// 2025. november 23., vasárnap // Kelemen, Klementina

INSCOP-felmérés: A románok fele visszasírja Nicolae Ceauşescut

// HIRDETÉS

Az INSCOP egyik felmérése feltárja, hogy a válaszolók fele olyan politikusnak tartja Nicolae Ceauşescut, akinek pozitív szerepe volt Románia történelmében. A válaszolóknak nem ugyanez a véleménye Elena Ceauşescuról, aki negatív szereplőként maradt meg a közvélemény tudatában - adja hírül az Adevărul.

   Az Inscop Research a szeptemberi felmérésében kezdte meg a történelmi személyiségek románok körében meglévő népszerűségének leltárba vételét. Ezt novemberben folytattuk, ezúttal a kérdés a kommunista rezsim reprezentatív szereplőire vonatkozva. A válaszolókat arra kérték, mondjanak véleményt arról, hogy egy sor történelmi személyiségnek inkább pozitív, vagy negatív szerepük volt Románia történelmében.

   Nicolae Ceauşescu, a politikai színpadot 1989 decemberében démonizálva elhagyó elnököt, csaknem negyed évszázaddal a forradalom után, a románok 47,5 százaléka olyan politikusnak tartja, akinek pozitív szerepe volt Románia történelmében. 46,9 százalék tartja őt negatív személyiségnek.

   A 18–34 éves szegmens a többinél némileg óvatosabban minősíti pozitív szereplőnek Nicolae Ceauşescut, ez lévén az egyetlen korcsoport, ahol a többségi vélemény szerint Ceauşescunak nagyobb részt negatív szerepe volt. Ezen kívül a közép- és alapfokú végzettségűek látják jelentősen pozitívabb módon a volt diktátort, mint a felsőfokú végzettségűek.

 

   Dej megítélése hasonló Ceauşescuéhoz

 

   Gheorghe Gheorghiu-Dejnek hasonló a megítélése, mint N. Ceauşescunak. A kommunizmus romániai bevezetésében, valamint a Moszkvától a 60-as években elkezdődött fokozatos elszakadásban egyaránt kulcsszerepet játszó Gheorghiu-Dejt a románok 42,3 százaléka tartja pozitív szerepűnek. 39,1 százaléka viszont negatív szereplőnek tekinti.

 

   A válaszolni nem tudók/nem akarók aránya 18,5 százalék, tehát nagyobb, mint Ceauşescu esetében, ez lévén, különben, a fő különbség is a két személyről kialakult véleményt illetően. Úgy tűnik, a 65 év felettiek esetében valamivel nagyobb számban vannak azok, akik szerint Gheorghiu-Dej olyan történelmi személyiség volt, akinek inkább pozitív szerepe volt.

 

   Az Elena Ceauşescuról kialakult kép sztereotipikus és úgy tűnik azt a képet igazolja vissza, amit a 80-as évek politikai humora rögzített a köztudatban. A románok 80,2 százaléka szerint negatív hatása volt a nemzeti történelemre.

 

   A kommunizmus percepciója

 

   Aggasztó mértékű a kommunista rezsimmel szembeni pozitív vélekedés Romániában (a szociológusok „reziduális kommunizmus”-nak nevezik ezt a jelenséget): a válaszolók 45,5 százaléka úgy véli, hogy a kommunista rezsim rossz dolog volt Romániára nézve, de 44,7 százalék szerint viszont jó. Azok aránya, akik szerint jó dolog volt a válaszolók korával együtt nő és a képzettség szintjével fordított arányban csökken. Más térségekhez képest a Bánság–Partium–Máramaros térségben élők között a legkisebb azok aránya, akiknek kedvező véleménye van a kommunista rezsimről.

 

   Ennek magyarázatát az életszínvonal értékelése adja: a románok 44,4 százaléka azt hiszi, hogy 1989 előtt jobb volt az élet, mint most, 33,6 százalék szerint rosszabb, 15,6 százalék szerint ugyanolyan (a választ elutasítók aránya 6,4 százalék). Az a vélemény, hogy az élet jobb volt az 50 évesek körében gyakoribb, tehát azoknál a demográfiai szegmenseknél, ahol a korhoz társuló státusz valószínűleg nem kongruens a társadalmi-gazdaságival.

 

   A kommunista rezsimről és az akkori életszínvonalról jó véleményen lévők nagy számát a kapitalista-demokratikus rezsim 25 évének gazdasági és társadalmi eredményeivel szembeni krónikus elégedetlenség következménye lehet és kevésbé a romániai kommunista rezsim méltatásának, tekintettel arra, hogy ez utóbbit, főleg a 80-as években, szélsőséges megszorítások (a túlélés létfontosságú elemeinek, az élelemnek és a fűtésnek a hiánya) jellemezték.

 

   A románok e kérdésekre adott meglepő válaszait tehát egy több évtizeddel ezelőtti korszak mitizálásának kontextusában kell értelmezni, amiről a lakosság emlékei szelektívek és melyeket a jelen kudarcai torzítanak el.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…
Főtér

A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…

… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!

A titkosszolgálatokat is bevetik, hogy „megmentsék” a Napolactot a magyar beruházótól?
Krónika

A titkosszolgálatokat is bevetik, hogy „megmentsék” a Napolactot a magyar beruházótól?

Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro.

Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…
Főtér

Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…

Szerkesztőségünk öt tagja – focirajongó és nem focirajongó is – leírta gondolatait a mohácsi tragédiával felérő magyar–ír mérkőzés után.

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?
Székelyhon

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Alig több, mint egy hónap múlva alkalmazásba lép a gépjárműadózást szabályozó új törvény. Mi változik? Milyen tényezők alapján számítják ki az új gépjárműadót, kinek kedvez az új rendszer és milyen kategóriák esetében szűnik meg az adómentesség?

Elfogtak három román állampolgárt, akik egy magyarországi autópálya-pihenőben fosztogattak
Krónika

Elfogtak három román állampolgárt, akik egy magyarországi autópálya-pihenőben fosztogattak

Egy háromtagú román állampolgárságú bűnözői banda csaknem 4 millió forint értékű készpénzt és aranyat zsákmányolt az M5-ös autópálya Lajosmizsei pihenőjénél; a rablók külföldre menekültek, de amikor visszatértek Magyarországra, a rendőrök elfogták őket.

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban
Székelyhon

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

Ritkaságnak számító örömhír ismétlődött meg egy éven belül a csíkszeredai kórházban: pénteken nem sokkal 8 óra után hármas ikreknek adott életet egy csíkszentkirályi édesanya.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS