Hiszen ők székely államalapító nemzet. Na, hát ilyen az, amikor egyeseknek nagyon elgurul a gyógyszerük.
A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Polgári Fóruma (FCRCHM) a törvény semmibevételének és a román állam megsértésének tartja, hogy a megyei tanács december 11-i döntésével a székely zászló Hargita megye jelképe lett.
„Ez a döntés semmibe veszi a törvényt, tekintettel arra, hogy ugyanezt a megyezászlót, melyet Hargita megye ugyanilyen színösszeállításban, ugyanilyen jelképekkel és ugyanekkora arányokkal és méretben 2009-ben már elfogadott, a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság 2012. szeptember 26-i 2690/R. számú döntésével megsemmisítette. Ezáltal Hargita megye, a román állam egyik hivatalos közigazgatási-területi egysége egy nem létező entitás zászlóját tette a magáévá és ezáltal a teljes mértékben alkotmánysértő követeléseit is vállalta.
A határozatot megszavazó RMDSZ-es és EMNP-s tanácsosok eljárásukban nem vették figyelembe a FCRCHM javaslatát, hogy
és egy román tanácsos hasonló jellegű javaslatát sem. Ezért Hargita megye megszavazott zászlója tisztán magyar etnikai jellegű”, áll a FCRCHM által a platformjához csatlakozott egyesületekkel és alapítványokkal együtt az Agerpresnek elküldött közleményben.
A Fórum azt állítja, hogy ennek a zászlónak a Hargita Megyei Tanács általi elfogadása „a román állam megsértése”, mert vitatja a román állam hatalmát a térségben.
„Ennek a zászlónak az elfogadásával, mely egyetlen olyan elemet sem tartalmaz, mely a románokat is képviselné, gyakorlatilag az állam hatalmát kérdőjelezik meg a térségben. Sem a megyei tanács elnökét, sem az említett tanácsosokat nem lehetett eltéríteni azon kitartóan hangoztatott véleményüktől, hogy ezek a jelképek a megye minden lakosát és minden etnikumát képviselik, amit soha nem támasztottak alá érvekkel és semmilyen módon nem indokoltak meg”, mutat rá a szervezet.
Ezzel kapcsolatosan a FCRCHM úgy véli, hogy „egy klasszikus példájának vagyunk tanúi – ki tudja hnyadszorra –, annak, hogy miként hagyják tudatosan figyelmen kívül a megye nem magyar polgárait, nyilvánvalóan kulturálisan diszkriminálva őket, szimbolikusan megsemmisítve a románok létezését e tájékon, éppen a demokrácia ellen használva fel önkényesen a demokratikus szavazást”.
„Ezáltal meglepetten tapasztaljuk, hogy miután
csaknem egy évszázaddal a Nagy Egyesülés után sem lehet gyakorolni ezt a jogot”, áll még az idézett közleményben.
A Fórum képviselői arra szólítják fel az állam intézményeit, hogy a jelenlegi és jövőbeni döntéseikben vegyék figyelembe „a magyar etnikumú román politikai vezetők középkori urakra jellemző merev viselkedése, és az országos és európai szinten felvetett toleranciára való hivatkozás és maximális követelések közötti óriási különbséget”.
A FCRCHM véleménye szerint a székely zászló kitűzése a térségben „feszültségeket okoz az emberek közötti kapcsolatokban”.
„Arra kötelezni minket, hogy elfogadjuk egy olyan zászló állandó lobogását a fejünk felett, mely nemcsak nem képvisel, de még semmibe is vesz minket, egy újabb elem, mely e térségben feszültté teszi az emberek közötti kapcsolatokat, melyek akár elfogadhatók is lennének e tudatos provokációk hiányában. A térségbeli magyar politikusok nagyon jól tudják ezt, és szisztematikusan elkövetnek mindent, hogy nyomást gyakoroljanak, zsarolják a bukaresti hatalmat vagy jövendőbeli alkukat érjenek el. Olyan alkukat, melyeknek 1990 óta folyamatosan az áldozatai vagyunk”, áll még a kérdéses dokumentumban.
A Hargita Megyei Tanács december 11-én, a szavazatok többségével fogadta el a megye jelképének a székely zászlót, megismételve a 2009-es döntését. Annak ellenére, hogy a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság jogerősen megsemmisítette a 2009-es határozatot, a zászlót továbbra is kitűzik a megye közigazgatási-területi egységeinek székházaira.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.