// 2026. október 21., szerda // Orsolya

Johannománia?

// HIRDETÉS

Johannis a megváltó, hiszik sokan. Pedig nem az.

Egy ideje johannománia kerítette hatalmába a sajtót és a közösségi hálózatokat. Természetesen nem az a gond, hogy a választók különféle módokon kifejezik elégedettségüket a Facebookon. És az új elnökről elnevezett új süteményekkel és új pizzafajtákkal sincs baj. Itt nem a marketingről van szó.

Ha van valami gond – márpedig van –, akkor az

a médiában dolgozó profik dicshimnuszaival

kapcsolatos. És nagyon érdekes tapasztalat látni, miként egyesülnek a johannománia zászlója alatt azok, akik a „dajcsot” gyermekkereskedőnek írták le, azokkal, akik azzal vádolták, hogy „Grivcós kormányfő”.

Nemcsak arról van szó, hogy most a hullám tarajára kapaszkodva akarnak képzelt győztesekként szelfiket készíteni. Ráadásul olyan nehéz feladatokat szabnak ki az elnökre, és olyan magas standardokat írnak elő számára, hogy ezzel nemcsak a – különben korlátozott – elnöki hatásköröket lépik túl. De bármely vezető emberi képességeit is túlléphetik, még akkor is, ha német származású.

Az új elnök, még mielőtt elkezdené a mandátumát, olyan piedesztálon találja magát, akaratán kívül, mely

amennyire magas, annyira rozoga is.

És könnyen el tudjuk képzelni, hogy amennyiben a tákolmány összeomlik, éppen a mai dalnokok húzzák majd el elsőkként a csíkot. Ők, akik túl nagy elvárásokat ültettek el a köztudatban, ahhoz képest, amit Románia elnöke tényleg megtehet.

Nem, Románia elnöke nem emelhet béreket és nyugdíjakat, nem csökkenthet adókat és járulékokat. Még az egykulcsos adó megőrzését sem szavatolhatja. Nem dönthet arról, ki ellen indítsanak vizsgálatot, vagy kit zárjanak be. És a korrupcióval szerzett vagyonokat sem kobozhatja el. Nem tisztességes olyan elvárásokat táplálni az emberekben, melyeket – a jelenlegi alkotmány szerint – egyetlen elnök sem képes teljesíteni.

Mindezek – és a már Klaus Johannisszal szembeni további elvárások – egyszerűen az állam más intézményeire tartoznak, az elnök hatalmának pedig korlátai vannak. Egy törvény kihirdetését egyetlen egyszer utasíthatja el, ha pedig a Parlament ugyanabban a formában újra megszavazza, akkor kötelessége kihirdetni, még ha nem is tetszik neki.

Az elnök nem avatkozhat be az igazságszolgáltatás dolgaiba. Kijelölhet egy személyt, aki megpróbálkozhat egy parlamenti többség létrehozásával és egy kormány megalakításával, de csak akkor, amikor betöltetlen a miniszterelnöki tisztség. Különben együtt kell dolgoznia a hivatalban lévő kormánnyal. A kormány a Parlamentben bukik meg, vagy választásokon váltják le.

Sokan azt kérdezik, „mit fog tenni Johannis”, de előbb talán arról kellene beszélnünk, hogy

mit NE tegyen.

Például ne fordítson egymás ellen intézményeket, társadalmi kategóriákat, ne vegye át a nyomozószervek helyét, ne tervezgesse elnöki párt létrehozását.

De a külpolitikában vagy az európai ügyekben meglévő valódi hatáskörein túlmenően – melyekről érdemes lenne külön vitát tartani – az elnök legalább egy rendkívül fontos dolgot megtehet, mind az alkotmányos hatásköreit, mind (vagy főleg) azt a legitimitást felhasználva, melynek örvend.

Az elnök döntő módon hozzájárulhat

Románia törzsi jellegének megszüntetéséhez,

segíthet a társadalmunkon belüli falak ledöntésében, mely elválasztja az „egyeseket” a „többiektől”, a „mieinket” az „övéiktől”. A „kövéreket” a „soványaktól”. A „közszférásokat” a „magánszférásoktól”. Az „alkalmazottakat” a „nyugdíjasoktól”. A „városiakat” a „falusiaktól”. Az „erdélyieket” a „regátiaktól”. És így tovább.

Végső soron, Románia egyaránt országa a Johannisra szavazó hatmilliónak és a Pontára voksoló ötmilliónak. Ez közhelynek tűnik. De nem az, tekintettel arra, hogy a választás mintha egy törzs egy másik felett aratott győzelmét szentesítette volna. A legyőzött törzs pedig nem tehet egyebet, meg kell magát adnia és nyekkenés nélkül tűrnie kell, mert a jók győztek, a rosszak pedig legyőzettek.

Az „egyesítő elnök” az urnáknál kudarcot vallott, és nem azért, mert a szlogen nem volt helyes, hanem mert a legtöbb választó nem bízott abban, hogy az illető jelölt teljesíti majd az ígéretét. Most a megválasztottra hárul ennek megvalósítása.

Nehéz feladat, de éppen az elnököt dicsőítő kampány tette még nehezebbé. Mely kampány mögött könnyen észrevehetjük a nap hősének kisajátítási kísérletét egyik vagy másik törzs javára. Ami, valójában, csapda.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS