Kinek az érdekeit képviselte volna Kelemen Hunor úr Ukrajnában: Romániáét vagy Magyarországét?

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása.

Kelemen Hunor úr kitiltása Ukrajnából kiváltotta Magyarország külügyminiszterének heves reakcióját, holott az RMDSZ elnöke román útlevéllel jelentkezett a határátkelőnél. A Magyarország és Ukrajna között egy román állampolgár jogaiért kirobbant diplomáciai vita természetes kérdést vet fel: Románia vagy Magyarország állampolgáraként utazott Kelemen Hunor úr Ukrajnába?

Kelemen Hunor úr 2000 óta tagja Románia Parlamentjének. Többször is volt már művelődési miniszter és kormányfő-helyettes Románia kormányában. 2014-ben elindult a romániai elnökválasztáson.

Kinek az érdekeit képviselte a bukaresti kormányokban? Románia vagy Magyarország érdekeit? Románia Parlamentjében Románia állampolgárainak, vagy Magyarország állampolgárainak képviseli az érdekeit? Románia vagy Magyarország érdekeinek képviselésére indult a romániai elnökválasztáson?

Ezek természetes kérdések, melyeket Románia bármely tisztességes állampolgára feltesz magának Kelemen Hunor úr Ukrajnából történt kitiltása nyomán. Mert Magyarország kormányának reakciója, Ukrajna nagykövetének berendelése a budapesti Külügyminisztériumba világosan megmutatta, hogy Kelemen Hunor úr Magyarország érdekeit képviselte Ukrajnában.

Csak Ukrajnában? Kinek az érdekeit képviseli Kelemen Hunor úr Romániában?

Főleg, hogy ebből az alkalomból nyilvánosságra került, hogy Kelemen Hunor úr magyar útlevéllel is rendelkezik, tehát Magyarország állampolgára is, ahogy azt Ukrajna bukaresti nagykövete is állítja (Kelemen Hunor kijelentette, soha nem használt magyar útlevelet – a szerk.). Persze, joga van egyik, vagy másik állampolgárság mellett dönteni, mint ahogy mindenkinek joga van két, vagy több állam állampolgárságával rendelkezni, ha a szóban forgó állami jogrendje nem tiltja a kettős vagy többes állampolgárságot. Románia pedig nem tiltja a kettős állampolgárságot.

De akkor felmerül egy politikai viselkedési és etikai kérdés. Etikailag helyes, ha egy másik állam állampolgára tisztségeket tölt be Románia kormányában? Elindul Románia elnöki tisztségéért?

Még akkor is, ha mindkét állam, melyeknek állampolgára, jelen esetben Románia és Magyarország, tagja az Európai Uniónak és szövetségesek a NATO-ban, miniszterként, kormányfő-helyettesként vagy akár Románia elnökeként milyen álláspontra helyezkedik Kelemen Hunor úr a Románia és Magyarország közötti vitás ügyekben? A pártatlansággal kapcsolatos olcsó szövegeket félretéve, ami amúgy sem jellemző Kelemen Hunor úrra, vajon ő tényleg Románia érdekeit képviseli? Magyarország külügyminiszterének reakciója azt mutatja, hogy Kelemen Hunor úr elsősorban Magyarország állampolgára és csak akkor Románia állampolgára is, ha érdekében áll, főleg ami a diplomataútlevelet illeti.

A kettős állampolgársághoz való jogtól függetlenül, amellyel sok román állampolgár rendelkezik, továbbra is megmarad az etikai kérdés, ami az azon állammal szembeni lojalitást illeti, melynek állampolgára valaki. Talán szükség lenne egy közvitára és egy politikai döntésre a kettős állampolgárságról és összeférhetőségéről a román állam tisztségeivel, az összes nemzetközi gyakorlat elemzésével, és Románia érdekeit el nem hanyagolva.

Kelemen Hunor úr kitiltásának okát a magyar szélsőségesek „válogatott” klubjában kell keresni.

Az RMDSZ elnöke úgy véli, Ukrajna a kijevi Parlament által elfogadott, a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatást tiltó oktatási törvénnyel kapcsolatos nyilvános állásfoglalása miatt tiltotta ki 2017 őszén.

Dicséretre méltó Kelemen Hunor úr akkori álláspontja, akárcsak a román parlamenti képviselők többségéé is. A romániai politikusok és sajtó egy hangon védte az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogait. Ha ez lenne az ok, akkor minden román politikussal szemben belépési tilalomnak kellene érvényben lennie Ukrajnában. Ugyanúgy az összes publicistával szemben is belépési tilalomnak kellene érvényben lennie Ukrajnában, akik a médiában bírálták azt az oktatási törvényt. Nem ez lenne az első alkalom, amikor Ukrajna megtiltja azoknak az újságíróknak a belépését a területére, akik az ott élő nemzeti kisebbségekről írnak. A kijeviek számára túl elvont fogalom a sajtószabadság.

De nem az a nyilvános állásfoglalás az ukrán hatóságok által az RMDSZ elnökével szemben eldöntött tilalom oka. A tilalom okát abban a változásban kell keresni, ami az RMDSZ elnökének diskurzusában az utóbbi években bekövetkezett. Politikai tevékenysége első éveiben olyan mérsékelt diskurzussal és stratégiával vált ismertté, amely akkor nagy hasznot hozott a romániai magyar kisebbségnek, melyekről azonban egy ideje lemondott.

Kelemen Hunor úr az utóbbi években radikalizálódott és egyre közelebb került a szélsőjobboldali párthoz, a Jobbikhoz tartozókéhoz hasonló magyar nacionalisták „válogatott klubjához”. Kelemen Hunor úr politikai radikalizálódása az Ukrajnából való kitiltása valódi oka.

Nyilvános diskurzusa a magyar szélsőségesek által használthoz vált hasonlatossá,

akik azoknak az államoknak az integritását támadják, ahol magyar kisebbség él: Románia, Ukrajna, Szlovákia, Szerbia.

Ezek a politikusok kettős beszédet használnak a magyarok autonómiájával kapcsolatosan: miközben a románoknak, például, azt mondják, hogy ők, a magyarok úgy akarnak autonómiát, hogy ezzel nem támadják az állam integritását, az általuk szervezett tüntetéseken az 1920. június 4-i trianoni szerződés elleni szlogeneket skandálnak, mely szerződés a népek Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott önrendelkezési elveinek megfelelően szentesítette a Magyar Királyság utódállamainak határait. Az RMDSZ vezetői sohasem határolódtak el ezektől a trianoni szerződés elleni és Románia, Ukrajna, Szlovákia és a többiek állami integritása elleni szlogenektől.

A budapesti külügyminiszter reakciója azért volt eltúlzott, mert az RMDSZ elnöke román állampolgárként, román diplomata-útlevéllel akart belépni Ukrajnába. Ezzel szemben a román külügyminiszter reakciója (a román Külügyminisztérium reakciójáról itt lehet olvasni – a szerk.) normális volt, melyet remélem, hogy minden román állampolgár esetében is alkalmazni fog, akit kitiltanak Ukrajnából. Kelemen Hunor úr nem a román állam hivatalos küldetése keretében indult Ukrajnába, hanem „magánérdek” miatt, a szóban forgó ország egyik magyar egyesületének rendezvényére.

Ő nem románabb, mint Románia többi állampolgára, hogy a román kormány heves reakciójára legyen szükség, mert nem engedték be Ukrajnába. Mert akkor a külügyminiszternek minden alkalommal be kellene rendelnie Ukrajna bukaresti nagykövetét, ahányszor egy román állampolgárt kitiltják Ukrajnából a Kijevvel szembeni kritikus nyilatkozatai miatt.
De azért egy kérdés továbbra is fennáll: kinek az érdekeit képviseli ön, Kelemen Hunor úr, Románia Parlamentjében? Amikor újra elindul majd az elnöki tisztségért, kinek az érdekeit fogja képviselni? Romániáét vagy Magyarországét?

Az alcímeket a szerkesztőség adta.