Komoly emberek közt elég egy kézfogás

Az RMDSZ alig egy hete újraválasztott elnöke, Kelemen Hunor az Adevărul Live-ban beszélt a kisebbségiek következő évekre vonatkozó terveiről, a kormány elleni bizalmatlansági indítvány esélyeiről, de a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) akcióiról is.

Adevărul: Újra az Adevărul Live-ban vagyunk, a stúdióban pedig itt ül az RMDSZ újraválasztott elnöke és reméljük, elmondja nekünk, milyen tervei vannak a Szövetségnek, és mi a véleménye a DNA utóbbi időben zajló akcióiról, de azt is, milyen szövetségeket terveznek a hatalmon levő, vagy ellenzéki pártokkal.

Kelemen Hunor: Szerettem volna, ha van egy-két ellenjelöltem. Szeretem a versengést. A verseny gyakran kibillent a megszokott nyugalmamból, és ez jót tesz. Tudja meg, nincs túl nagy forgalom ezen az úton. Nem túl nagy a tolongás. Már voltunk ilyen helyzetben. Már most látszik, hogy jövőre lesz némi gondunk, legalábbis a helyhatósági választásokon, főleg a kis településeken. Sokan ódzkodnak a folytatástól. Azt hiszem, jövőre minden párt számára óriási kihívás lesz jó és alkalmas embereket találni.

Ez a félelem netán a DNA legutóbbi akcióiból fakad? A korábbi években úgy tűnt, hogy örökre tisztségben akarnak maradni.

Az egyik fiatal és rendkívül hatékony polgármesterünk az ANI-val (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.) pereskedik. Miért? Mert az állam őt is és másokat is arra kényszerített, hogy a földműveléshez váltsák ki az egyéni vállalkozói engedélyt (PFA). Nincs sok földje és azért váltotta ki az egyéni vállalkozói engedélyt, hogy pénzhez jusson belőle. Azért került konfliktusba az ANI-val, mert nem lehet egyéni vállalkozó. Az állam kötelezte erre, csakhogy az ANI azt állítja, hogy ez összeférhetetlenség. Ez egy eset, de gyanítom, vannak még hasonlóak. Nem akarok következtetést levonni, de úgy látom, minden pártnál gondot okoz alkalmas embereket találni.

A PNL azt mondta, tíz évre szóló partnerséget szeretne kötni az RMDSZ-szel.

Örülök, hogy a kongresszusunkra minden politikai vezető eljön, és nagyon ritka az olyan eset, amikor mind egy teremben tartózkodnak. Ez sokkal fontosabb, mint az elhangzott, vagy el nem hangzott ajánlatok. A PNL-vel az ellenzék tagjai vagyunk és február óta nagyon sok témában együttműködünk, a PSD-vel is vannak ilyenfajta megbeszéléseink, és az lenne mindennek a teteje, ha bezárnám az ajtót bármelyik lehetséges parlamenti partner orra előtt. A PNL-vel az európai színtéren is ugyanahhoz a politikai szervezethez tartozunk, a PDL-vel is együttműködtünk, ilyen értelemben. Természetesen létezik egy megállapodás, de egy írásos megállapodás más kérdés.

Nem vagyok feltétlenül híve az írásos megállapodásoknak.

Azt hiszem, komoly emberek között elég egy kézfogás. Ha betartjuk az adott szavunkat, akkor könnyen előre lehet jutni az együttműködésben. Nem az ellenzéknél van a többség, hanem a kormányoldalon. A működése nem tökéletes, de koherens. Nem látom, hol akadhatna el ez a koalíció. Az ellenzék oldalán természetesen létezik párbeszéd és együttműködés.

Minél hamarabb vissza szeretnének térni a kormányba?

Nem kívánom ezt, de egy politikus nem mondhatja, hogy elutasít egy ilyenfajta témát. Tavaly, amikor távoztunk a kormányból, ezt a döntést annak tudatában hoztuk meg, hogy a 2016-ig terjedő időszakban újra kell építenünk kapcsolatunkat a választókkal. Ha nem sikerül alkalmazkodnunk a 2015-i, 2016-i helyzethez, akkor elveszhet az az érték, mely a magyar közösség számára körvonalazódott: a parlamenti politikai képviselet. Ez a román társadalom számára is veszteség lenne. Nem feltétlenül a kormányzást célzom meg. Voltam abban a helyzetben és tudom, mit jelent. Egy adott pillanatban valószínűleg lehetséges lesz a belépés a kormányba.

Blaga úr azt mondta nekünk, hogy a PNL júniusban bizalmatlansági indítványt nyújt be a Ponta-kormány ellen.

A témától, az érvektől, a végkifejlettől függ majd. A politikában azt is tudni kell, mi lesz a végkifejlet. Egy bizalmatlansági indítványnak egyetlen végkifejlete lenne: egy hevesebb vita, de a kormány nem bukna meg.

Nem akarja a kormány bukását, vagy nem hisz benne?

Nem hiszek benne. Elég szilárd a most kormányzó koalíció.

A számtant figyelmen kívül hagyva, ön szerint a kormánynak maradnia, vagy távoznia kellene?

Az én szemszögemből nézve távoznia kellene, de ha marad, az nem tőlünk függ. Az első negyedév után költségvetési többlet van, amire korábban nem nagyon volt példa és meg kell vitatni, minek a következménye ez. A kormány liberális lépésekkel áll elő, az élelmiszerek, a vezetékes víz áfá-jának csökkentésével. Mi azt mondjuk, hogy

ezt minden közüzemi szolgáltatásnál be kellene vezetni.

A falusiak nincsenek rákötve a vezetékes vízre és így nem haszonélvezői ennek a lépésnek. Az üzenet az, hogy van pénzünk, és ha van pénzünk, akkor megpróbáljuk némileg csökkenteni a lakosság terheit. Ez egy elég érdekes és koherens üzenet, mely némi támogatást is hoz majd a kormánynak, talán nagyobbat, mint amekkorával az év elején rendelkezett. A liberálisoktól kell megkérdeznie, hogy valóban akarnak-e kormányozni, hogy felkészültek-e erre. Ha meg akarod buktatni a kormányt, akkor meg kell mondanod, mivel váltod fel.

Nem küldték el önöknek a kormányprogramjukat?

Én is megkaptam, átadtam a kollégáimnak, de a kongresszus előtt más elsődlegességeink voltak. Egy adott pillanatban elmondjuk majd a véleményünket. Én még nem alakítottam ki az enyémet. Nem szeretem az olyan politikusokat, akik mindenhez értenek. Majd mi is megvizsgáljuk. Igaz, már három hete elküldték.

A másik oldalon ott van az adótörvény módosítása…

Nehéz elutasítani. Egy párt számára nehéz megmagyaráznia, miért nem akarja. A kormányfő jól játszott, rendkívül jól előkészített és magas labdát adott fel a PNL-nek. Nekünk lesz néhány módosításunk az adótörvény esetében, melyekben 9 százalékos áfá-t javasolunk minden közüzemi szolgáltatásnál. Persze, az ütemezésről lehet vitázni. Végső soron az lenne a végcél.

Mi a véleménye az igazságszolgáltatás akcióiról?

Nem kérdőjelezem meg az igazságszolgáltatás döntéseit. Markó Attila esetében az épületet a kommunisták egyetlen tollvonással vették el, és az állam úgy döntött, visszaszolgáltatja az épületeket a volt tulajdonosoknak – ez esetben a Református Egyháznak. Nagy Zsolt esetében ez az első eset, amikor elfogadták a megsemmisítési keresetet. Nem tudjuk, mi lesz a vége, más ügyeket nem kommentáltam. Nem akarom azt hinni, hogy 25 év után le kellene mondanunk a szólásszabadságról. A magisztrátusok is kommentálják a politikusok cselekedeteit, és nem haragszom meg érte.

Mi a helyzet Borbély ügyével?

Volt egy parlamenti szavazás és nem kommentáltam. Meggyőződésem, hogy az volt a döntő, amit a Parlament előtt mondott. Nem kérte, hogy ne szavazzanak.

Adott valamilyen utasítást az RMDSZ-eseknek?

Sohasem adok, és nem szoktunk kötelező szavazást előírni.

Mi a véleménye Şova ügyéről?

Az eljárás folytatódik, a vizsgálat nem állt le. A letartóztatásról nem tudom, mit mondjak. Volt egy konfliktus a szenátus és a Legfelsőbb Bíróság között, nem tudom, betartották-e az eljárási rendet. Az a fontos, hogy kerüljön bíróság elé és ott bizonyítsa az ártatlanságát, vagy az ügyész azt, hogy bűnös. Az a fontos, hogy bíróság elé kerüljön és ezt a szenátus nem akadályozta meg. A letartóztatást igen. Még nem oldódott meg.

A parlamenti képviselőknek a politikai nyilatkozataikon kívül más esetekben is mentelmi joggal kellene rendelkezniük?

Cristian Pârvulescu azt mondja, nincs egyetlen olyan ország sem, ahol a választottak ne rendelkeznének a nyilatkozataikra vonatkozó mentelmi joggal. A nyomozással szemben most sincs mentelmi jog, csak a volt miniszterek esetében.

Ezzel kapcsolatosan módosítani kellene az alkotmányt.

A törvényt és az alkotmányt erre vonatkozóan kell majd módosítani. Józanul lefolytatott vitára van szükség arról, hogy jó-e vagy sem, ha a volt miniszterek esetében van egy szűrő. Nagyon sok olyan feljelentésről van tudomásom miniszterek ellen, melyeknek semmi közük nincs semmilyen törvénysértő lépéshez, de egyesek nem azt kapták, amit szerettek volna. Továbbra is kérdés, hogy ilyen esetben az ügyészek továbbmennek, vagy lezárnak egy ügyet? Ellenem, amikor miniszter voltam, de nemcsak ellenem, minden miniszter ellen, a RADEF elképesztő okokból tett feljelentéseket. Ők tettek feljelentést. Attól függ, hogy ki hogyan nézi ezeket a dolgokat. Le lehet mondani erről a szűrőről. Nincs semmilyen ellenvetésem.

Bízik az igazságszolgáltatásban, ahogy az ma kinéz?

Szeretném, ha tökéletesen megbízhatnék minden intézményben. Sokszor láttuk, hogy bírók is tévedtek. Bárki tévedhet, de az a fontos, hogy meglegyen a hatalmi ágak szétválasztása. Eddig sok ügyet láttam, jókat is, rosszakat is. Árnyalt a kép. Nagyrészt igen, megbízom benne. Amennyiben ez azt jelenti, hogy megbízom a bírókban. Az ügyészekben nem kell megbíznom, teszik a dolgukat, vádakat fogalmaznak meg.

Visszatérünk a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó parlamenti szavazásokhoz. Nem sikerül dűlőre jutni azokban az ügyekben. Ha a Parlament igent mond és felfüggesztik egy képviselő vagy szenátor mentelmi jogát, nem vonul automatikusan börtönbe. Bíró elé kell állnia. Ebben az értelemben kérdezem, hogy bízik-e.

Szeretném, ha teljes mértékben megbízhatnék, de tévedések is voltak. Meg kell vitatni, hogy az előzetes letartóztatás kivétel legyen-e, vagy a normalitás. Szerintem kivételnek kell lennie. Nem akarom kommentálni sem az ügyészek, sem a bírók érveit. A parlamenti szavazás vitatható. Az a fontos, hogy

jelen pillanatban nincs rendben a hatalmi ágak közötti egyensúly.

Ez nem három-négy hónap, hanem évek alatt következett be. A kormány sürgősségi rendeletekkel erőszakolta meg a Parlamentet. A Parlament is sokszor hibázott. Ott volt az egyéni körzetes szavazásról szóló törvény, mely megváltoztatta a Parlament minőségét és így vált egy nagyon kevés hitelességgel rendelkező intézménnyé. Nem hiszem, hogy ez használt a demokráciának. A Parlamentnek egy kicsit másmilyennek kell lennie, a kormánynak is egy kicsit másmilyennek. A Parlamentnek vitafórumnak kell lennie, az igazságszolgáltatásnak pedig függetlennek. Van még egy vita – mi legyen az ügyészekkel? Magisztrátusok, vagy sem?

Ponta kormányfő indította el a vitát. Azt mondta, hogy az ügyészeknek nem kellene magisztrátusoknak lenniük. Blaga úr azt mondta, nem ért ezzel egyet.

A PNL kezdeményezte ezt, nem ő. Ő ügyész volt. Mi, az ezzel kapcsolatos legutóbbi, két–három évvel ezelőtti vitán, amikor az akkori PNL előállt ezzel, azt állítottuk, hogy ez közelebb állna a valósághoz és az EU-n belüli gyakorlathoz. Az ügyészek sok országban nem magisztrátusok. Németországban köztisztviselők, a bírók az igazságszolgáltatás eszközei. Azt hiszem, nehéz józan vitát folytatni, és nehéz ezt megváltoztatni.

Beszéljünk konkrétan Markó Attila RMDSZ-es képviselő ügyéről, aki Magyarországra távozott.

Megmondtam neki, hogy jobban szeretném, ha visszatérne. Maradni akart, benyújtotta a lemondását, lezártuk ezt a témát. Én nem ezt a megoldást választottam volna. Távozott a Parlamentből, és ez az epizód, főleg a parlamenti része, lezárult.

Mi a véleménye az új elnökről? Már háromszor voltak nála megbeszélésen Cotroceni-ben. Van különbség közte és Băsescu között?

Igen, nagy. Nagyon nagy. Johannis nagyon pontos, lényegre törő megbeszéléseket folytat, csak a téma, semmi több. Meghallgatja az érveket, nem siet. Megpróbálja megérteni mindenki álláspontját. A vele folytatott három–négy megbeszélés után elmondhatom, hogy van különbség. Nagyon, nagyon lényegre törő.

Választási törvények – milyen módosításaik vannak még?

Elmondtuk, hogy mit támogatunk és mit nem. Ami a helyhatósági választásról szóló törvényt illeti, jó lenne júniusra lezárni. Évek óta azt mondjuk, hogy támogatjuk a polgármesterek egyetlen fordulós megválasztását. Nem változtattunk az álláspontunkon. Ami a megyei tanácsi elnököket illeti, jó megoldás, ha a megyei tanács választja őket, de akár a jelenlegi, közvetlen választást is megtarthatjuk. Azt hiszem, végül a tanácsnokok fogják őket megválasztani, és úgy fog maradni a dolog, ahogy most körvonalazódott. Ami a helyhatósági bejutási küszöböt illeti, mi azt javasoltuk, de a szenátusban nem tudtuk elérni, hogy a megyei tanácsok esetében a küszöböt csökkentsük 3 százalékra. Az olyan megyékben, mint Temes, Fehér, Beszterce, ez képviseletet biztosítana a kisebbségeknek. Ezáltal az arányos képviselet jobban hasonlítana a helyi viszonyokhoz. A képviselőházban is kiállunk majd e javaslat mellett. Ami a parlamenti választást illeti, nem örülök, hogy az emberek nekünk adnak igazat. 2007-ben megmondtuk, hogy hiba az egyéni körzetes választás. Ez egy sikertelen kísérlet volt, és sok érvünk van. Térjünk vissza a megyei listákhoz, ezt további módosítókkal támogattuk meg.

Az arányos képviselet megőrzése – erről nem szabad lemondani.

A kis megyék esetében két szenátor és négy képviselő kell. Csökkenteni kell a parlamenti képviselők számát, de a 300 fő nincs kőbe vésve. Nem tudom, hogy miként és milyen céllal jutott ehhez a számhoz az, aki ezt javasolta. Amikor 300-at mondunk, azt is meg kell mondani, miért 300. A megyék nem egyformák, és meg kell lennie a kis és a nagy megyék közötti egyensúlynak is. Átvettük még az egyik kolozsvári egyesület javaslatát is az alternatív küszöbről. Ők, úgy hiszem, a regionális pártokra gondoltak. Felvetettük ezt a módosítót, és ennek támogatásáról a pártokkal is megkezdtük az egyeztetést.

Ami a diaszpóra szavazását illeti, támogattuk a levélben szavazás módszerét, a szavazás biztonságát szavatoló összes elemmel és az előzetes regisztráció feltételével. Azt hiszem, az eljárások megkezdésére le kell zárni a regisztrációt.

Az elektronikus szavazás nincs elég jól kidolgozva. Nem megyek bele a részletekbe, mert nem ismerem őket. Ez egy rendkívül technikai kérdés.

Visszatérnék egy kicsit a DNA akcióihoz. Egyetért azzal az elmélettel, mely szerint ezek az akciók akadályt jelentenek az ország számára? Sokat beszéltek erről, hogy a helyi választottak már félnek iratokat aláírni.

Nem tudom, mit mondjak, nincs túl sok ismeretem erről. Nem tudom bizonyítani, ha igent, vagy nemet mondok. Azt látom, hogy idén nem volt egyetlen közbeszerzési pályázat sem, egyetlen szerződést sem írtak alá. Nem tudom megmondani, miért. Vannak olyan települések, ahol idén egyetlen olyan határozatot sem fogadtak el, mely pénzt, vagy projekteket érint. Van néhány település, ahol az egész tanácsot vád alá helyezték – Marosvásárhely és Medgyes. A tanácsok azt mondják, semmiről sem akarnak szavazni. Nem akarok belemenni a dolgokba, de lassulás tapasztalható.

Mi a véleménye Codruţa Kövesi tevékenységéről? Meg kellene hosszabbítani a mandátumát?

Azt teszi, ami a munkaköri leírásában szerepel. Egy szem előtt levő intézményt vezet. Nem az én dolgom értékelni, mert nem látom pontosan, miként vezeti az intézményt. Gyanítom, hogy mindazt megteszi, ami a munkaköri leírásában szerepel.

Politikai irányultságúaknak tartja a DNA akcióit?

Néhány évvel ezelőtt lehetett ezt mondani. Nem tudom, sok aktát miért fektettek eddig. Amikor azt látom, hogy egyes ügyekben 2008-as, 2009-es lehallgatásokat használnak fel, felmerül bennem a kérdés, hogy hol voltak ezek eddig? Jelenleg az egész politikai spektrum érintett. Az ügyészektől nem várhatnak mást, ez a dolguk.

Napirenden van még a régiósítás?

Johannis elnökkel nem erről beszéltünk, hanem a kisebbségek jogairól. Ami a régiósítást illeti,

nem hiszem, hogy időszerű, közigazgatási reformot kell végrehajtani.

Az alkotmány nem ismeri a közigazgatási régió fogalmát, abban csak megyék szerepelnek. A gazdasági fejlesztési régiók katasztrofálisak. Óriási méretűre nőtt a régiók közötti különbség és nem ez volt a cél. Hozzá kell nyúlni, de nem látom, hogy miként lehetne. Ez a politika logikája.

Mi a véleménye az elnök kisebbségi jogokra vonatkozó üzenetéről?

A kongresszushoz intézett üzenetet veszem alapul. A dolgokat politikai kontextusba kell helyezni. Létezik a magyar kérdés és a kisebbségek kérdése, a helyzeten van még mit javítani, és e tekintetben az elnök múlt heti üzenete rendkívül egyértelmű volt (időközben az Elnöki Hivatal honlapján az elnöki üzenetből éppen a kisebbségek helyzetére vonatkozó bekezdés tűnt el – a szerk.).