A szűkszavú elnökbe lassan belé is fojtják a szót. Talán most már ideje lenne, hogy alaposan megszólaljon.
Eleinte úgy tűnt, a múlt hét ugyanúgy fog lecsorogni, mint a korábbiak, vagyis a delírium és a giccs keveréke lesz: Tăriceanu egy parlamenti „igazság és megbékélés” bizottság létrehozását javasolta, Vlădescu volt miniszter aranytömbökkel rótta le az óvadékát, a Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy határozott, hogy a június 9-i tüntetés már nem „Dăncilă-párti”, hanem „igazságszolgáltatás-ellenes” lesz, Ponta és Dragnea képviselőket rakosgatott ide-oda, hogy megerősítsék parlamenti táboraikat, amitől a szociáldemokrata klánon belüli vita eldöntését remélik, a művelődési miniszter egy nem létező színházra adott pénzt, Băsescu arról beszélt, hogy az ellenzéknek Crin Antonescu körül kellene összefognia, Mazăre Madagaszkárból küldött fényképeket a hazának, Udrea bejelentette, hogy a Netflix akar sorozatot csinálni a Costa Rica-i életéről és így tovább.
az Alkotmánybíróság (CCR) úgy döntött, hogy az elnöknek le kellett volna váltania Kövesit, amikor Toader miniszter ezt kérte tőle.
Jöttek a reakciók. Másik-kérdést-Iordache a kamerák előtt ünnepelt: „Codruţa, go home!”, mondta. Tăriceanu a rezsim parlamenti rendszerré változtatásának tapsolt. A többség szócsövei azzal fenyegetőztek, hogy felfüggesztik az elnököt, ha nem teszi azt, amit Dorneanu (az Alkotmánybíróság elnöke – a szerk.) és társai diktáltak neki, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) főnökének pedig azt üzenték, hogy jobb lenne, ha lemondana.
Iohannis hívei is rendkívül változatos dolgokat kértek tőle: egyesek – kezdjen el sztrájkolni, mások – halassza el a leváltás döntését, többek között azt is megvárva, hogy a Parlamentnek 300 tagja legyen, az elemzők az Alkotmánybíróság elleni vizsgálatot követeltek, míg néhány újságíró azt mondta,
Mintha azt kívánta volna megmutatni, hogy elhagyta a képzelőereje, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője azt állította, hogy a CCR döntése „államcsíny”, miután a minap még őt vádolták ilyesmivel, mert bűnvádi feljelentést tett Viorica Dăncilă ellen.
Néhány ezer ember utcára vonulva támogatta a DNA vezetőjét. Érdekes, hogy több mint 500 ügyész is reagált. Ők aláírtak egy „elvi nyilatkozatot”, melyben azt kérték, hogy tartsák tiszteletben az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét.
A cotroceni-i bérlő volt az egyetlen, aki hallgatott. Ez nem újdonság a részéről. A hallgatás azzal kapcsolatos, amit az elnök monarchikus kisiklásának lehetne nevezni. Klaus Iohannis azért szűkszavú, mert
Ezért értelmezte önelszigetelődésként a társbérletet.
Egyedüli csatái az állam úgynevezett királyi attribútumainak, a külpolitikával és az igazságszolgáltatással kapcsolatos hatásköröknek a védelmére vonatkoztak. A többség éppen ezekben vitatta az illetékességét, óriási botrányt robbantva ki a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése témájában, illetve panaszt téve a CCR-nél Codruţa Kövesi leváltásáról.
Ezzel az eljárással mind a Külügyminisztérium (MAE) és Dragnea, mind az alkotmánybírák tovább mentek, mint amire Iohannis számított, aki államfőként ugyanolyan távollévő akart volna lenni, akár egy uralkodó, de most arra ébred, hogy minden hatalmától megfosztják.
Klaus király lemondásra kényszerül. Ez jó alkalom lehetne Klaus elnök számára, hogy komolyan vegye a mandátumát.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.