 lej feletti jövedelműek szavazhassanak?

(Úgy tűnik, ez utóbbi kérdést később visszavonták).

A jelek szerint elsősorban a második kérdés érintett nagyon érzékeny húrokat: Vasile Ernu például az ilyenfajta felvetésekben valódi „fasizmust vagy szociális rasszizmust” látott (CriticAtac). Meglehet, így van, bár mi inkább egy következetesen végig nem vitt, út közben irányt vesztett vagy triviális regiszterekbe süllyedt gondolkodás nyomait látjuk.

 

A cenzusos szavazás témája a 90-es években szórványosan felmerült, egy olyan korszakban, amikor Románia éppen újra felfedezte a politika nyelvezetét és lázasan igyekezett újra kapcsolódni a saját történelméhez, régi témákat húzott elő és megpróbálta tesztelni, mennyire alkalmazhatók azok az aktuális viszonyokra. Valójában soha senki sem javasolta a cenzusos szavazás változatlan formában történő újbóli bevezetését.

 

Igaz, hogy Horia-Roman Patapievici (akitől állandóan egy 1996-ban, a Politice-ben megjelent bekezdést idéznek) azt mondta, a nép többsége képtelen jól választani, és úgy gondolta, a románok egész modern történelme igazolja a vezető elit elvét, maga a cenzus a mai napig meghatározatlan maradt. A cenzus meghatározhatatlansága megszakította ezt a gondolkodás-folyamot, amelynek ily módon nem is lett következménye. Azokban az években sokat beszéltek  

egy új elit létrehozásának szükségességéről, 

 

a negyvennyolcasok vagy a jászvásári (Iaşi) Junimea körének mintájára, holott a vitának csak az oktatáspolitika vagy a kulturális támogatások terén volt igazán értelme. Sokkal hasznosabb lett volna leszögezni, hogy akkor sem a „nép” vezetett, amikor egyetemes és közvetlen szavazással mondhatott véleményt, és a valódi politikai gond az lenne, hogy miként alakulnak ki és reprodukálják magukat a vezető kisebbségek.

 

Úgy tűnt, H-R Patapievici valójában figyelmen kívül hagyta, hogy „a rendkívül vékony réteg”, az európai neveltetésű kis román elit, amelyre kitartóan hivatkozott, önmagát nem tekintette a „nép”-pel szembenállónak, ahogy azt Iliescu 1990-es ellenfelei a dolgokat akut módon érezték, hanem sokkal inkább idegennek érezte magát a saját országában, amelyet romantikus lázzal igyekezett újra felfedezni és magához közelíteni.

 

Alecu Russo pontosan egy olyan nyugati utazó szerepét ölti magára, aki – ez utóbbival ellentétben – retorikai (irodalmi) módon fejezte ki azon vágyát, hogy újra rátaláljon saját gyökereire. G. Călinescu úgy gondolta, hogy ez a hang hamis, de a stílus dagályosságán túl minden kétséget kizáróan kifejeződik benne egy teljes mértékben Nyugaton kiteljesedett értelmiségi vágya, hogy igazi kulturális kapcsolatot hozzon létre saját országa primitív lakóival (számára az amerikai indiánok tűntek a legjobb hasonlatnak). Tehát, míg az 1990-es nyugatbarát kisebbség drámája az volt, hogy brutális (néha fizikai, ahogy azt az Egyetem/Universităţii téren láttuk)  

ellentétben állt a nép többségével, 

 

a negyvennyolcas elit drámája a mély kulturális törésvonal és a valódi kommunikációs képesség gyengesége volt. Egyesek úgy látták, hogy a többség nevében zsarnoki módon vezetik őket, mások azért szenvedtek, mert képtelenek voltak abban a felvilágosult szellemben kommunikálni, melyben nevelkedtek, és úgy látták, arra ítéltettek, hogy a régi tekintélyelvű módszereket reprodukálják a politikában. Radikálisan fogalmazva, ahogy azt Russo helyesen megjegyezte,  

a nép egyáltalán nem értette, mit mondanak neki.

 

A 90-es évek gondja valójában az volt, hogy a kritikus értelmiség egy része tévesen a negyvennyolcas nemzedékkel azonosította magát, olyan szerepet követelve magának, melyre nem volt alkalmas. Az 1848-asok ereje nemcsak a haladó jellegű gondolatokból, az intelligenciából és kultúrából származott, hanem elsősorban a tulajdonból. És éppen ezért, ha a 90-es években valaki valóban mozgásba hozta a dolgokat, azok sokkal inkább a parasztpártiak voltak, akik pontos céllal és egyértelmű jogi megoldásokkal harcoltak a restitutio in integrum-ért és a közösségi tulajdon privatizálásáért.

 

Az 1990-es parasztpártiak számára a többi érdektelen volt, ami magyarázza, hogy az értelmiségiek miért nem tudtak kötődni a kezdetek Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártjához, és miért kerestek állandóan más politikai önkifejezési formákat. Ennek ellenére 1990-ben volt értelme a cenzus felvetésének, legalábbis  

a többség zsarnokságával szembeni ellenállás 

 

serkentésének módozataként. És őszintén szólva, a sokunk által a 90-es évek elején érvényes gondolatnak tartott átvilágítás nem más, mint a szavazati jognak egy erkölcsi természetű „cenzus” szerinti korlátozási formája. Ha vagyona már nem is volt senkinek, egyesek még mindig őriztek egy mérhetetlen tőkét. Következésképpen az, aminek 1990-ben lett volna értelme, ma már elvetélt ötlet. Akik azt komolyan veszik, talán hasonlítanak holmi „rasszisták”-ra (ahogy azt V. Ernu mondja), bár sokkal inkább egy giccses elgondolás életben tartói.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS