Hogyan körözött le minket autópályákban Szerbia?

Jelen szöveg a România Liberă oldalán megjelent cikk fordítása.

A volt Jugoszláviában véget ért a háború. Az etnikumok közötti konfliktusok már nincsenek napirenden. Szerbia autópályákat épít. Gyorsforgalmi utak szövete köti össze a nagy városi agglomerációkat. Románia arra nem képes, hogy összekapcsolja Erdélyt a két történelmi tartománnyal.

Szerbiában a múlt év végén 962,34 km volt használatban. Romániában csak 841 km.

A két ország közötti óriási különbségek kiemelésére elmondunk néhány példát, csak úgy, kapásból: Románia GDP-je csaknem 200 milliárd euró, míg Szerbiáé 47 milliárd. Románia területe 238.397 négyzetkilométer, míg a szomszédos országé 88.361 négyzetkilométer. Romániában 8,2 millió gépkocsi szerepel a nyilvántartásban, Szerbiában 2,2 millió. Csak a turisták száma nagyobb náluk.

Románia az utóbbi tíz évben 33 milliárd eurót kapott strukturális és kohéziós alapokból, Szerbia csak 1,5 milliárdot.

Hogyan sikerült Szerbiának összekötnie az európai folyosókat?

Először is hiteleket vett fel több beruházási banktól, majd megnyitotta a köz-magán társulás előtt az utat egy kínai céggel és kivetett egy 7 euró/100 km mértékű díjat. Csak tavaly csaknem 200 millió eurót hajtott be ezzel a fizetési módszerrel.

2024-ig további 560 km-t építenek meg, a belgrádi közlekedési minisztérium adatai szerint. Csaknem 5 milliárd euróra lesz szükség az egész infrastruktúrára és ebbe a gyorsvasút is benne van.

A Belgrádot Szarajevóval 314 km hosszan összekötő új Béke-autópálya teljessé teszi a Thesszalonikiig húzódó európai folyosót. A Románia nyugati részén élő románok 2024-től gyakorlatilag három órával gyorsabban eljuthatnak majd az Égei-tengerig. Aminek a Vidinen áthúzódó folyosónak kellene lennie, az nyugatabbra helyeződött át, Predejanén és Manajlén keresztül.

A szerbek motorutoknak nevezik az autópályákat.

A Béke-autópálya rövidebbé teszi majd az erdélyiek és a bánságiak útját Görögország felé

A Béke-autópálya lesz a második legnagyobb közúti szállítási útvonal Szerbiában, mely összeköti majd a keleti és nyugati közösségeket és vállalkozásokat.

Az egész projekt csaknem 3,41 milliárd dollárba fog kerülni, Törökország pedig kész biztosítani a szükséges pénz többi részét.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 745 millió euróval (826 millió USD) finanszírozza az út egy részét.

A törökországi Exim Bank pénzügyi támogatást nyújt néhányra a legnagyobb szerbiai projektek közül, beleértve a Miloš fejedelem-autópályát, Belgrád elkerülő útját és a Belgrád–Budapest gyorsvasutat.

Szerbia 0,3 százalékos hiánnyal számol, mely jóval elmarad a Világbank célszámától.

A SeeNews egyik friss híre szerint, Szerbia a kínai Exim Bank segítségét kívánja igénybe venni a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó szállítási infrastruktúra-beruházási terveihez, jelentette be nemrég Zorana Mihajlović infrastrukturális miniszter.

Az EBB 265 millió eurót adott a 10. európai folyosóhoz tartozó autópályára

A Bosznia-Hercegovina felé haladó autópálya szerb szakaszát török cég építi, 250 millió eurós költségét pedig részben a törökországi Exim Bank hitele finanszírozza, a többit Szerbia az állami költségvetéséből és az EBB pénzéből állva.

A szerbek sokat építenek. A gazdasági fejlődés, nem pedig a Natura 2000 elvei szerint. Az ő fülüket nem cibálja meg JASPERS (az EBB-vel kapcsolatos intézmény – szerk.), a politikusok pedig nem a déliekkel szembeni gyűlöletből húznak választási hasznot.

Erdoğan a belgrádi látogatása alkalmával azt mondta, hogy az új autópálya „közelebb viszi majd Szerbiát Boszniához”.

Egyelőre nem világos, miként finanszírozzák az autópálya bosnyák szakaszát, bár Törökország azt sugallta, hogy majd ő adja a pénzt, Ankara balkáni soft-power típusú mechanizmusa révén.

Az a lényeges kérdés, hogy Törökország kedvező feltételekkel rendelkező hitelt fog nyújtani, vagy koncessziót fog kérni a török cégek számára? A Béke-autópályának vannak olyan szakaszai, melyek csak útdíj beszedésével lehetnek pénzügyileg életképesek.

A kezdeti becslések szerint, a bosnyák szakasz 3 milliárd euróba kerülhet majd.

Az autópálya sorsa sokáig holtpontra jutott, mert Bosznia két entitása, Bosznia és Hercegovina Föderációja és a Boszniai Szerb Köztársaság nem tudtak megegyezésre jutni a pontos nyomvonalról.

Az autópálya a várakozások szerint lerövidíti majd a Szarajevó és Belgrád közötti háromszáz kilométeres út megtételéhez szükséges időt, ami jelenleg nagyjából öt óra gépkocsival és sokkal több autóbusszal vagy teherautóval.

A Milos fejedelem-autópálya, avagy miként hatolnak be a kínaiak a Balkánra

A szerb kormány, a közúti vállalat és a China Communications Construction Company múlt nyáron aláírtak egy szerződést egy autópálya megépítéséről, mely a fővárost összeköti a Milos fejedelem-autópályának nevezett, 62,5 km hosszú új E-763-as folyosóval.

A 70,5 millió USD értékű 7,9 km-es szakasz Belgrádtól a szurcsini autópályáig húzódik majd. Ezt 2021 vége előtt befejezik, jelentette be az aláíráson jelenlévő Aleksandar Vučić szerb elnök sajtóirodája.

Tavaly adták át a Szerbiát az egyik végétől a másikig összekötő A1-autópályából 554 km-nyi szakaszát és egy Olt-völgyéhez hasonló, hegyvidéki övezetben húzódó két szakaszt. Egy e területen tevékenykedő szakértő szerint, az elszámolt költségek a romániaiak felét tették ki.

A szerbek nem ütköztek sem Natura 2000-be, sem bajkeverő bogarakba. A Vučić-adminisztráció a térségek gazdasági fejlesztésre összpontosított, de környezetvédelmi hatástanulmányokra vagy hatékonysági rátára. A kínaiak az autópályához kapcsolódó bányaipari övezetekbe is befektettek.

„Télen nem úgy van, mint nyáron”, avagy a szerbek bebizonyítják, hogy már nincsenek „zöld lovak”

Traian Băsescu, az egyik volt közlekedési miniszter már a 2000-es években azt jósolta, hogy Romániának nincs szüksége autópályákra, mert ehhez nincs „elegendő forgalom”. Miközben akkor kétmillió gépkocsink volt, most több mint nyolcmillió van.

Egy régi bánsági mondás szerint nem léteznek zöld lovak és okos szerbek. A szomszédok az infrastruktúra terén az ellenkezőjét bizonyítják.

A szerbek bebizonyították, hogy képesek hidakat, viaduktokat, hegyvidéki szakaszokat megépíteni anélkül, hogy több száz millió eurót adnának ki hatástanulmányokra, meg annak tanulmányozására, hogy miként párosodik az autópálya egyik oldalán élő barna medve a másik oldalon lévő nősténnyel.

Grdelica-szoros leckéje, földcsuszamlásokkal és omlásokkal, de a szerbiai építők végső győzelmével, minden érdeklődő számára elérhető.

Az autópálya már egészen Bosznia-Hercegovina határáig kész. Az erdélyiek és a bánságiak öt óra alatt eljuthatnak az Égei-tengerig. A Fekete-tengerig nyolc-kilenc óra kell. Azoké az előny, akik gyorsforgalmi utak építésével foglalkoztak és nem Brüsszellel pöröltek felesleges ügyekben.

Apropó Bechtel, az amerikai cég egy egész autópályát megépített Albániában. Nem átall együtt dolgozni egy török céggel. Miközben a Duna túloldalán végrehajtotta a nagy lenyúlást.

Nálunk a hegyvidéki autópályák egyelőre csak papíron maradnak, annak ellenére, hogy több milliárd euróhoz férhetünk hozzá.