// 2025. augusztus 28., csütörtök // Ágoston

Honnan jönnek, mit csinálnak és hogyan élnek a külföldiek Romániában?

// HIRDETÉS

Ja, és miként viselkedünk mi, a kivándorlók országa, a bevándorlókkal?

Jelen szöveg a Libertatea oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Fontos és hasznos könyvet kaptam egy szociológus barátomtól: A romániai bevándorlók integrációjának indexe – 2019. A kutatás készítői: Anatolie Coşciug (koordinátor), Andreea Vornicu, Bogdan Radu, Carmen Greab, Ovidiu Oltean, Toma Burean.

Egy csomó hasznos adat van a kötetben, melyek segítenek megérteni, miként zajlik a külföldiek integrációs folyamata Romániában, mivel szembesülnek, milyen típusú gondokkal találkoznak. Egyrészt. De ha belenézünk a „tükörbe”, akkor a mi saját arcunkat is megérthetjük, azt, ahogy az idegenekkel, a bevándorlókkal viselkedünk.

Hogy miként viselkedünk mi, a kivándorlók országa, a bevándorlókkal.

A mára már híressé vált „Ditró-ügy” után számtalan kérdés és értetlenség merül fel. De íme, van egy kutatásunk, amely egy csomó adatot biztosít. Az első szembeöltő dolog az intézményi impotencia és azoknak az adatoknak a hiánya, melyekkel az illetékes intézmények képtelenek szolgálni. Annál inkább fontos ez a tanulmány, mely – az intézményi tehetetlenség dacára – képes volt hasznos információkat összegyűjteni.

Egy másik megfigyelhető dolog: a híres vendégszeretetünk nem működik az idegennel szemben. Lehet, hogy mi csak a mieinkkel vagyunk vendégszeretőek. De ha alaposan megnézzük a kutatást, megfigyelhetjük, hogy a Románia különféle részeiből származó bevándorlók elég eltérően tapasztalják meg a diszkriminációt. Például: a 3. és 5. migrációs régiókban a bevándorlók (az adatok lentebb) diszkrimináltabbaknak tartják magukat, mint a más régiókból származók.

Például, a 3. migrációs régióból (Suceava, Botoşani, Iaşi, Neamţ megyék) származó bevándorlók által leggyakrabban megtapasztalt diszkriminációs forma a lakás vagy albérlet megtalálásával kapcsolatos. Az embereket elutasítják, mert idegenek. Az 5. migrációs régióban (Temes, Arad, Bihar, Hunyad, Mehedinţi és Krassó-Szörény) a legtöbben (24,4%) munkahely keresésénél éreznek diszkriminációt.

Ha valaki idegen, sokkal nehezebben talál munkát.

Az is lényeges, hogy milyen típusú munkárül van szó.

Jelen pillanatban (2017) a következőképpen néz ki a bevándorlók számának struktúrája: Moldova Köztársaság 16%, Törökország 14,7%, Kína 11,92%, Izrael 5,04%, Szíria 4,75%, AEÁ 3,47%.

Íme, a jelentés fő eredményei, melyek itt olvashatók el:

* A Romániában lakó bevándorlók aránya a 2005 és 2017 közötti időszakban megnégyszereződött, a lakosság nagyjából 0,5 százalékáról 2 százalékra (megközelítőleg 380 000 fő).

* A bevándorlók nagyjából kétharmada meg-, illetve visszakapta a román állampolgárságot, nagyjából egyharmada (120 399) pedig Romániában törvényesen tartózkodó külföldi állampolgár (csak egy Romániától különböző ország állampolgárságával rendelkeznek).

* Annak ellenére, hogy az utóbbi években nőtt Romániában a bevándorlók száma, a központi, regionális vagy helyi közintézmények

nem rendelkeznek közpolitikák kialakítására alkalmas adatokkal a romániai bevándorlókról.

* A Romániában törvényesen tartózkodó külföldi állampolgárokat három kategóriába lehet csoportosítani: harmadik országbeli állampolgárok (RTT = 62 025); EU/EGT tagállamok állampolgárai (iUE = 51 217); és nemzetközi védelemben részesülők (BPI = 4157).

* 2018-ban az RTT-vel kapcsolatos első regisztrálások száma 33,12 százalékkal nőtt 2017-hez képest, a BPI-vel kapcsolatos első regisztrálásoké 45,10 százalékkal csökkent.

* Három Romániában törvényesen tartózkodó külföldi állampolgárból kettő férfi (66,45%).

* 2018-ban a harmadik országokból érkezett külföldi állampolgárok száma enyhén csökkent a Moldovai Köztársaságból származók esetében és nőtt a közel-keleti és ázsiai országokból származóké.

* 2018-ban a Romániában való letelepedés legfontosabb jogalapjai: családegyesítés (36,5%), alkalmazás (26%), illetve tanulmányok (19,5%). Ezeket az arányokat nem szabad összetéveszteni azokkal a tevékenységtípusokkal, melyekben a bevándorlók érintettek, ha már letelepedtek Romániában.

* A Romániába munkavállalási engedéllyel érkezett külföldi állampolgárok elsősorban az ország fejlett térségeiben és régióiban összpontosulnak.

* A bevándorlók a legkevésbé toleránsak a kábítószer-függő és alkoholista személyekkel szemben, akiket aztán a roma/cigány kisebbséget képviselő személyek, a HIV/AIDS-betegek és az eltérő szexuális irányultságúak követnek.

* Az 5. migrációs régióban lévő bevándorlók nagy száma érzi magát diszkriminálva a munkahelykeresésnél (24,4%), a 3. migrációs régióban pedig a bevándorlók 30,2 százaléka érzi magát diszkriminálva, amikor lakást vagy albérletet keres.

* A bevándorlókat egyre gyakrabban tekintik megoldásnak a munkaerő-válságra.

2018-ban az alkalmazás vált a második legfontosabb bevándorlási pályává (25,8%), a családegyesítés után (36,5%).

* A bevándorlók bevallott nettó átlagjövedelme az országos átlag fölötti, meghaladja a havi 4150 lejt. A romániai bevándorlók kezdenek ugyanolyan polarizálttá válni a havi jövedelmek terén, mint a lakosság többi része. A válaszolók több mint 43,7 százaléka havi 2000 lejnél kevesebbet keres, miközben 19,1 százalék a romániai átlagbérnél többet kap. A bevándorlók többsége meghatározott időre kötött munkaszerződés alapján dolgozik.

* A bevándorlók több mint 60 százaléka azt nyilatkozta, hogy részt vesz valamilyen képzési formában Romániában. A nemzetközi védelemben részesülők többsége jár román nyelvi képzésre.

* A bevándorlók iskolázottsága meghaladja a helyi lakosságét. 43 százalékuk azt nyilatkozta, hogy jelenleg egyetemi képzésre jár. Az egyetemi tanulmányokat folytató bevándorlók többsége az 1. migrációs régióban tartózkodik. A 4. régióban van a legtöbb olyan válaszoló, aki román nyelvi képzésben vesz részt. A 42 megyei tanfelügyelőség közül csak 17 szolgáltatott adatot az oktatási rendszerben regisztrált külföldi állampolgárok számára. A tanfelügyelőségek szintjén nincs egységes gyakorlat a külföldi diákok számára vonatkozó adatok gyűjtésében, így a megszerzett adatok gyenge minőségűek és nem használhatók fel statisztikai elemzésekre.

* A bevándorlók több mint 40 százaléka vett részt az oktatási rendszer valamely intézménye által nyújtott ingyenes román nyelvi kurzuson és több mint 10 százaléka civil szervezetek által szervezetteken. A bevándorlók a leggyakrabban a román nyelvet használják a munkahelyükön és a baráti beszélgetésekben. A bevándorlók leggyakrabban családi környezetben és az írott sajtó elolvasására használják az anyanyelvüket.

* A bevándorlók csaknem 40 százaléka Romániában akar maradni,

több mint 20 százalék pedig a következő öt éven belül vissza szeretne térni a származási országába. A román állampolgársággal rendelkező bevándorlók hajlamosabbak azt állítani, hogy terveik szerint Romániában maradnak. A migrációs tapasztalat szempontjából a bevándorlók több mint 30 százaléka már élt a származási országán kívül, mielőtt Romániába érkezett.

* A bevándorlók a helyi lakosságnál kisebb mértékben részesülnek szociális segélyekben. A gyermektámogatás a leggyakoribb szociális támogatási forma, amelyben a válaszolók nagyjából 7 százaléka részesül.

* A bevándorlók életkörülményeikre vonatkozó önbevallása és benyomása jobb a helyi lakosságénál. A megyei egészségbiztosítási pénztárak nem rendelkeznek a hatáskörükbe tartozó területen élő bevándorlók számára vonatkozó adatokkal.

* A bevándorlók 29 százaléka jövedelmük nagyjából felét a lakhatásukra fordítják. A lakás átlagos területét tekintve, a bevándorlók gyakrabban élnek túlzsúfoltságban. Az 1. és 5. migrációs régiókban élő bevándorlók állítják azt, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkeznek. Az EU-n kívüli bevándorlók rosszabb lakáskörülmények között élnek.

A kutatási jelentés a CRCM – Román Migrációkutató Központ – projektje keretében készült.

1. régió – Bukarest, Ilfov, Prahova, Buzău, Dâmboviţa, Argeş, Vâlcea, Gorj, Brassó, Kovászna, Giurgiu, Călăraşi, Ialomiţa, Teleorman, Olt és Dolj; 2. régió – Galați, Vrancea, Bacău, Vaslui, Brăila, Tulcea és Konstanca; 3. régió – Suceava, Botoşani, Iaşi, Neamţ; 4. régió – Máramaros, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita, Szeben és Fehér; 5. régió – Temes, Arad, Bihar, Hunyad, Mehedinţi és Krassó-Szörény.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Elégia az egykori tálcatologatókhoz

Sánta Miriám

Volna igény a hagyományos kantinokra, mégsem ruháznak be ilyenekbe.

Doamna Ilinca és a vérszomjas földönkívüliek találkozása a 984-es ghișeunál

Varga László Edgár

A Harvard asztrofizikusa bejelentette, hogy veszedelmes idegen civilizáció űrhajója közeledik a Föld felé, és decemberben meg is érkezik. Elképzeltük, mi történne, ha az idegenek Romániában landolnának…

// HIRDETÉS
Nagyítás

A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?

Szántai János

Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.

Még a transzilvanisták is Untold-ritmusra tolják

Sólyom István

Őszintén kíváncsi voltam, ezért megnéztem magamnak a kolozsvári belváros és a Sétatér környékének nyugalmát évente felbolygató fesztiválmonstrumot.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet
Főtér

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet

Dan Tanasă ismét idegengyűlölő felhívást tett közzé. Ám mielőtt bólogatna, jusson eszébe, hogy számára Ön is idegen.

Zelenszkij megköszönte a Románia szállította védelmi felszerelést
Krónika

Zelenszkij megköszönte a Románia szállította védelmi felszerelést

Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!
Főtér

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!

Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?

Hároméves gyermek vesztette életét, hatan megsérültek a szerdai balesetben
Székelyhon

Hároméves gyermek vesztette életét, hatan megsérültek a szerdai balesetben

Hároméves gyermek vesztette életét, hat ember pedig megsérült és kórházba vitték őket egy szerdai baleset következtében az Olt-völgyében.

Üdülési utalványok: a bolondját járatja a pedagógusokkal a minisztérium
Krónika

Üdülési utalványok: a bolondját járatja a pedagógusokkal a minisztérium

Bár korábban az oktatási minisztérium azt közölte, hogy nincs pénz az üdülési utalványokra, a tárca most bejelentette: idén is kaphatnak vakációs csekkeket a tanügyi alkalmazottak.

Nem bika, hanem medve ölte meg a pásztort munkaadói szerint
Székelyhon

Nem bika, hanem medve ölte meg a pásztort munkaadói szerint

Nem bika öklelte fel, ahogy a hatóságok feltételezik, hanem medve ölte meg a pásztort múlt csütörtökön Csíkszereda közelében – állítják a Csíksomlyó Közbirtokosság vezetői. Közben a medvét kilőtték, mert megölt egy fiatal tehenet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Elégia az egykori tálcatologatókhoz

Sánta Miriám

Volna igény a hagyományos kantinokra, mégsem ruháznak be ilyenekbe.

Doamna Ilinca és a vérszomjas földönkívüliek találkozása a 984-es ghișeunál

Varga László Edgár

A Harvard asztrofizikusa bejelentette, hogy veszedelmes idegen civilizáció űrhajója közeledik a Föld felé, és decemberben meg is érkezik. Elképzeltük, mi történne, ha az idegenek Romániában landolnának…

// HIRDETÉS
Nagyítás

A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?

Szántai János

Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.

Még a transzilvanisták is Untold-ritmusra tolják

Sólyom István

Őszintén kíváncsi voltam, ezért megnéztem magamnak a kolozsvári belváros és a Sétatér környékének nyugalmát évente felbolygató fesztiválmonstrumot.

 

// HIRDETÉS