Kik ezek a kiskirályok? Népnyúzók vagy éppen mesebeli hősök?
A közigazgatás decentralizálása egy évek óta be nem tartott ígéret. Ilyen vagy olyan okból mindegyik kormány kudarcot vallott vele. Újraindítják a reformot, vagy sem? A körülmények jelenleg kedvezőtleneknek tűnnek.
Az egyik előrelátható kockázat az, hogy az ügyészek által vizsgált polgármesterek és megyei tanácselnökök nagy száma újra hitelteleníti a közigazgatás decentralizálását. Folyamatosan a korrupció főszereplőiként beszélnek a „helyi kiskirályok”-ról. Valójában itt két különböző sík találkozik. Először is természetes, hogy a megvesztegetés, a hivatali visszaélés és a befolyással való üzérkedés főleg ott jelenik meg, ahol a forrásokat kezelik. A korrupció csábítása elkerüli a hatalom és befolyás nélküli embereket. De a „kiskirályok” folyamatos vádolása, általánosságokban és bármiféle különbségtétel nélkül, lassan-lassan ahhoz a gondolathoz vezet el, hogy a helyi közigazgatásokat egy központi hatóság ellenőrzése alatt kell tartani.
Tehát összemossák a polgármesterek korrupcióját a közigazgatási autonómiával. A közigazgatási központosítás hívei ezt arra használják fel, hogy még jobban hiteltelenítsék a decentralizálást. Emblematikus az, ahogy Traian Băsescu elnök Radu Mazăre polgármesterről beszélt. Az elnök megpróbálta végleg eldönteni a tengeri kikötő helyzetét, karikatúrába illő leírását adva a polgármesteri tevékenységnek. Románia biztonsági érdekeit állítólag nem szolgálhatja egy globális helyzetet nem ismerő polgármester. De nem egyik vagy másik polgármester frivolitása a gond, hanem a helyi autonómiának, mint elvnek az érvényessége. Az elnöknek és a decentralizálás többi nyílt vagy rejtett ellenzőinek meg kellene mondaniuk, véleményük szerint Radu Mazăre személy szerint alkalmatlan arra, hogy jól együttműködjön az amerikaiakkal, vagy bármely más polgármester ugyanilyen alkalmatlan lenne-e.
Úgy tűnik, az állam csúcsán van egy politikai és bürokratikus elit, mely nem akarja átadni a hatásköreit és mindenféle konjunkturális dologra hivatkozik, mint amilyen a korrupció vagy a helyi közigazgatás alkalmatlansága. A sajtóban egy csomó ember, akár ért hozzá, akár nem, egyre kitartóbban olyan kategóriaként beszél a „helyi kiskirályok”-ról, melynek el kellene tűnnie, mert lényegében véve „középkori”. De ők csak a zavart tartósítják, hiszen nem mondják ki világosan, hogy a korrupt személyek igazságszolgáltatási elítélésére gondolnak, vagy a helyi közigazgatás szigorúbb központi ellenőrzés alá helyezésére.
A politikai pártok helyzetét ugyanígy használják ki. A PSD-ben a „kiskirályok” állítólag elviselhetetlen nyomást gyakorolnak Victor Pontára, de megfeledkeznek arról, hogy egy adott pillanatban a PDL-ről is úgy beszéltek, hogy abban a „kiskirályok” ellenálltak a Boc-kormány politikáinak és Vasile Blagát támogatták a párt 2011. májusi konvencióján. Egyre világosabb, hogy a „kiskirály”-t elsősorban azért szerepeltetik negatív figuraként, mert több helyi autonómiát követel és mert kifejezi elégedetlenségét a központ politikáival szemben.
De vajon mindig tévednek-e a „kiskirályok”? Tényleg „középkori” kasztot képeznek, melynek az új központosító forradalommal el kellene tűnnie? Vajon az ő szemszögük, bár eltér a bukaresti kormányétól, nem legitim-e mégiscsak, mert szorosabb kapcsolatban áll a polgárok igényeivel és elvárásaival? Vajon nem a központosítás hívei beszélnek-e absztrakt kategóriaként a polgárról? Vajon a központban politikákat alkotók nem tévesztik-e össze túl gyakran az élő embereket a statisztikai kategóriákkal? Nem kellene legalább egy pillanatig feltennünk magunknak a kérdést, hogy vajon a kiskirályoknak nincs-e néha igazuk?
Végül fennáll annak a kockázata, hogy félreérthetik, egy decentralizálás elleni felhívásnak tekinthetik a helyi választottak nagy száma ellen indított jogi vizsgálatokat, ahelyett, hogy ellenkezőleg, a helyi autonómiának adott esélyt látnának ezekben.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.