Az elnök reformerként lép fel az ortodox tömegekkel szemben. Nincs könnyű dolga.
Nem szeretném, ha félreértenének: nem zengek dicshimnuszokat az elnökről, és személyisége legbensőségesebb részébe sem szeretnék behatolni. A hit, formájától függetlenül, magánügy. De bizonyos politikai döntések elemzésében, egy olyan modell kialakításában, mely nemcsak a tisztséget veszi figyelembe, hanem az ember érzéseit, gondolatait is, meg kell említeni a következőket.
Az üzenet, melyet az elnök a Luther Márton által kezdeményezett reform 500. évfordulója alkalmából megfogalmazott, egy olyan optika, melyen keresztül bármikor elemezni tudjuk a politikus Klaus Iohannist. A sajtó különösebb kommentár nélkül túllépett a kérdéses eseményen és a hozzá kapcsolódó nyilatkozaton. Mégis azt hiszem, egy kicsit alaposabban meg kell vizsgálnunk. Nevezetesen az alábbi idézet nyújtja ehhez a szükséges perspektívát:
„Egy olyan Európában, melyben a hit nevében ontottak vért, még ha figyelmen kívül is hagyta az erdélyi románok ortodoxiáját, a Rendelet először szentesítette a vallási türelem elvét, új, humanista perspektívát kínálva a vallás társadalmon belüli szerepéről.”
Igen, valószínűleg valamelyik tanácsadója írta, nem maga az elnök ült le megalkotni, de elfogadta a megfogalmazást. A protestáns nyomok még az ortodox papíron is tetten érhetők. Mint tudjuk, Klaus Iohannis nem ortodox. A Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház tagja, egyszerűbben mondva lutheránus.
A Confessio Augustana az a dokumentum, melyet a német szabadállamok vezetői bemutattak az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlésen, és amely a lutheránus hitvallást képviseli. A dokumentum szövegében olyan fontos hitelveket találunk, melyek különböznek a katolikus és az ortodox egyház által hirdetettektől. A lutheránusok úgy hiszik, hogy a jó tettek a hit eredményei, nem az oda vezető út. A megváltás nem rajtuk keresztül érkezik, hanem azok bizonyítéka. A bűnbánat folyamatos aktus.
Max Weber a kapitalizmus fejlődését a kálvinizmuson (Református Egyház) keresztül vizsgálta, mely protestáns vallás jelentősen eltér a lutheránustól, de az elvek ugyanazok: az, hogy a Reform társadalmi fejlődést váltott ki, nemcsak vallásit, hogy az egyén hittel szembeni felelőssége a munkában is megnyilvánul.
Klaus Iohannis ehhez a nemcsak etnikai, hanem az 500 éves eszmefejlődés eredményeként létrejött vallási kisebbséghez is tartozik. Az Ortodox Egyház is fejlődött, de nem ugyanebben az ütemben. Protestantizmus és e vallási ág sokirányú fejlődése nélkül nem létezett volna a kapitalizmus. Tehát van különbség a XVI. századi, de a XXI. századi Romániával szemben is. Luther reformja a fejlődés politikai, de társadalmi eszköze is volt. Ez az, amit mifelénk, a Nyugat utoléréséért folytatott versenyfutásban éppen csak most kezdünk érzékelni, éppen csak most kezdünk látni.
akit nemzetisége és tisztsége arra kényszerít, hogy megváltoztassa a dolgokat, de ugyanakkor arra is, hogy a társadalmat teljesen más perspektívából nézze, mint az ortodox többség. Ez a politikai szereplő megértésének kulcsa. „Még ha figyelmen kívül is hagyta az erdélyi románok ortodoxiáját, új perspektívát kínál…” A hallgatag vidéki politikusból a személyes hitén keresztül lesz játékos-elnök az ortodox balkanizmus övétől elütő világában.
Perverzitás volt az, amit a PSD az elnökválasztási kampányban hangoztatott, ez a kontraszt, melyet egyes imázsvektorok a nem-románság, a hazácskánk ellopására törekvő idegen képévé akartak átváltani. A következő időszakban ezt a valóságtól elszakadt elnök képére akarják majd cserélni, azt sugallva, hogy nem való nekünk egy – ejsze – más nemzetű vagy vallású ember. A legaljasabb támadások fognak következni, amit csak egy demokrácia, egy EU-tagország a XXI. században megtapasztalhat.
De Iohannis úr politikai protestantizmusa egy egyszerű adun alapul, mely az egészet meghatározza. Nem ő más. Mi mindnyájan nem fejlődtünk 500 éve. Egy Romániában leélt élet, politikai tapasztalat, ezer más téma és átélés árnyalja ugyan, de ez a felsőbbrendűség tényleg létezik gondolkodása mély bugyraiban. Én ezt nem vitatom, talán a saját neoprotestáns neveltetésem miatt sem. Sőt, normalitásnak tekintem. De a többség és az összes román számára, akiket az elnöknek képviselnie kell, Iohannis úr tényleg még mindig egzotikusnak tűnhet.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.