Megvalósíthatatlan, magyar választási kampányszöveg állítják a hazai szakértők. És politikusok. És Traian Băsescu.
A PressOne által megkérdezett szakértők inkább csak kampányszövegnek tartják Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentését a Budapest és Kolozsvár közötti nagysebességű vasútról (TGV).
A javaslat megvalósíthatóságának és időszerűségének felméréséhez megkérdeztük Traian Băsescu volt elnököt, Dan Marian Costescut, a Román Vasúttársaság (CFR) volt vezérigazgatóját és Köllő Gábor egyetemi professzort, a kolozsvári Műszaki Egyetem vasúttal kapcsolatos tantárgycsoportjának volt felelősét.
Dan Marian Costescu, aki a Cioloş-kormányban közlekedésügyi miniszter is volt, szkeptikusnak mutatkozott e projekt megvalósítását illetően.
„Nem tudom, hogy szerintük mi számít «nagysebességűnek». A nagykönyv szerint, ez több mint 250 km/h-t jelent.
Nekem ez olyan fajta kijelentésnek tűnik, amellyel hullámokat akarnak gerjeszteni valamilyen gond megoldása érdekében. Talán azt az elszigeteltségi benyomást akarja enyhíteni, amellyel Magyarország az utóbbi időben rendelkezik.
Bármikor üdvözlendő egy nagysebességű vasút, de – ismétlem – meg kell néznünk, hogy miként határozzuk meg, miként alapozzuk meg műszakilag, mert egész Európában csökkennek a sebességek.”
A volt miniszter azt állítja, hogy a nagysebességű vasúti technika a francia és német mérnökök közötti versengésként alakult ki:
de amikor mérleget vontak, akkor kétségeik támadtak, hogy az elért sebesség – több mint 500 km/h a próbafutamokon és 300 km/h a kereskedelmi működtetésben – megtérülő befektetés lenne, mely akár még a gazdaság növekedéséhez is hozzájárulhat.
Egy olyan domborzatú országban, mint a miénk, felmerül a kérdés, hogy mit jelent a nagysebességű vonat és milyen haszonnal járna, a politikai nyilatkozatokon kívül, melyekre egy héttel később már nem emlékezünk.
Franciaország és Németország e vonatok sebességének csökkentésén gondolkodik, a 250 km/h-s kereskedelmi sebességről 180-160 km/h-ra”, mondta Dan Marian Costescu.
A kérdésen derülő Traian Băsescu szenátor, aki háromszor volt közlekedési miniszter, „kampányszlogennek” minősítette a TGV gondolatát, arra célozva, hogy áprilisban választás lesz Magyarországon.
„Nagy kezdeményezés, mit mondjak! Elméletileg nem lehetetlen. Még pénz is lenne rá a Juncker-tervből.
De mi még nem fejeztük be a IV. páneurópai folyosót, hogy úgy mondjam. A Piteşti–Vâlcea–Nagyszeben szakaszról beszélek.
Tehát amíg nem fejezzük be ezt a folyosót, semmi más nem lehet fontos. A IV. páneurópai folyosó közúton kapcsol össze bennünket Budapesttel és Európával.
Tehát azt hiszem, hogy elsősorban politikai nyilatkozatról van szó. Meggyőződésem, hogy realistábbak lettünk volna, ha nekiállunk a IV. európai folyosónak. Ezek mindkét oldalról kampányszlogenek”, mondta Traian Băsescu a PressOne-nak.
Köllő Gábor egyetemi professzor, aki a vasúti tantárgycsoportokért felelt a kolozsvári Műszaki Egyetemen azt mondja, hogy „képzelgés” egy Kolozsvár és Budapest közötti TGV.
„Csak Nyugat-Európában, a Távol-Keleten és a világ még néhány helyén vannak nagysebességű vonatok.
Egy Kolozsvár és Budapest közötti TGV-hez az egész pályát át kellene építeni, márpedig nem hiszem, hogy bárkinek is lenne erre pénze.
Ez iszonyatos költségeket jelentene. Magyarországon könnyebb lenne a helyzet a határig, mert síkság.
Miféle TGV, amikor nekünk 2-3 órát tart az út Nagyváradig?
Tehát az egész pályát át kellene építeni. Szerintem ez képzelgés, mese. Tudja, hogy milyen ez? Mint a kolozsvári metró. Kampányban bármit lehet mondani. És más hülyeségek is felbukkannak majd ebben az időszakban”, mondta a most nyugdíjas Köllő Gábor.
Egy Budapest és Kolozsvár közötti TGV-vonal megépítésének ötletét Szijjártó Péter magyar külügyi és külgazdasági miniszter vetette fel azután, hogy február 5-én, Bukaresten találkozott Teodor Meleşcanu román külügyminiszterrel.
Szijjártó egy sajtóközleményben jelentette be, hogy a magyar kormány egymilliárd forintot (kb. 3,2 millió eurót) fordít a két város közötti TGV-vonal megépítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányra.
Ugyanebben a közleményben még az is szerepel, hogy Magyarország 2020-tól Romániából fog földgázt vásárolni.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Az orosz cégnek egy kőolaj-finomítója és 320 benzinkútja van Romániában. A szabályozó hatóság szerint csökken a villanyáram ára. Az RMDSZ felvetette a parlament létszámának 10 százalékos csökkentését.
Október 31-én lezárul az Intesa Sanpaolo Bank Románia és a First Bank fúziója – közölte az olasz pénzintézet.
… Victor Ponta megint előbukkant egy kő alól, ezúttal még kétesebb társaságban… és szörnyű baleset történt a Fogarasi-havasokban, ketten meghaltak.
Késsel sebesítettek meg egy fiatal férfit egy csíkszeredai vendéglátóegységben a közelmúltban, a támadót rövid időn belül azonosította a rendőrség.
Nem világvége, hogy az Egyesült Államok mintegy ezer katonáját kivonja Romániából – fejtette ki a Krónikának Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő a szerdán bejelentett washingtoni döntést kommentálva.
Gyermekkereskedelem miatt indult eljárás egy Gorj megyei pár ellen, miután a gyanú szerint háromhetes csecsemőjüket 7000 euróért eladták egy férfinak. A pénzből állítólag egy autót vettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.