Hát ez az egyik különbség Temesvár és Nagyvárad döntéshozóinak gondolkodásmódja között.
Iskolás koromban az Anjou-házhoz tartozó Károly Róbertet olyan magyar királyként ábrázolták nekünk, aki elkövette azt a meggondolatlanságot, hogy megtámadta I. Basarabot, és aki 1330-ban majdnem odaveszett a posadai csatában.
A szűkszavú információt a Képes Krónika egyik csatajelenetének reprodukciója kísérte. Sok nemzettársam – és nem feltétlenül csak az én korosztályomhoz tartozók – sajnos még ennyire sem emlékeznek.
Anjou Martell Károly (az Árpád-ház kihalása után Magyarország trónkövetelője) és Habsburg Klemencia fia 1288-ban született Nápolyban és 1342-ben hunyt el Visegrádon. 1308-tól, amikor I. Károly néven, a földesurak ellenállását leküzdve, ténylegesen a Magyar Királyság uralkodója lett, megtalálta a módját, hogy fejlessze az ország gazdaságát és különösen a bányászatot.
Miután 1307-ben megpihent a Béga partján, a jövendőbeli király parancsot adott Temesvár első kastélyának felépítésére, röviddel később pedig palotát építtetett magának ott. A földesurak zavargása miatt a Magyar Királyság fővárosát Temesvárra helyezte át (1316–1323), ahol első felesége, Halicsi Mária is nyugszik.
Ma „szörnyen büszkén feszítek a bánsági gúnyámban”, hogy megtudtam, a temesváriak úgy döntöttek, tisztelettel megemlékeznek erről a királyról, aki kiemelte az akkori mocsarakból Temesvár várát, mint ahogy tisztelettel emlékeznek meg Savoyai Jenőről is, aki több mint négyszáz évvel később kiűzte a várból a törököket.
Ahogy azt már máskor is elmondtam, bár negyed évszázada erdélyiek között élek, továbbra is bánságiként gondolkodom és érzek, és ezért állandóan elcsodálkozom azon, amikor másfelé azt látom és hallom, hogy ők az ész, míg a Bánság csak a „homlok”.
Mi egyebet mondhatok arról, hogy megtagadták I. László király szobrának felállítását az általa alapított Nagyváradon?
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.