// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Johannis-kód

// HIRDETÉS

Klaus Johannis a jobboldal kisebbségi hőse. Meredek analógiával élve: mint egy fekete Szupermen. Na de nézzük, mit mond?

Lengyelországi viták szemben a bukaresti vitákkal. Javában zajlik a geostratégiai érdekek ütközése. Egyértelműen fontosabb egy megfelelően gondozott kapcsolat Oroszországgal. Ne erőltessük annyira a palagáz kitermelését… 

Az első aspektus. A regionális konfliktus kellős közepén és egy olyan pillanatban, amikor éppen Bukarestbe várják a Pentagon főnökét, a román politika reménysége/Messiása, Klaus Johannis azt mondja, hogy a Románia és Moszkva közti kapcsolat azért rossz, mert elhanyagolják. […] Nyilatkozatok az Adevarul.live-ban. (Magyarul itt.)

A második aspektus. Ugyanaz a Klaus Johannis, arra a kérdésre, hogy miként bátorítaná a palagáz kutatását. „A kutatást igen. Ami a kitermelést illeti, véleményem szerint, lazábbra vehetjük. Tudnod kell, hogy mid van. A kitermelés azonban még vitatható”.

 

Az egyesített jobboldal hívei, az elemzők, a szalonmeghívottak, a szellemeskedők, a házi műsorvezetők lepadlóztak. Hopáááá! Most akkor mi van? Nm ő volt a Ponta elleni propaganda horgonya? Nem a baloldal volt az Európa-ellenes, nem a baloldalt szidták azért, mert civilizált kapcsolatokat akart Oroszországgal? Hol vannak az Egyesült Jobboldal és ennek a fehér lóról leszállt lovag szigorúan nyugatpárti értékei, akinek állítólag Oroszország karmai közül kell kimentenie Romániát? Akkor most már nem rossz Oroszország? A propaganda érettebbé vált és megérti, hogy a civilizált kapcsolatok a normalitást képviselik, nem az abszurditást? Mit kezdünk a palagázzal, már nem akarjuk az energetikai függetlenséget, veszélybe sodorjuk az AEÁ-val meglévő stratégiai partnerséget, lenullázzuk Joe Biden amerikai alelnök nyilatkozatait?

 

Johannisnál ugyanazt a hibát látjuk, amit egy ideje a jobboldal is elkövet. Az emberek magyarázatok híján semmit sem értenek. Azt mondtam magamban, hogy egyszer és csakis egyetlen egyszer segítek Johannis úrnak elmagyarázni a dolgokat.

 

Mint mindig, most is az olvasmányhoz kell visszatérnünk. És mivel most amúgy is divat, George Friedman könyvéből, a Litera Kiadónál 2011-ben megjelent Utolsó évtized Oroszország visszatérése fejezetéből idézünk.

 

„Talán az a legfontosabb és leginkább problematikus nemzetközi struktúra, amire Oroszországnak szüksége van… Oroszországnak hozzá kell férnie ahhoz a technológiához, amivel a németek bőségesen rendelkeznek, miközben Németországnak az orosz természeti forrásokra van szüksége. Németország két háborút harcolt végig, hogy rátegye a kezét ezekre a forrásokra, de kudarcot vallott. Az e források iránti érdeklődése nem csökkent, de jelenleg diplomáciai eszközöket használ, nem katonaiakat. A következő tíz évben ennek az egymást kiegészítő kapcsolatnak a kihasználása áll majd az orosz stratégia középpontjában”…

 

„… Oroszország újbóli megerősödésével és a volt Szovjetunióhoz tartozott országokra kiterjedő befolyási szférájának helyreállításával maga mellé állíthatja majd ezeknek az országoknak a többségét…”

 

Ami az amerikai stratégiát illeti: „Egy orosz–német antantra az Egyesült Államoknak ugyanazt a választ kell adnia a következő tíz évben, mint amit a XX. században alkalmazott. Az AEÁ-nak továbbra is minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy megakadályozza az orosz–német szövetséget és korlátozza azt a hatást, amit az orosz befolyási övezet gyakorolhatna Európára…”

 

Továbbra is érdemes figyelemmel kísérni, miként alakul majd a nagyhatalmak geostratégiai érdekei közötti fordítókorongként működő Románia, Lengyelország és a balti államok szerepe. Lengyelország most nagy tétre játszik.

 

Érdekes dolog a geopolitika.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS