// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Johannis-kód

// HIRDETÉS

Klaus Johannis a jobboldal kisebbségi hőse. Meredek analógiával élve: mint egy fekete Szupermen. Na de nézzük, mit mond?

Lengyelországi viták szemben a bukaresti vitákkal. Javában zajlik a geostratégiai érdekek ütközése. Egyértelműen fontosabb egy megfelelően gondozott kapcsolat Oroszországgal. Ne erőltessük annyira a palagáz kitermelését… 

Az első aspektus. A regionális konfliktus kellős közepén és egy olyan pillanatban, amikor éppen Bukarestbe várják a Pentagon főnökét, a román politika reménysége/Messiása, Klaus Johannis azt mondja, hogy a Románia és Moszkva közti kapcsolat azért rossz, mert elhanyagolják. […] Nyilatkozatok az Adevarul.live-ban. (Magyarul itt.)

A második aspektus. Ugyanaz a Klaus Johannis, arra a kérdésre, hogy miként bátorítaná a palagáz kutatását. „A kutatást igen. Ami a kitermelést illeti, véleményem szerint, lazábbra vehetjük. Tudnod kell, hogy mid van. A kitermelés azonban még vitatható”.

 

Az egyesített jobboldal hívei, az elemzők, a szalonmeghívottak, a szellemeskedők, a házi műsorvezetők lepadlóztak. Hopáááá! Most akkor mi van? Nm ő volt a Ponta elleni propaganda horgonya? Nem a baloldal volt az Európa-ellenes, nem a baloldalt szidták azért, mert civilizált kapcsolatokat akart Oroszországgal? Hol vannak az Egyesült Jobboldal és ennek a fehér lóról leszállt lovag szigorúan nyugatpárti értékei, akinek állítólag Oroszország karmai közül kell kimentenie Romániát? Akkor most már nem rossz Oroszország? A propaganda érettebbé vált és megérti, hogy a civilizált kapcsolatok a normalitást képviselik, nem az abszurditást? Mit kezdünk a palagázzal, már nem akarjuk az energetikai függetlenséget, veszélybe sodorjuk az AEÁ-val meglévő stratégiai partnerséget, lenullázzuk Joe Biden amerikai alelnök nyilatkozatait?

 

Johannisnál ugyanazt a hibát látjuk, amit egy ideje a jobboldal is elkövet. Az emberek magyarázatok híján semmit sem értenek. Azt mondtam magamban, hogy egyszer és csakis egyetlen egyszer segítek Johannis úrnak elmagyarázni a dolgokat.

 

Mint mindig, most is az olvasmányhoz kell visszatérnünk. És mivel most amúgy is divat, George Friedman könyvéből, a Litera Kiadónál 2011-ben megjelent Utolsó évtized Oroszország visszatérése fejezetéből idézünk.

 

„Talán az a legfontosabb és leginkább problematikus nemzetközi struktúra, amire Oroszországnak szüksége van… Oroszországnak hozzá kell férnie ahhoz a technológiához, amivel a németek bőségesen rendelkeznek, miközben Németországnak az orosz természeti forrásokra van szüksége. Németország két háborút harcolt végig, hogy rátegye a kezét ezekre a forrásokra, de kudarcot vallott. Az e források iránti érdeklődése nem csökkent, de jelenleg diplomáciai eszközöket használ, nem katonaiakat. A következő tíz évben ennek az egymást kiegészítő kapcsolatnak a kihasználása áll majd az orosz stratégia középpontjában”…

 

„… Oroszország újbóli megerősödésével és a volt Szovjetunióhoz tartozott országokra kiterjedő befolyási szférájának helyreállításával maga mellé állíthatja majd ezeknek az országoknak a többségét…”

 

Ami az amerikai stratégiát illeti: „Egy orosz–német antantra az Egyesült Államoknak ugyanazt a választ kell adnia a következő tíz évben, mint amit a XX. században alkalmazott. Az AEÁ-nak továbbra is minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy megakadályozza az orosz–német szövetséget és korlátozza azt a hatást, amit az orosz befolyási övezet gyakorolhatna Európára…”

 

Továbbra is érdemes figyelemmel kísérni, miként alakul majd a nagyhatalmak geostratégiai érdekei közötti fordítókorongként működő Románia, Lengyelország és a balti államok szerepe. Lengyelország most nagy tétre játszik.

 

Érdekes dolog a geopolitika.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS