// 2024. november 26., kedd // Virág
USL

Ki a jobbik?

// HIRDETÉS

Folyik az iszapbirkózás az europarlamenti választások előtt. Ki lesz a jobbik?

A legutóbbi felmérések rávilágítanak arra, hogy mennyire kíméletlenül hat a politikai polarizáltság és mennyire nem hatásosak a fél szájjal kimondott üzenetek.

A közvélemény-kutatások, legalábbis a nyilvánosságra hozottak, egy viszonylag látványos politikai fejlődés képét mutatják. Míg a Népi Mozgalom Párt (PMP) novemberben, decemberben, januárban a bejutási küszöb környékén vergődött, februártól kezdve látványos megerősödésnek indult. Az INSCOP felmérései szerint, a januári 4,1 százalékról májusra elérte a 10,2 százalékot.

Úgy tűnik, hogy ez a mozgás összefügg a PDL drámai visszaesésével. Míg januárban a PDL a szavazatok 17,5 százalékára számíthatott, márciusban alig 13,7 százalékot ért volna el, májusban pedig 11,3 százalékot. A PMP 6 százalékot erősödik, a PDL pedig 6 százalékot gyengül, ami újabb jele lehet annak, hogy a két szervezet pontosan ugyanazon a választói rétegen osztozik.

A felmérések ezen kívül a PNL folyamatos visszaesését is mutatják. Míg a tavalyi év folyamán a liberálisok folyamatosan 20 százalék körül mozogtak, a kormányválság és az Antonescu és Ponta közötti szakítás óta a PNL támogatottsága folyamatosan csökken. A PNL-nek 2014 januárjában 20,1 százaléka volt, de aztán márciusban visszaesett 17,6 százalékra, májusban pedig 16,9 százalékra. A volt kormánypártok esetében is megfigyelhető egy összefüggés az adatok között. Ha a PSD növekvő adatait összeadjuk a PNL csökkenő számaival, akkor egy csekély változást mutató összeget kapunk. A PSD és a PNL választói nem azonosak, de feltételezhetjük, hogy a két párt egy viszonylag állandó létszámú USL-s választói rétegen osztozik.

Tehát, a politikai színpadon bekövetkezett összes változás ellenére megismétlődhet a 2012-es helyzet. Az USL-s tömb nemcsak a PSD-s militánsok képzeletében „él”, hanem a valódi választók tehetetlenségi ereje révén is.

A harmadik figyelemreméltó dolog az, hogy az USL-s tömb támogatottsága, mint választói többségé, nem nagyon csökkent a 2012-es parlamenti választásokhoz képest, hiszen ha összeadjuk a PSD és a PNL eredményeit, akkor egy 60 és 55 százalék közötti számot kapunk. Tehát nem a választási opciók megváltozása alakíthatja át az erőviszonyokat, hanem egyes szervezetek átvándorlása egyik oldalról a másikra. A PNL tábort váltott, de rá nézve sajnálatos módon nem volt képes magával vinni az egész választói rétegét, egy része a PSD-nél maradt.

Úgy tűnik, hogy a szövetség elhagyásakor a PNL nem vette figyelembe a választók lassú mozgását. Míg a csúcson a változások gyorsan bekövetkezhetnek, alapszinten a dolgok rendkívül lassan mozdulnak el. Ha képesek lesznek egy „másfajta” párt imázsát kommunikálni, mely a PSD-től és a PMP-től egyaránt különbözik, akkor a liberálisok újra megerősödhetnek, de ha nem tudják ezt az üzenetet megjeleníteni, akkor a PSD és a Băsescu-párt között fognak felmorzsolódni. Már eddig is láttuk, mennyire hatékony a két szembenálló mező brutális polarizáltsága: A PSD-ellenes választók inkább szavaznák meg Băsescut, mint Antonescut, aki tegnapig még a másik táborban volt, a volt USL-s választók pedig, természetesen, inkább a PSD mellett döntenének. Az árnyalt opciójú, „középen”, vagy egy meghatározatlan térben elhelyezkedő csoportosulások veszíteni fognak. És egyelőre a PDL és a PNL áll vesztésre, melyek most nem véletlenül gondolkodnak az együttműködésen. De az európai választás szempontjából ez túl korai és túl késő is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS