// 2024. november 26., kedd // Virág
Szegény nosztalgia

INSCOP-felmérés: A románok fele visszasírja Nicolae Ceauşescut

// HIRDETÉS

Az INSCOP egyik felmérése feltárja, hogy a válaszolók fele olyan politikusnak tartja Nicolae Ceauşescut, akinek pozitív szerepe volt Románia történelmében. A válaszolóknak nem ugyanez a véleménye Elena Ceauşescuról, aki negatív szereplőként maradt meg a közvélemény tudatában - adja hírül az Adevărul.

   Az Inscop Research a szeptemberi felmérésében kezdte meg a történelmi személyiségek románok körében meglévő népszerűségének leltárba vételét. Ezt novemberben folytattuk, ezúttal a kérdés a kommunista rezsim reprezentatív szereplőire vonatkozva. A válaszolókat arra kérték, mondjanak véleményt arról, hogy egy sor történelmi személyiségnek inkább pozitív, vagy negatív szerepük volt Románia történelmében.

   Nicolae Ceauşescu, a politikai színpadot 1989 decemberében démonizálva elhagyó elnököt, csaknem negyed évszázaddal a forradalom után, a románok 47,5 százaléka olyan politikusnak tartja, akinek pozitív szerepe volt Románia történelmében. 46,9 százalék tartja őt negatív személyiségnek.

   A 18–34 éves szegmens a többinél némileg óvatosabban minősíti pozitív szereplőnek Nicolae Ceauşescut, ez lévén az egyetlen korcsoport, ahol a többségi vélemény szerint Ceauşescunak nagyobb részt negatív szerepe volt. Ezen kívül a közép- és alapfokú végzettségűek látják jelentősen pozitívabb módon a volt diktátort, mint a felsőfokú végzettségűek.

 

   Dej megítélése hasonló Ceauşescuéhoz

 

   Gheorghe Gheorghiu-Dejnek hasonló a megítélése, mint N. Ceauşescunak. A kommunizmus romániai bevezetésében, valamint a Moszkvától a 60-as években elkezdődött fokozatos elszakadásban egyaránt kulcsszerepet játszó Gheorghiu-Dejt a románok 42,3 százaléka tartja pozitív szerepűnek. 39,1 százaléka viszont negatív szereplőnek tekinti.

 

   A válaszolni nem tudók/nem akarók aránya 18,5 százalék, tehát nagyobb, mint Ceauşescu esetében, ez lévén, különben, a fő különbség is a két személyről kialakult véleményt illetően. Úgy tűnik, a 65 év felettiek esetében valamivel nagyobb számban vannak azok, akik szerint Gheorghiu-Dej olyan történelmi személyiség volt, akinek inkább pozitív szerepe volt.

 

   Az Elena Ceauşescuról kialakult kép sztereotipikus és úgy tűnik azt a képet igazolja vissza, amit a 80-as évek politikai humora rögzített a köztudatban. A románok 80,2 százaléka szerint negatív hatása volt a nemzeti történelemre.

 

   A kommunizmus percepciója

 

   Aggasztó mértékű a kommunista rezsimmel szembeni pozitív vélekedés Romániában (a szociológusok „reziduális kommunizmus”-nak nevezik ezt a jelenséget): a válaszolók 45,5 százaléka úgy véli, hogy a kommunista rezsim rossz dolog volt Romániára nézve, de 44,7 százalék szerint viszont jó. Azok aránya, akik szerint jó dolog volt a válaszolók korával együtt nő és a képzettség szintjével fordított arányban csökken. Más térségekhez képest a Bánság–Partium–Máramaros térségben élők között a legkisebb azok aránya, akiknek kedvező véleménye van a kommunista rezsimről.

 

   Ennek magyarázatát az életszínvonal értékelése adja: a románok 44,4 százaléka azt hiszi, hogy 1989 előtt jobb volt az élet, mint most, 33,6 százalék szerint rosszabb, 15,6 százalék szerint ugyanolyan (a választ elutasítók aránya 6,4 százalék). Az a vélemény, hogy az élet jobb volt az 50 évesek körében gyakoribb, tehát azoknál a demográfiai szegmenseknél, ahol a korhoz társuló státusz valószínűleg nem kongruens a társadalmi-gazdaságival.

 

   A kommunista rezsimről és az akkori életszínvonalról jó véleményen lévők nagy számát a kapitalista-demokratikus rezsim 25 évének gazdasági és társadalmi eredményeivel szembeni krónikus elégedetlenség következménye lehet és kevésbé a romániai kommunista rezsim méltatásának, tekintettel arra, hogy ez utóbbit, főleg a 80-as években, szélsőséges megszorítások (a túlélés létfontosságú elemeinek, az élelemnek és a fűtésnek a hiánya) jellemezték.

 

   A románok e kérdésekre adott meglepő válaszait tehát egy több évtizeddel ezelőtti korszak mitizálásának kontextusában kell értelmezni, amiről a lakosság emlékei szelektívek és melyeket a jelen kudarcai torzítanak el.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS