Juncker öröksége: az Európai Unió ködös úton halad Nagyszeben felé

Az EU 2021–2027-es költségvetésének kidolgozása, a Brexit-megállapodás véglegesítése, az euróövezet reformjának határozott körvonalazása és a tagállamok egyetértésének elérése egy migrációval kapcsolatos európai politikához – a következő hónapokban ezek lesznek az EU elsődlegességei, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerint.

Az Európai Parlament patkójában az Unió állapotáról szóló, a jövő tavaszi európai választás előtti utolsó éves beszéde – SOTEU 2018 – alkalmából megjelenő Juncker a közismert monoton stílusában beszélt a képviselőknek, szokása szerint felváltva használva a három nyelvet: az angolt, a franciát és a németet.

A Bizottság elnöke megfáradtnak tűnt, mintha megöregedett volna.

Volt néhány pillanat, amikor koherenciája hagyott maga után némi kívánnivalót. Tartalmát és előadásmódját tekintve, a beszéd inkább végrendeletnek tűnt, mint jövőbe mutató diskurzusnak, ahogy azt egy mandátuma utolsó évében lévő európai bizottsági elnöktől elvárnánk.
Juncker elnök nemrég tett bejelentése, mely szerint nem indul egy újabb mandátumért a Bizottság élén, már most a politikai színpad szélére tolta. Ennek ellenére egy megosztott, a közelgő választási kampány miatt már most őrlődő parlamentben sokan másfajta beszédet vártunk, mely legalább a 2017-es szónoklat ihletettségével és erejével bír.
Juncker, aki csaknem két évtizedig Luxemburg kormányfője és sok évig az Eurogrup elnöke volt, saját állítása szerint megingathatatlan föderalista volt és marad.

Következésképpen érthető, hogy a beszédéhez kiválasztott két fő téma

az euró globális szerepének megerősítése és az EU külpolitikájának megszilárdítása volt,

mindkét téma az európai föderalisták kedvencei közé tartozik.

Junckernek természetesen igaza van, amikor felteszi a kérdést, hogy az európai államok és cégek nemzetközi szerződései közül miért köttetik sok dollárban és nem az európai pénzben. A válaszok egyike a Gazdasági és Monetáris Unió megreformálásának nehézkességével kapcsolatos, ez pedig ugyanilyen nehézkes marad a Nagy-Britannia jövő márciusi távozásával megszülető új EU27-ben is.

Az EU külpolitikája szintén bonyolult kérdés maradt az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tisztség létrehozása után is. A tagállamok külpolitikai kérdésekre vonatkozó vétójoga tabukérdés Brüsszelben.
Egyhamar esélytelen az az elképzelés, hogy le kell dönteni ezt a tabut és a külpolitikai döntéshozás területén át kell térni a minősített többségre.

Az EU-t megosztó fájdalmas migráció

Kétségtelen, hogy a migráció témája osztja meg ma a legmélyrehatóbban az EU tagállamait. A 2015-ös nagy válságtól kezdve a migráció széthúzást okozott a tagországok között, ez pedig gyorsan szétterjedt az európai polgárok, a politikai pártok és a civil csoportok között.

Ma mindenki számára világos, hogy az ellenőrizetlen migráció a lehető legmélyrehatóbb politikai következményeket okozott és okoz majd továbbra is, az erre a példátlan kihívásra adott európai válasz pedig továbbra is a fájdalmas szülés fázisában tart.

Juncker beszédében megerősítette azokat az információkat, hogy 10 000 új állást hoznak létre az EU Határ- és Partvédelmi Őrségében és – ami ennél még fontosabb – új EU–Afrika szövetséget hirdetett meg, melynek célja elmélyíteni a gazdasági együttműködést és megkönnyíteni a befektetéseket és új munkahelyek létrehozását Afrikában.
10 millió afrikai munkahely létrehozásáról van szó a következő 5 évben, mondta a Bizottság elnöke. Helyes megközelítés. Ez azt jelenti, hogy 10 millió potenciális gazdasági migráns már nem indul neki a Földközi-tengernek, vagy bármelyik másik EU-ba vezető útnak, hanem otthon is jövőt építhet magának, ezáltal Afrika gazdasági felemelkedéséhez és saját közösségeik jólétéhez is hozzájárul.

Ködös út Nagyszeben felé

A pillanatnyilag standard európai diskurzussal együtt Jean-Claude Juncker – habozva és nagyon zavaros módon – elég ködös utat jelölt ki Nagyszeben, az EU27 vezetőinek 2019. május 29-i első csúcstalálkozójának helyszínéül szolgáló erdélyi város felé.

Kétlem, hogy ez a „Nagyszebenbe vezető út” a Juncker-bizottság szilárd örökségévé válna. Sokkal inkább azt hiszem, hogy a – jól, vagy rosszul végrehajtott – Brexit lesz az az elem, mely a luxemburgi politikus nevéhez kötődik azután, hogy átadta a stafétabotot az Európai Bizottság következő elnökének.

A romantikus vagy melankolikus – nehezen volt megállapítható – Juncker az érzelmekre apellált,

amikor az európai identitás és az „egészségtelen nacionalizmus” témájával kapcsolatosan kijelentette: „Európát szeretni azt jelenti, hogy szereted a nemzeteit. Nemzetedet szeretni azt jelenti, hogy szereted Európát. A hazafiság erény.” Nagyon igaz!
U. i.: Az Európai Parlament – az Unió állapotáról szóló beszéddel, SOTEU 2018 egybeeső – 2018. szeptember 12-i napirendje szokatlanul zsúfolt volt. Tartalmazta a szerzői jogokkal kapcsolatos új szabályozásokról, de a lisszaboni szerződés 7. cikkelyének Magyarország esetében történő aktiválásáról szóló szavazásokat is.

Az erre a két szavazásra irányuló médiafigyelem háttérbe szorította Juncker beszédét. Majd elválik, hogy gondolatai közül egyeseknek legalább a következő napokban sikerül-e bekerülniük a közvitába, vagy csak egy erőtlen beszéd halovány visszhangjai maradnak.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.