Kelemen Hunor szakmát vált. Politikai elemzőként kutatja a fényes jövőt.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a Gândul Live-ban kijelentette, hogy George Maior távozása a SRI éléről nem változtatja őt Victor Ponta versenytársává, de elismeri, hogy a PSD-n belül sor kerülhet a szolgálat volt igazgatójának visszatérésére a politikai életbe és itteni karrierjének újraindítására, ahol elképzelhető forgatókönyv lehet a párt- és a kormányzati tisztségek szétválasztása.
„Nem tudok az összes PSD-n belüli mozgásról, de jelenleg szerintem nincs veszélyben Victor Ponta széke. Azt látom, hogy az eddigi időszak után erősíti pozícióját és nem hiszem, hogy George Maiorral lenne versenyben. Victor Ponta az elnökválasztás előtt valóban felvetette, hogy George Maior esetleg kormányfő lehetne, ha ő megnyeri a választást. De Maior úr mégiscsak a PSD-ből származik. Ha visszatér a politikába, és ha politikai karrier felépítésén gondolkodik, akkor úgy hiszem, hogy politikai karrierre továbbra is a PSD-ben van esélye, mert onnan származott. De meg kell várnunk, hogy Maior úr tényleg gondolkodik-e egy politikai karrieren”, mondta Kelemen Hunor.
Arra a kérdésre, hogy kizártnak tart-e a PSD részéről egy George Maiorral kapcsolatos lépést, tekintettel arra, hogy Victor Ponta a párt- és a kormányzati tisztségek szétválasztásáról beszélt, a Szövetség vezetője elismerte, hogy ez lehetséges, azzal a megjegyzéssel, hogy Ponta „nem a kormányfői tisztségről beszélt”.
„Nem tudhatom, mit gondol Victor Ponta a PSD sorsáról és a PSD-n belüli tisztségekről, ez is lehetséges. Ha racionálisan gondolkodunk, nem mindig és minden helyzetben jó, ha ezek a tisztségek egybeesnek”, mondta.
Ami Victor Ponta Victoria-palotában maradását illeti, Kelemen Hunor azt állítja, hogy a kormányfőnek jelenleg nem kell aggódnia a PSD miatt.
„Addig marad, amíg parlamenti többsége van. Amíg bírni fogja a PSD támogatását, a Victoria-palotában marad, akár 2016-ig is, ha a többség megmarad. A parlamenti számtant nézve nem látom, miért kellene izgulnia”, mondta Kelemen.
Az RMDSZ vezetője nem jósolt túl sok esélyt a PNL által bejelentett bizalmatlansági indítványnak, legalábbis nem most tavasszal, azt azonban elismerte, hogy az év folyamán módosulhat a parlamenti többség, a legvalószínűbb módon ősszel.
„Az ellenzéknek ma nincs többsége egy bizalmatlansági indítványhoz. Nem tudom, mi fog történni februárban–márciusban, nem tudom, mi fog történni szeptemberben–októberben, de jelenleg, ha nekiállunk számolni, nem tudunk több szavazatot kimutatni, mint amennyivel a koalíció rendelkezik, tehát a kormányt nem lehet megbuktatni. A bizalmatlansági indítvány rendkívül fontos eszköz a kormány leváltására, de egy nagyon-nagyon fontos politikai vitára is. Lehet, hogy 2015 tavaszán a bizalmatlansági indítvány csak egy élénkebb vitához szolgál majd eszközül, de a kormány megbuktatásához nem, mert pillanatnyilag nem léteznek ezek a matematikai feltételek”, mondta Kelemen.
Megjegyezte, hogy az RMDSZ egyelőre nem folytatott megbeszéléseket a PNL-vel a bizalmatlansági indítványról, és hozzátette, hogy a liberálisok egyelőre nem rendelkeznek egy világos stratégiával ahhoz, hogy vita kezdődhessen a többség megváltoztatásáról.
„A választási rendszer, a választási törvények rendkívül fontosak és azon kellene gondolkodnunk márciusig, áprilisig. Miután megvan az elfogadott és a Hivatalos Közlönyben megjelent választási törvényünk, elgondolkodhatunk más változatokon, más kormányon, az alkotmány módosításán, de akkor egy minden politikai erőre kiterjedő megállapodásra van szükség, mert különben nem működik. Meg kell beszélni a témák sorrendjét, mert különben nem megy. Ha meg akarod buktatni a kormányt, akkor már nem tudsz megállapodásokat kötni, már nem tehetsz lépéseket egy választójogi reform, egy alkotmánymódosítás felé. Amíg nem látok egy világos stratégiát az ellenzék részéről, addig nem aggódom Victor Pontáért”, mondta még Kelemen.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.