Hiszen ők székely államalapító nemzet. Na, hát ilyen az, amikor egyeseknek nagyon elgurul a gyógyszerük.
A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Polgári Fóruma (FCRCHM) a törvény semmibevételének és a román állam megsértésének tartja, hogy a megyei tanács december 11-i döntésével a székely zászló Hargita megye jelképe lett.
„Ez a döntés semmibe veszi a törvényt, tekintettel arra, hogy ugyanezt a megyezászlót, melyet Hargita megye ugyanilyen színösszeállításban, ugyanilyen jelképekkel és ugyanekkora arányokkal és méretben 2009-ben már elfogadott, a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság 2012. szeptember 26-i 2690/R. számú döntésével megsemmisítette. Ezáltal Hargita megye, a román állam egyik hivatalos közigazgatási-területi egysége egy nem létező entitás zászlóját tette a magáévá és ezáltal a teljes mértékben alkotmánysértő követeléseit is vállalta.
A határozatot megszavazó RMDSZ-es és EMNP-s tanácsosok eljárásukban nem vették figyelembe a FCRCHM javaslatát, hogy
és egy román tanácsos hasonló jellegű javaslatát sem. Ezért Hargita megye megszavazott zászlója tisztán magyar etnikai jellegű”, áll a FCRCHM által a platformjához csatlakozott egyesületekkel és alapítványokkal együtt az Agerpresnek elküldött közleményben.
A Fórum azt állítja, hogy ennek a zászlónak a Hargita Megyei Tanács általi elfogadása „a román állam megsértése”, mert vitatja a román állam hatalmát a térségben.
„Ennek a zászlónak az elfogadásával, mely egyetlen olyan elemet sem tartalmaz, mely a románokat is képviselné, gyakorlatilag az állam hatalmát kérdőjelezik meg a térségben. Sem a megyei tanács elnökét, sem az említett tanácsosokat nem lehetett eltéríteni azon kitartóan hangoztatott véleményüktől, hogy ezek a jelképek a megye minden lakosát és minden etnikumát képviselik, amit soha nem támasztottak alá érvekkel és semmilyen módon nem indokoltak meg”, mutat rá a szervezet.
Ezzel kapcsolatosan a FCRCHM úgy véli, hogy „egy klasszikus példájának vagyunk tanúi – ki tudja hnyadszorra –, annak, hogy miként hagyják tudatosan figyelmen kívül a megye nem magyar polgárait, nyilvánvalóan kulturálisan diszkriminálva őket, szimbolikusan megsemmisítve a románok létezését e tájékon, éppen a demokrácia ellen használva fel önkényesen a demokratikus szavazást”.
„Ezáltal meglepetten tapasztaljuk, hogy miután
csaknem egy évszázaddal a Nagy Egyesülés után sem lehet gyakorolni ezt a jogot”, áll még az idézett közleményben.
A Fórum képviselői arra szólítják fel az állam intézményeit, hogy a jelenlegi és jövőbeni döntéseikben vegyék figyelembe „a magyar etnikumú román politikai vezetők középkori urakra jellemző merev viselkedése, és az országos és európai szinten felvetett toleranciára való hivatkozás és maximális követelések közötti óriási különbséget”.
A FCRCHM véleménye szerint a székely zászló kitűzése a térségben „feszültségeket okoz az emberek közötti kapcsolatokban”.
„Arra kötelezni minket, hogy elfogadjuk egy olyan zászló állandó lobogását a fejünk felett, mely nemcsak nem képvisel, de még semmibe is vesz minket, egy újabb elem, mely e térségben feszültté teszi az emberek közötti kapcsolatokat, melyek akár elfogadhatók is lennének e tudatos provokációk hiányában. A térségbeli magyar politikusok nagyon jól tudják ezt, és szisztematikusan elkövetnek mindent, hogy nyomást gyakoroljanak, zsarolják a bukaresti hatalmat vagy jövendőbeli alkukat érjenek el. Olyan alkukat, melyeknek 1990 óta folyamatosan az áldozatai vagyunk”, áll még a kérdéses dokumentumban.
A Hargita Megyei Tanács december 11-én, a szavazatok többségével fogadta el a megye jelképének a székely zászlót, megismételve a 2009-es döntését. Annak ellenére, hogy a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság jogerősen megsemmisítette a 2009-es határozatot, a zászlót továbbra is kitűzik a megye közigazgatási-területi egységeinek székházaira.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Rohamtempóban kellene felgyorsítania az államnak az energiatároló kapacitását, ha nem akar blackoutot a közeljövőben. Románia légtere felől érkező drón robbant fel Bulgáriában, nem messze a határtól.
Egy gyermek esett ki egy országúton közlekedő járműből Tulcea megyében, a jelenetet pedig a mögötte haladó autó fedélzeti kamerája rögzítette. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Ideiglenesen 20 százalékkal csökkenti a gázolaj jövedéki adóját 2026. augusztus 16. és 31. között a pénzügyminisztérium – jelentette be csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.