// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Románia

Kant (nem) lehetséges békéje, avagy miért készülünk háborúra

// HIRDETÉS

Vajon tényleg megértették a románok, hogy nem Magyarország az ellenség?

Miközben a legkifinomultabb fegyverzettel felszerelt és NATO-s államok katonáival teli fregattok és hadihajók által kísért amerikai hadihajók úgy csináltak, mintha meg nem nevezett ellenséggel harcolnának a Fekete-tengeren, Oroszország és Kína a Balti-tengeren játszotta ugyanezt a játékot. Szintén a múlt héten 25.000 katona és 3.000 szállítójármű érkezett Romániába 22 szövetséges államból, harci repülőket és helikoptereket is beleértve, hogy egy fiktív forgatókönyvben vegyenek részt, mely szerint fel kellett szabadítani az ország területének egy részét, melyet idegen erő szállt meg.

A NATO által az Európai Unió határánál elhelyezkedő volt kommunista államokban tartott túlméretezett hadgyakorlatainak az a céljuk, hogy nagyobb biztonságban érezzük magunkat és elrettentsék Oroszországot. Az Észak-atlanti Szövetség ernyője alá került románok mérsékeltebbé váltak, még mindig félnek az oroszoktól, de

csökkent a hagyományos ellenség, Magyarország és az erdélyi magyar kisebbség miatti aggodalom.

A választási évek kivételével, amikor hasznot húznak a nacionalizmusból, a két fél között felszíni nyugalom és minden irányú kölcsönös megfigyelés uralkodik, hogy mindegyik minden pillanatban tudja, mire készül a másik.

A NATO-n és EU-n belüli szomszédság nem vetett véget a rivalizálásnak Magyarországgal, de a románok – talán – végül megértették, hogy a veszély sohasem Nyugatról érkezik. Románia történelmében a civilizációs hullámok a Nyugat, a megszállások pedig a Kelet felől érkeztek. Ezért látják itt szívesen az amerikai katonai bázisokat, ellentétben Bulgáriával, mely sohasem kívánta azokat. A Patriot-rakétákkal, katonai repülőkkel, támadó helikopterekkel kapcsolatos kiadások nem idegesítik a románokat, sok nyugatival ellentétben, akik luxuscikkeknek tartják ezeket egy olyan világban, mely a jólét és béke leghosszabb szakaszát éli meg.

De úgy tűnik, hogy

Európa szélén ellenkező hatásuk van a NATO hadgyakorlatainak.

A nyugati stratégák a Nagy Medve megfélemlítésében bíznak, de a felpiszkált medve agresszívan szokott visszavágni. És Oroszország ahelyett, hogy csendben megülne a helyén, elvégezné a házi feladatait és bűnbánóan kérné a szankciók feloldását, hasonló módon válaszol. Mindkét oldal fokozza a fegyverkezést. Az oroszok három nehezen felfedezhető, cirkáló rakétákkal felszerelt tengeralattjárót hoztak a Fekete-tengerre és az év végéig további hármat hoznak majd. Az orosz katonai repülők naponta megközelítik a NATO fekete- és balti-tengeri határát. Kalinyingrádon (újra) felállították a nukleáris robbanófejjel is felszerelhető rakétákat. A Litvánia és Lengyelország közötti orosz enklávé egy régi porosz város, Königsberg, ahol Immanuel Kant, Az örök béke (1795) című értekezés szerzője született, élt és meghalt, melyben leírja a nemzetközi jog filozófiai elveit és bebizonyítja, hogy az államok közötti békét csak a háborús készülődések betiltásával lehet megőrizni.

Oroszország megszállta a Krímet és fellázította a kelet-ukrajnai oroszbarátokat, különféle titkos vagy látható, de figyelmen kívül hagyott eszközöket vet be annak érdekében, hogy visszaszerezze befolyását a volt kommunista országokban. A Szabad Európa Rádió által idézett Pavel Felgenhauer moszkvai katonai szakértő szerint Oroszországnak az a fő célja, hogy a saját maga oldalára állítsa az összes posztszovjet köztársaságot és „katonai értelemben felállítson egy de facto második szovjet határvonalat”. Kant „örök békére” vonatkozó elveit mindaddig nem lehet alkalmazni, amíg nem sikerül elérni az „emberiség jogi egyesítésének” eszméjét. Márpedig a Krímet Ukrajnától ellopó Oroszországot nem lehet másnak tekinteni, mint örök agresszornak.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS