// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Románia

Igazi román akarsz lenni? Ismerned kell a dák történelmet!

// HIRDETÉS

Nem vicc. Dácia határai a román állampolgársági vizsga kötelező tananyagát képezik. Többek között.

A román állampolgárság megszerzéséhez több lépést meg kell tenni, többek között egy vizsgán is meg kell felelni, ahol a válaszolóknak bizonyítaniuk kell, hogy járatosak a román törvényekben és történelemben.

A teljes jogú románná válni kívánó külföldieknek legalább 18 évesnek kell lenniük, tudniuk kell románul és szülőhazájukban büntetlennek kell lenniük. Ezen kívül, a törvény szerint a román állampolgárságot megszerezni akaróknak bizonyítaniuk kell, hogy járatosak a román  történelemben, kultúrában vagy az alkotmányban. Ezért egy tesztet kell megoldaniuk.

„A román állampolgárságért folyamodóknak tudniuk kell románul (írásban és szóban), ismerniük kell Románia alkotmányát és himnuszát, alapvető ismeretekkel kell rendelkezniük a román kultúráról és civilizációról (Románia történelmét és földrajzát is beleértve)”, állítják az Országos Állampolgársági Hatóság (ANC) képviselői.

Az állampolgársági vizsgán a külföldieknek feltett kérdések közül sok a honfitársainkat is nehéz helyzetbe hozná.

Az alábbiakban válogatást közlünk azokból a kérdésekből, melyekre a hatóságok által biztosított könyvészet alapján válaszolni kell.

– Melyek a román állam jellemzői?

Válasz: Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam, demokratikus és szociális jogállam.

– Mit jelent az identitáshoz való jog?

Válasz: Az identitáshoz való jog a nemzeti kisebbségek joga arra, hogy megőrizzék hagyományaikat, vallásukat, kultúrájukat és hogy anyanyelvű oktatásban részesüljenek.

– Hogyan lehet megszerezni a román állampolgárságot?

Válasz: A román állampolgárságot születéssel, örökbefogadással vagy kérésre, a törvényeknek megfelelően lehet megszerezni.

– Milyen kötelezettségei vannak egy román állampolgárnak?

Válasz: Egy román állampolgár kötelezettségei: az ország iránti hűség; a haza védelme; a pénzügyi kötelezettségek befizetése; a jogok és szabadságok mások jogainak megsértése nélküli jóhiszemű gyakorlása.

– A román állampolgárok milyen kortól indulhatnak képviselőházi vagy szenátusi mandátumért? És a Románia elnöke tisztségért?

Válasz: A képviselőházi mandátumhoz a polgároknak legalább 23 évesnek, a szenátus esetében legalább 33 évesnek, az elnöki tisztséghez pedig legalább 35 évesnek kell lenniük.

– Mi a Törvényhozási Tanács?

Válasz: A Törvényhozási Tanács azon intézmény, mellyel a Parlament a törvényjavaslatok elfogadása vagy elutasítása ügyében konzultál. Ezen kívül az összes elfogadott törvény nyilvántartását is végzi.

– Mi a bizalmatlansági indítvány?

Válasz: A bizalmatlansági indítvány a Parlament határozata, mellyel visszavonja a kormánynak adott bizalmi szavazatát. Ennek következtében a kormányt leváltják. A bizalmatlansági indítvány a parlamenti ellenőrzés egyik formája, a kormánnyal szembeni legsúlyosabb szankcionálási lehetőség.

– Ki hívhatja vissza a Számvevőszék tanácsosait?

Válasz: A Számvevőszék tanácsosait a Parlament hívhatja vissza.

– Hol volt Dácia?

Válasz: Dácia a következő határokkal rendelkező terület volt: a Tisza-folyó (nyugaton), a Dnyeszter-folyó és a Fekete-tenger (keleten), a Duna (délen) és a Máramarosi-havasok (északon).

– Mikor vonultak ki a rómaiak Dáciából?

Válasz: A rómaiakat a Római Birodalom élén álló Aurelianus császár vonta ki Dáciából 271-ben.

– Hogyan alakult ki a román nyelv?

Válasz: A román nyelv a dákok és a rómaiak nyelvéből jött létre.

– Milyen népek érkeztek Dáciába az aurelianusi kivonulás után?

Válasz: Az aurelianusi kivonulás után vándorló népek érkeztek Dáciába: vizigótok, hunok, szlávok.

– Hogyan alapították Havasalföldet?

Válasz: Havasalföldet 1300 körül alapították I. (Alapító) Basarab János (Basarab I.) alatt a meglévő kenézségekből és vajdaságokból.

– Ki vezette a román parasztok 1784-es lázadását?

Válasz: A román parasztok 1784-es lázadását Horea, Cloşca és Crişan vezette.

– Melyik volt a középkorban a legfontosabb társadalmi osztály?

Válasz: Már a középkor óta a parasztság képezte a legfontosabb társadalmi osztályt, mely két kategóriára oszlott: szabad parasztokra, akik földbirtokkal és bizonyos szabadságjogokkal rendelkezhettek és függő parasztokra, akiket Erdélyben jobbágyoknak, Havasalföldön pedig rumánoknak neveztek.

– Mikor fogadták el Románia első alkotmányát?

Válasz: Románia első alkotmányát 1866-ban fogadták el Hohenzollern Károly fejedelem (I. Károly király) uralkodása alatt, aki Alexandru Ioan Cuzát követte az ország élén. Románia első alkotmánya Belgium alaptörvényének mintájára készült.

– Ki volt Barbu Catargiu?

Válasz: Barbu Catargiu (1807–1862) román politikus és 1862-től (Alexandru Ioan Cuza uralkodása alatt) ugyanazon év június 20-i meggyilkolásáig az Egyesült Fejedelemségek miniszterelnöke volt. A román fejedelemségek egyesülése után ő volt az első miniszterelnök (és egyben az egyesült Románia történelmének első miniszterelnöke).

– Milyen területeket kellett átengednie Romániának a Ribbentrop-Molotov paktum és a bécsi diktátum miatt és kinek?

Válasz: A Ribbentrop-Molotov paktum és a bécsi diktátum 1940-ben arra kényszerítette Romániát, hogy átengedje Észak-Bukovinát, a Herca-vidéket és Besszarábiát a Szovjetuniónak, Észak-Erdélyt Magyarországnak, valamint az (Ostrov-Vama Veche vonaltól délre húzódó) Dél-Dobrudzsát Bulgáriának.

– Ki volt Románia első elnöke?

Válasz: 1965-ben Nicolae Ceauşescu lett az ország vezetője, a Nagy Nemzetgyűlés pedig 1974. március 28-án létrehozta (bevezette) a Románia Szocialista Köztársaság elnöke tisztséget. Nicolae Ceauşescut egyhangúlag választották meg Románia első elnökének.

– Kicsoda Ion Iliescu?

Válasz: Ion Iliescu Románia elnöke volt az 1989-1996 és 2000-2004 időszakokban.

– Mit nevezünk bányászjárásoknak?

Válasz: A bányászjárások a bányászok által az 1989-es forradalom után végrehajtott erőszakos cselekmények. Összesen 6 bányászjárás volt: 1990 januárjában, februárjában és júniusában, 1991 szeptemberében, 1999 januárjában és februárjában.

– Mekkora Románia területe?

Válasz: Románia területe 238.391 négyzetkilométer.

– Melyik Romániában a legfiatalabb földterület?

Válasz: A Duna-delta a legfiatalabb földterület Romániában. Ez a legújabb román terület, kialakulófélben lévő síkság.

– Milyen hosszú a román tengerpart?

Válasz: A román tengerpart 245 kilométer hosszúságú.

– Mondjon egy példát krátertóra Romániában?

Válasz: A Szent Anna-tó az egyetlen krátertó Romániában és Európában.

– Milyen fajta halak élnek a Kárpátok vizeiben?

Válasz: Pisztráng él a Kárpátok vizeiben.

– Ki a legjelentősebb román költő?

Válasz: Mihai Eminescu a legjelentősebb román költő.

– Melyek a hagyományos román ételek?

Válasz: A töltött káposzta, a bárányaprólék, a túrós és tejfölös puliszka, a húsgombócos csorba, a sózott hal, a túrós palacsinta, a pászka, a túrógombóc, a kalács és egyéb.

 

A címet a szerkesztőség adta. Fotó: adevarul.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS