A televíziós kinyilatkoztatásokon, cicaharcokon túl, tessék: egy higgadt elemzés arról, milyen iskolába fognak járni a mi csemetéink is. Már ha nem borul minden útközben.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása.
Bár az új oktatási törvényt 2019 januárjának végére ígérték, már szinte áprilisban vagyunk és a törvénynek még egy vázlatát sem bocsátották közvitára. Azért van néhány nyilatkozatunk Andronescu asszonytól az új törvénybe bekerülő újdonságokról, különösen az új iskolai architektúrára vonatkozóakról. Itt most az említett nyilatkozatokból következő jó és kevésbé jó ötleteket elemezzük.
Egy iskola önmagában véve nem jó vagy rossz. Jó, ha fejlődése adott szakaszában megfelel a társadalom igényeinek, követelményeinek, elvárásainak. Az országos vizsgákon, nemrég tartott próbavizsgákon, a PISA-teszteken elért eredmények, a nemzetközi rangsorok olyan román iskolát mutatnak, mely távol áll attól, hogy kielégítse a társadalom igényeit abban a szakaszban, melyben vagyunk.
Az oktatási rendszer, a többi társadalmi rendszerhez hasonlóan, nagy tehetetlenséggel rendelkezik és konzervatív. Ezzel magyarázható, hogy egy új társadalmi-gazdasági-politikai rendszerre való váltást a 90-es években nem kísérte az újonnan kialakult kontextushoz igazodó oktatási rendszerre való áttérés. Csaknem 30 év telt el a rendszerváltás óta és az iskola még mindig belemerevedett a 90-es éveket megelőző korlátok közé.
Az átlagosan 20 százalékos iskolaelhagyás a legnagyobb kihívás, mellyel a román iskola most szembesül. A családok anyagi gondjain túlmenően ennek fő magyarázata az, hogy az iskola nem biztosítja a fiatalok számára azokat a készségeket, melyeket a munkapiac megkövetel és melyekre a fiataloknak az elhelyezkedéshez szükségük van. És akkor adódik a kérdés: mi értelme van az erőfeszítéseknek és a kiadásoknak, ha a fiatalok az iskola elvégzése után nem képesek elhelyezkedni az ott szerzett készségekkel?
Ezek a változtatások még nem nagyon világosak, de le lehet vonni néhány következtetést. Ha jól értettem, akkor az iskolai struktúra 6-3-4 felosztású lesz. Vagyis az I–VI. osztály az elemi, a VII–IX. a gimnázium és a X–XIII. a középiskola. Megemlítendő, hogy az elemi hatéves korban kezdődik. A jelenlegi előkészítőnek megfelelő I. osztálynak ugyanazt a szerepet kell betöltenie: meg kell könnyítenie az átmenetet az óvodából a más paraméterekkel és követelményekkel rendelkező iskolai életbe. Egyes diákok – az orvosok és pszichológusok ajánlására – 7 évesen is elkezdhetik az iskolát, ha testi és lelki fejlődésük ezt szükségessé teszi.
Az elemi osztályokban a IV. osztálytól változás lesz, abban az értelemben, hogy a tanítók mellett idegen nyelvet, informatikát, sportot és talán más tantárgyakat oktató tanárok is megjelennek. Ez jó ötlet, olyan elemi képzésekre van szükségünk, melyek biztosítják az alapvető készségeket a diákoknak: írás, olvasás, a négy számtani művelet, egy idegen nyelv, informatikai ismeretek. Lényeges lesz az elemi oktatásra kidolgozott tanterv. Ha olyan lesz, mint a mostani, akkor az országos értékelőn azzal szembesülünk majd, hogy a diákok 50 százaléka nem uralja a négy alapműveletet és nem rendelkezik elemi mértani ismeretekkel.
A gimnázium, a VII–IX. osztályok esetében szét kellene választani az elméleti irányt a műszaki iránytól, ahogy az Németországban történik. Nem minden diák képes bonyolult információkat befogadni matematikából, fizikából és más igényesebb tantárgyakból. Másrészt, a műszaki irányt követő diákok abban az életkorban vannak, amikor megkezdhetik a szakmai képzést, melyet aztán egy műszaki, vagy szakiskolában fejezhetnek be.
A gimnáziumban kötelező módon aggregált tantárgyakra van szükség, társadalomra nevelésre, élettudományokra, környezettudományokra, hogy a diák ismeretek koherens rendszerével távozzon az iskolából.
A javasolt struktúra legnagyobb erőssége a IX. osztály áthelyezése a gimnáziumba, ami benne volt a Miclea–Funeriu törvényben, de a Szociáldemokrata Párt (PSD) elutasította. A VIII. osztályból a IX. osztályba történő átmenetnél 30 százalékos az iskolaelhagyás, a fiatalok a munkapiac felé fordulnak a városi középiskolák helyett. Azt lehetne mondani, hogy nincs semmi változás, a IX. osztály ugyanis a jelenlegi iskolai architektúra VIII. osztályának felel meg. Ennek ellenére a tanterv, az általános iskolai architektúra, a kor, az iskolát 7 évesen kezdők számára a IX. osztály megismétlése jelenti a különbséget.
* A fiatalok 15-16 évesen kiléphetnek a munka piacára, szakképzésüket pedig nem-formális vagy informális módon, esetleg munkahelyi inaskodással fejezik be.
* Az elemi és gimnáziumi oktatás 9 éve alatt van elég idő kialakítani egy társadalmi „túlélési” kultúrát, egy idegen nyelvvel, informatikai ismeretekkel, szak- vagy elméleti jellegű képzéssel, a fiatalok képességeitől függően.
* A fiatalok már nem kényszerülnek arra, hogy 14 évesen elmenjenek a szülőfalujukból középiskolába, ami egyes családok számára elviselhetetlen költségekkel jár.
* A fiatalok 15-16 évesen rendelkeznek olyan fizikai erőforrásokkal, hogy bonyolultabb szakmákban is kijárhassanak egy szakiskolát és már gazdasági egységek is befogadják őket a gyakorlati képzésre.
* A IX. osztály utáni pótév azoknak a diákoknak hasznos, akiknek nem sikerült elsajátítaniuk a társadalmi „túlélési” általános műveltséget. E pótév után a diákok már 16 évesek és beléphetnek a munka piacára.
A legfontosabb dolog több képzési pálya bevezetése lenne, melyek közül a diákok, a szülők, a szakértők a fiatalnak legjobban megfelelőt választhatnák ki. Íme, egy minimális lista a pályákról:
Gimnáziumban:
* műszaki irány
* elméleti irány
A középiskolában:
* egzakt tudományi elméleti irány
* társadalmi-humán tanulmányok irány
* tehetséggondozó irány
* műszaki irány
A szakképzésben:
* 2-3 éves szakiskola
* rövid időtartamú képzési kurzusok
* szakközépiskola, mely hozzáférést biztosít az igényesebb szakmáknak szentelt, középiskola utáni iskolákhoz.
Andronescu asszony jelenlegi javaslatából hiányzik a 4 éves műszaki középiskola, mely azoknak a diákoknak volt jó, akik elméletből és gyakorlati alkalmazásból is jók és akik onnan műegyetemekre és mérnökképzésekre mehettek. Igaz, hogy a műszaki középiskolák most elnéptelenednek, de nem azért, mert nem lennének mérnökségre vágyó diákok, hanem azért, mert ezek gyenge középiskolák, ahova a diákok 2-es, 3-as, 4-es és 5-ös jegyekkel jutnak be. Andronescu asszony terveiből kiderül, a műszaki középiskola a „középiskolai tudományos programokkal” azonos, melyek aztán „tudományos és alkalmazott tudományi egyetemi tanulmányokban” folytatódnak. Ez hiba. Ha a középiskolába, a műszaki irányba olyan jó és nagyon jó diákok kerülnek be, akik mérnökök akarnak lenni, az általános műszaki kultúra és a gyakorlati képzés segít nekik könnyen alkalmazkodni a műegyetemek vagy a műszaki profilú karok mérnöki kurzusaihoz. A tanterveket, a tudományos és műszaki kultúrához tartozó tantárgyak analitikai programjait is ki lehet úgy alakítani, hogy hasznos legyen a mérnöki pálya iránt érdeklődő fiatalok számára.
Tehát az alábbi sémához hozzá kellene adni egy „középiskolai műszaki tanulmányok program” pályát, ami a „műszaki egyetemi tanulmányokban” folytatódna.
A bemutatott vázlatból kiderül, hogy egy társadalmi-humán középiskolai tanulmányokat elvégző diáknak nem szabad, például, műszaki karok felé továbbmennie. Ez így nagyon jól van, sok egyetemi hallgató feladja, mert olyan kart választott, amihez semmi kedve nem volt. Az iskolai és szakmai tanácsadásban döntő szerepe van a pszichológusnak. De a műszaki egyetemeknek is, például, el kellene utasítaniuk azokat a hallgatókat, akik nem műszaki irányokból érkeztek.
Túlságosan szubjektív, nem lehet olyan tantervet és jól meghatározott elemeket kialakítani, hogy érettségi vizsga legyen. A kreativitás a többi vizsgatárgynál kiderül, vagy sem. Nem lehet önálló próba.
* Miként történik majd a középiskolai felvételi, számítógépes elosztással, vagy felvételi vizsgával? Minimálisan ötös lesz a középiskolai bejutási átlag?
* Mennyi idő alatt vezetik be ezeket a változásokat?
* Milyen következményekkel járnak majd ezek a változások a pedagógusok státuszára?
* Újra alapvetően megváltoztatják a tantervet?
* Miként történik majd a pedagógusok felkészítése az új rendelkezések elsajátítására?
* Miként mérik majd a diákok iskolai előmenetelét, ami a román iskola hatékonyságának egyetlen mércéje?
* Mi lesz a 13 éves iskolakötelezettséggel? Lesz joguk, vagy nem lesz joguk a diákoknak a IX. osztály után belépni a munka piacára, esetleg egy újabb kiegészítő év után?
* Mekkora mozgásterük lesz az iskoláknak és a tanároknak, hogy az oktatási folyamatot hozzáigazítsák azoknak a közösségeknek a jellegzetességeihez, melyekben tevékenykednek? Mekkora aránya lesz az IRT-nek, vagyis az Iskola Rendelkezésére Álló Tantervnek (románul: CDŞ, azaz Curricula la Dispoziţia Şcolii – a szerk.)?
* Milyen szerepük lesz a szülőknek az iskolamenedzsmentben?
* Mekkora függetlenségük lesz az iskoláknak a személyzet, a vezetők alkalmazásában, a közösségüknek megfelelően személyre szabott tanterv kidolgozásában?
* Milyen pénzügyi forrásokat biztosítanak az oktatásnak e jelentős változtatások sikeres bevezetéséhez?
Lássuk az oktatási törvény tervezetét és akkor majd folytatjuk az elemzést. Az lett volna ideális, ha a Miclea–Funeriu törvényből indulnak ki, amit frissíthettek és kiegészíthettek volna.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.