// 2025. január 25., szombat // Pál
Szegény nosztalgia

INSCOP-felmérés: A románok fele visszasírja Nicolae Ceauşescut

// HIRDETÉS

Az INSCOP egyik felmérése feltárja, hogy a válaszolók fele olyan politikusnak tartja Nicolae Ceauşescut, akinek pozitív szerepe volt Románia történelmében. A válaszolóknak nem ugyanez a véleménye Elena Ceauşescuról, aki negatív szereplőként maradt meg a közvélemény tudatában - adja hírül az Adevărul.

   Az Inscop Research a szeptemberi felmérésében kezdte meg a történelmi személyiségek románok körében meglévő népszerűségének leltárba vételét. Ezt novemberben folytattuk, ezúttal a kérdés a kommunista rezsim reprezentatív szereplőire vonatkozva. A válaszolókat arra kérték, mondjanak véleményt arról, hogy egy sor történelmi személyiségnek inkább pozitív, vagy negatív szerepük volt Románia történelmében.

   Nicolae Ceauşescu, a politikai színpadot 1989 decemberében démonizálva elhagyó elnököt, csaknem negyed évszázaddal a forradalom után, a románok 47,5 százaléka olyan politikusnak tartja, akinek pozitív szerepe volt Románia történelmében. 46,9 százalék tartja őt negatív személyiségnek.

   A 18–34 éves szegmens a többinél némileg óvatosabban minősíti pozitív szereplőnek Nicolae Ceauşescut, ez lévén az egyetlen korcsoport, ahol a többségi vélemény szerint Ceauşescunak nagyobb részt negatív szerepe volt. Ezen kívül a közép- és alapfokú végzettségűek látják jelentősen pozitívabb módon a volt diktátort, mint a felsőfokú végzettségűek.

 

   Dej megítélése hasonló Ceauşescuéhoz

 

   Gheorghe Gheorghiu-Dejnek hasonló a megítélése, mint N. Ceauşescunak. A kommunizmus romániai bevezetésében, valamint a Moszkvától a 60-as években elkezdődött fokozatos elszakadásban egyaránt kulcsszerepet játszó Gheorghiu-Dejt a románok 42,3 százaléka tartja pozitív szerepűnek. 39,1 százaléka viszont negatív szereplőnek tekinti.

 

   A válaszolni nem tudók/nem akarók aránya 18,5 százalék, tehát nagyobb, mint Ceauşescu esetében, ez lévén, különben, a fő különbség is a két személyről kialakult véleményt illetően. Úgy tűnik, a 65 év felettiek esetében valamivel nagyobb számban vannak azok, akik szerint Gheorghiu-Dej olyan történelmi személyiség volt, akinek inkább pozitív szerepe volt.

 

   Az Elena Ceauşescuról kialakult kép sztereotipikus és úgy tűnik azt a képet igazolja vissza, amit a 80-as évek politikai humora rögzített a köztudatban. A románok 80,2 százaléka szerint negatív hatása volt a nemzeti történelemre.

 

   A kommunizmus percepciója

 

   Aggasztó mértékű a kommunista rezsimmel szembeni pozitív vélekedés Romániában (a szociológusok „reziduális kommunizmus”-nak nevezik ezt a jelenséget): a válaszolók 45,5 százaléka úgy véli, hogy a kommunista rezsim rossz dolog volt Romániára nézve, de 44,7 százalék szerint viszont jó. Azok aránya, akik szerint jó dolog volt a válaszolók korával együtt nő és a képzettség szintjével fordított arányban csökken. Más térségekhez képest a Bánság–Partium–Máramaros térségben élők között a legkisebb azok aránya, akiknek kedvező véleménye van a kommunista rezsimről.

 

   Ennek magyarázatát az életszínvonal értékelése adja: a románok 44,4 százaléka azt hiszi, hogy 1989 előtt jobb volt az élet, mint most, 33,6 százalék szerint rosszabb, 15,6 százalék szerint ugyanolyan (a választ elutasítók aránya 6,4 százalék). Az a vélemény, hogy az élet jobb volt az 50 évesek körében gyakoribb, tehát azoknál a demográfiai szegmenseknél, ahol a korhoz társuló státusz valószínűleg nem kongruens a társadalmi-gazdaságival.

 

   A kommunista rezsimről és az akkori életszínvonalról jó véleményen lévők nagy számát a kapitalista-demokratikus rezsim 25 évének gazdasági és társadalmi eredményeivel szembeni krónikus elégedetlenség következménye lehet és kevésbé a romániai kommunista rezsim méltatásának, tekintettel arra, hogy ez utóbbit, főleg a 80-as években, szélsőséges megszorítások (a túlélés létfontosságú elemeinek, az élelemnek és a fűtésnek a hiánya) jellemezték.

 

   A románok e kérdésekre adott meglepő válaszait tehát egy több évtizeddel ezelőtti korszak mitizálásának kontextusában kell értelmezni, amiről a lakosság emlékei szelektívek és melyeket a jelen kudarcai torzítanak el.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért hiábavaló elemzést írni a román politikáról?

Sólyom István

Erőfeszítés, amely célt nem ér, mozdulat, amely sziklát gördít, hogy az újra és újra visszahulljon.

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Szántai János

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

// HIRDETÉS
Nagyítás

De ki fogja megvédeni Mari nénit a deepfake-től? És egyáltalán mi az a deepfake?

Varga László Edgár

A modern technika segítségével ma már bármit el lehet mondatni bárkivel olyan hitelesnek tűnő videókban, amik a legtöbb embert képesek megtéveszteni. Hogyan szúrjuk ki a deepfake tartalmakat?

A nagyhatalmak árnyékában alakult Románia és Magyarország külpolitikája a Trianon utáni időszakban

Sólyom István

Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Húszezer euróért kínálnak egy parkolóhelyet Kolozsváron – hétfői hírmix
Főtér

Húszezer euróért kínálnak egy parkolóhelyet Kolozsváron – hétfői hírmix

Nagy a gyógyszerhiány az országban. Továbbá: négy új határmenti összeköttetés lesz Románia és Magyarország között.

Problémák egy Budapesten felszállt Wizz Air-géppel, Bukarestben kért leszállási engedélyt
Krónika

Problémák egy Budapesten felszállt Wizz Air-géppel, Bukarestben kért leszállási engedélyt

Bukarestben kért leszállási engedélyt pénteken egy Budapestről Abu-Dzabiba tartó Wizz Air-gép, miután a pilóták problémát észleltek.

Kisbaltával csapta fejbe, ököllel ütötte arcon rokonait egy 64 éves férfi, miután ellopta egyikőjük biciklijét – hírmix
Főtér

Kisbaltával csapta fejbe, ököllel ütötte arcon rokonait egy 64 éves férfi, miután ellopta egyikőjük biciklijét – hírmix

Európa-szerte keresnek két eltűnt Szilágy megyei lányt. A kabátjával együtt a 4000 eurós megtakarítását is odaajándékozta egy 88 éves nő. Kétszázezer lejt lopott volt élettársától egy baróti nő.

Megtalálták az eltűnt székelyudvarhelyi fiatal nőt
Székelyhon

Megtalálták az eltűnt székelyudvarhelyi fiatal nőt

Egy magyarországi kórházban találták meg a két napja eltűnt székelyudvarhelyi Zsófiát.

Nevetséges összegű többletdíj okoz káoszt, ezért késnek a villanyszámlák
Krónika

Nevetséges összegű többletdíj okoz káoszt, ezért késnek a villanyszámlák

Számos fogyasztó hónapok óta nem kapott villanyszámlát, mivel a szolgáltatók egy nevetséges összegű, két banis többletdíj körüli mizéria miatt kénytelenek újraszámolni a villanyszámlákat.

Eltűnt két 16 éves lány, Európa-szerte keresi őket a rendőrség
Székelyhon

Eltűnt két 16 éves lány, Európa-szerte keresi őket a rendőrség

Európai szintű rendőrségi körözés indult két 16 éves Szilágy megyei lány felkutatására, akik néhány nappal ezelőtt hazaindultak egy zsibói iskolából, ám nem érkeztek haza.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Miért hiábavaló elemzést írni a román politikáról?

Sólyom István

Erőfeszítés, amely célt nem ér, mozdulat, amely sziklát gördít, hogy az újra és újra visszahulljon.

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Szántai János

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

// HIRDETÉS
Nagyítás

De ki fogja megvédeni Mari nénit a deepfake-től? És egyáltalán mi az a deepfake?

Varga László Edgár

A modern technika segítségével ma már bármit el lehet mondatni bárkivel olyan hitelesnek tűnő videókban, amik a legtöbb embert képesek megtéveszteni. Hogyan szúrjuk ki a deepfake tartalmakat?

A nagyhatalmak árnyékában alakult Románia és Magyarország külpolitikája a Trianon utáni időszakban

Sólyom István

Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.

// HIRDETÉS