// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
Kolozsvár

Képzelgésnek minősítik a szakértők a Budapest–Kolozsvár TGV-járatot

// HIRDETÉS

Megvalósíthatatlan, magyar választási kampányszöveg állítják a hazai szakértők. És politikusok. És Traian Băsescu.

A PressOne által megkérdezett szakértők inkább csak kampányszövegnek tartják Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentését a Budapest és Kolozsvár közötti nagysebességű vasútról (TGV).

A javaslat megvalósíthatóságának és időszerűségének felméréséhez megkérdeztük Traian Băsescu volt elnököt, Dan Marian Costescut, a Román Vasúttársaság (CFR) volt vezérigazgatóját és Köllő Gábor egyetemi professzort, a kolozsvári Műszaki Egyetem vasúttal kapcsolatos tantárgycsoportjának volt felelősét.

„Egész Európában csökken a sebesség”

Dan Marian Costescu, aki a Cioloş-kormányban közlekedésügyi miniszter is volt, szkeptikusnak mutatkozott e projekt megvalósítását illetően.

„Nem tudom, hogy szerintük mi számít «nagysebességűnek». A nagykönyv szerint, ez több mint 250 km/h-t jelent.

Nekem ez olyan fajta kijelentésnek tűnik, amellyel hullámokat akarnak gerjeszteni valamilyen gond megoldása érdekében. Talán azt az elszigeteltségi benyomást akarja enyhíteni, amellyel Magyarország az utóbbi időben rendelkezik.

Bármikor üdvözlendő egy nagysebességű vasút, de – ismétlem – meg kell néznünk, hogy miként határozzuk meg, miként alapozzuk meg műszakilag, mert egész Európában csökkennek a sebességek.”

A volt miniszter azt állítja, hogy a nagysebességű vasúti technika a francia és német mérnökök közötti versengésként alakult ki:

„Ezek az országok nagyon gazdagok voltak és el tudták viselni ezeket a beruházásokat,

de amikor mérleget vontak, akkor kétségeik támadtak, hogy az elért sebesség – több mint 500 km/h a próbafutamokon és 300 km/h a kereskedelmi működtetésben – megtérülő befektetés lenne, mely akár még a gazdaság növekedéséhez is hozzájárulhat.

Egy olyan domborzatú országban, mint a miénk, felmerül a kérdés, hogy mit jelent a nagysebességű vonat és milyen haszonnal járna, a politikai nyilatkozatokon kívül, melyekre egy héttel később már nem emlékezünk.

Franciaország és Németország e vonatok sebességének csökkentésén gondolkodik, a 250 km/h-s kereskedelmi sebességről 180-160 km/h-ra”, mondta Dan Marian Costescu.

„A IV. folyosó befejezéséig semmi más nem lehet fontos”

A kérdésen derülő Traian Băsescu szenátor, aki háromszor volt közlekedési miniszter, „kampányszlogennek” minősítette a TGV gondolatát, arra célozva, hogy áprilisban választás lesz Magyarországon.

„Nagy kezdeményezés, mit mondjak! Elméletileg nem lehetetlen. Még pénz is lenne rá a Juncker-tervből.

De mi még nem fejeztük be a IV. páneurópai folyosót, hogy úgy mondjam. A Piteşti–Vâlcea–Nagyszeben szakaszról beszélek.

Tehát amíg nem fejezzük be ezt a folyosót, semmi más nem lehet fontos. A IV. páneurópai folyosó közúton kapcsol össze bennünket Budapesttel és Európával.

Tehát azt hiszem, hogy elsősorban politikai nyilatkozatról van szó. Meggyőződésem, hogy realistábbak lettünk volna, ha nekiállunk a IV. európai folyosónak. Ezek mindkét oldalról kampányszlogenek”, mondta Traian Băsescu a PressOne-nak.

„Az egész vonalat át kellene építeni”

Köllő Gábor egyetemi professzor, aki a vasúti tantárgycsoportokért felelt a kolozsvári Műszaki Egyetemen azt mondja, hogy „képzelgés” egy Kolozsvár és Budapest közötti TGV.

„Csak Nyugat-Európában, a Távol-Keleten és a világ még néhány helyén vannak nagysebességű vonatok.

Egy Kolozsvár és Budapest közötti TGV-hez az egész pályát át kellene építeni, márpedig nem hiszem, hogy bárkinek is lenne erre pénze.

Ez iszonyatos költségeket jelentene. Magyarországon könnyebb lenne a helyzet a határig, mert síkság.

De a mi oldalunkon a Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakasz 25 éve rohad.

Miféle TGV, amikor nekünk 2-3 órát tart az út Nagyváradig?

Tehát az egész pályát át kellene építeni. Szerintem ez képzelgés, mese. Tudja, hogy milyen ez? Mint a kolozsvári metró. Kampányban bármit lehet mondani. És más hülyeségek is felbukkannak majd ebben az időszakban”, mondta a most nyugdíjas Köllő Gábor.

Egy Budapest és Kolozsvár közötti TGV-vonal megépítésének ötletét Szijjártó Péter magyar külügyi és külgazdasági miniszter vetette fel azután, hogy február 5-én, Bukaresten találkozott Teodor Meleşcanu román külügyminiszterrel.

Szijjártó egy sajtóközleményben jelentette be, hogy a magyar kormány egymilliárd forintot (kb. 3,2 millió eurót) fordít a két város közötti TGV-vonal megépítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányra.

Ugyanebben a közleményben még az is szerepel, hogy Magyarország 2020-tól Romániából fog földgázt vásárolni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS