Kelemen Hunor magyaráz. Nem kell a tévé, kell a rádió.
Az RMDSZ nem magyar nyelvű közszolgálati tévécsatornát akar, hanem – esetleg – egy külön frekvenciát a Kolozsvári Rádió számára, mely átvenné a mostani magyar nyelvű műsorokat és egész nap sugározna. Kelemen Hunor kormányfő-helyettes így értelmezi azt az ígéretet, ami az állami költségvetésből finanszírozott magyar nyelvű adások bővítésére vonatkozóan szerepel a 3. Ponta-kormány programjában és amiért az holnap (kedden – a szerk.) fog kötelezettséget vállalni. Az RMDSZ vezetője szerint ez az ígéret már 2005 óta létezik, és azt egyaránt vállalta Tăriceanu, Boc, Ungureanu és Ponta is, a második USL-kormány idején.
Kelemen Hunor kormányfő-helyettes azt magyarázta a Gândulnak, hogy a kormány „költségvetésből finanszírozott magyar nyelvű műsorok bővítésé”-vel kapcsolatos ígérete nem egy ilyen jellegű TVR-csatorna létrehozását jelenti, hanem legfeljebb a különleges, magyar nyelven sugárzó frekvenciával rendelkező Marosvásárhelyi Rádiónál már létező modell Kolozsvári Rádió általi átvételét.
A Radio România marosvásárhelyi állomása jelenleg két frekvencián sugároz: az egyik kizárólag román nyelvű, a másik naponta 16 órán keresztül három kisebbségi nyelven – magyar, német és romani – sugároz.
A költségvetésből finanszírozott, kisebbségi nyelveken készült műsorokkal kapcsolatos ígéret a Ponta-kormány programjának „Kisebbségek” fejezetében szerepel, mely programért holnap vállal felelősséget a Parlamentben. Pontosabban mondva, a kormány a 2014–2016-os időszakban „anyanyelvű rádió- és tévéműsorokat kíván biztosítani minden nemzeti kisebbségnek, különösen a magyar közösségnek, hogy ezáltal megvalósítható legyen az anyanyelvű kulturális és kommunikációs igények országos szintű kielégítése”. „Ennek érdekében kibővítik a költségvetésből finanszírozott közszolgálati rádió- és tévéstúdiók műsorait, hogy ezek egész nap sugározzanak magyar nyelven”, áll az idézett dokumentumban.
„Maros megyében valamivel több mint egy, vagy akár két éve is, biztosított az egész napos magyar, német és romani nyelvű sugárzás. Többet már nem is lehetne, mert ez azt jelentené, hogy a nap 28 órás, nem 24. Kolozsváron lehetőség van a marosvásárhelyi példa követésére, ami óriási előny lenne a román hallgató számára: a műsort nem fogják magyar, német nyelvű adásokkal megszakítani és ugyanez lesz a magyar nyelvű hallgató számára is”, állítja Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint, ez egy régi ígéret, amelyet 2005 óta minden kormány vállalt és a jelenlegi programba csak ezt vették át. „Ez szerepelt a kormányprogramban Emil Boc időszakában, Ungureanu időszakában, a 2. Ponta-időszakban is – az 1. Ponta-időszakban nem –, és szerepel most is. Nem újdonság. Nem kell feltalálnunk az ásványvizet, miután már mindenki ásványvizet iszik. Az internet korszakában, a digitális korszakban, amikor annyi frekvenciát hozhatsz létre, ahányat akarsz, nem tudom, miért lenne ez baj az elemzők és a kommentátorok számára. Ez egy 2005-ös történet. Marosvásárhelyen már megvalósult”, mondja Kelemen.
A kormányfő-helyettes szerint, a programban szereplő ígéret nem egy különleges, az RMDSZ által a magyar közösség számára követelt tévécsatorna lenne. „A televízió más kérdés. Ott is össze lehetne rakni az összes magyar nyelvű adást és valószínűleg ott is összejön naponta 16, 18 óra. Csakhogy szét vannak szórva”, mondja elégedetten az RMDSZ vezetője.
A közszolgálati adó magyar nyelvű műsorait, országos szinten, jelenleg hetente háromszor sugározzák a TVR-n (hétfő, kedd és csütörtök délután), hetente kétszer a TVR2-n (csütörtökön és pénteken 14.30-tól estig, hétfőtől péntekig a Toţi împreună program keretében, a TVR Marosvásárhely, TVR Temesvár, TVR Kolozsvár és TVR Bukarest területi stúdióinak gyártásában a TVR3-n, a minden romániai kisebbségnek szentelt 80 perces műsorokban).
A TVR Marosvásárhely, az országos műsoron kívül, naponta regionális szinten is sugároz.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.