Károly Róbert igen, Szent László nem
Hát ez az egyik különbség Temesvár és Nagyvárad döntéshozóinak gondolkodásmódja között.
Iskolás koromban az Anjou-házhoz tartozó Károly Róbertet olyan magyar királyként ábrázolták nekünk, aki elkövette azt a meggondolatlanságot, hogy megtámadta I. Basarabot, és aki 1330-ban majdnem odaveszett a posadai csatában.
A szűkszavú információt a Képes Krónika egyik csatajelenetének reprodukciója kísérte. Sok nemzettársam – és nem feltétlenül csak az én korosztályomhoz tartozók – sajnos még ennyire sem emlékeznek.
Anjou Martell Károly (az Árpád-ház kihalása után Magyarország trónkövetelője) és Habsburg Klemencia fia 1288-ban született Nápolyban és 1342-ben hunyt el Visegrádon. 1308-tól, amikor I. Károly néven, a földesurak ellenállását leküzdve, ténylegesen a Magyar Királyság uralkodója lett, megtalálta a módját, hogy fejlessze az ország gazdaságát és különösen a bányászatot.
Miután 1307-ben megpihent a Béga partján, a jövendőbeli király parancsot adott Temesvár első kastélyának felépítésére, röviddel később pedig palotát építtetett magának ott. A földesurak zavargása miatt a Magyar Királyság fővárosát Temesvárra helyezte át (1316–1323), ahol első felesége, Halicsi Mária is nyugszik.
Ma „szörnyen büszkén feszítek a bánsági gúnyámban”, hogy megtudtam, a temesváriak úgy döntöttek, tisztelettel megemlékeznek erről a királyról, aki kiemelte az akkori mocsarakból Temesvár várát, mint ahogy tisztelettel emlékeznek meg Savoyai Jenőről is, aki több mint négyszáz évvel később kiűzte a várból a törököket.
Ahogy azt már máskor is elmondtam, bár negyed évszázada erdélyiek között élek, továbbra is bánságiként gondolkodom és érzek, és ezért állandóan elcsodálkozom azon, amikor másfelé azt látom és hallom, hogy ők az ész, míg a Bánság csak a „homlok”.
Mi egyebet mondhatok arról, hogy megtagadták I. László király szobrának felállítását az általa alapított Nagyváradon?
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
