// 2024. november 30., szombat // András, Andor
Románia

Hogy merik az őshonos székelyföldi románokat kihagyni?

// HIRDETÉS

Hiszen ők székely államalapító nemzet. Na, hát ilyen az, amikor egyeseknek nagyon elgurul a gyógyszerük.

A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Polgári Fóruma (FCRCHM) a törvény semmibevételének és a román állam megsértésének tartja, hogy a megyei tanács december 11-i döntésével a székely zászló Hargita megye jelképe lett.

„Ez a döntés semmibe veszi a törvényt, tekintettel arra, hogy ugyanezt a megyezászlót, melyet Hargita megye ugyanilyen színösszeállításban, ugyanilyen jelképekkel és ugyanekkora arányokkal és méretben 2009-ben már elfogadott, a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság 2012. szeptember 26-i 2690/R. számú döntésével megsemmisítette. Ezáltal Hargita megye, a román állam egyik hivatalos közigazgatási-területi egysége egy nem létező entitás zászlóját tette a magáévá és ezáltal a teljes mértékben alkotmánysértő követeléseit is vállalta.

A határozatot megszavazó RMDSZ-es és EMNP-s tanácsosok eljárásukban nem vették figyelembe a FCRCHM javaslatát, hogy

a megye zászlója tartalmazzon egy román címerjelképet,

és egy román tanácsos hasonló jellegű javaslatát sem. Ezért Hargita megye megszavazott zászlója tisztán magyar etnikai jellegű”, áll a FCRCHM által a platformjához csatlakozott egyesületekkel és alapítványokkal együtt az Agerpresnek elküldött közleményben.

A Fórum azt állítja, hogy ennek a zászlónak a Hargita Megyei Tanács általi elfogadása „a román állam megsértése”, mert vitatja a román állam hatalmát a térségben.

„Ennek a zászlónak az elfogadásával, mely egyetlen olyan elemet sem tartalmaz, mely a románokat is képviselné, gyakorlatilag az állam hatalmát kérdőjelezik meg a térségben. Sem a megyei tanács elnökét, sem az említett tanácsosokat nem lehetett eltéríteni azon kitartóan hangoztatott véleményüktől, hogy ezek a jelképek a megye minden lakosát és minden etnikumát képviselik, amit soha nem támasztottak alá érvekkel és semmilyen módon nem indokoltak meg”, mutat rá a szervezet.

Ezzel kapcsolatosan a FCRCHM úgy véli, hogy „egy klasszikus példájának vagyunk tanúi – ki tudja hnyadszorra –, annak, hogy miként hagyják tudatosan figyelmen kívül a megye nem magyar polgárait, nyilvánvalóan kulturálisan diszkriminálva őket, szimbolikusan megsemmisítve a románok létezését e tájékon, éppen a demokrácia ellen használva fel önkényesen a demokratikus szavazást”.

„Ezáltal meglepetten tapasztaljuk, hogy miután

a románokat több évszázadon át kizárták az erdélyi heraldikából,

csaknem egy évszázaddal a Nagy Egyesülés után sem lehet gyakorolni ezt a jogot”, áll még az idézett közleményben.

A Fórum képviselői arra szólítják fel az állam intézményeit, hogy a jelenlegi és jövőbeni döntéseikben vegyék figyelembe „a magyar etnikumú román politikai vezetők középkori urakra jellemző merev viselkedése, és az országos és európai szinten felvetett toleranciára való hivatkozás és maximális követelések közötti óriási különbséget”.

A FCRCHM véleménye szerint a székely zászló kitűzése a térségben „feszültségeket okoz az emberek közötti kapcsolatokban”.

„Arra kötelezni minket, hogy elfogadjuk egy olyan zászló állandó lobogását a fejünk felett, mely nemcsak nem képvisel, de még semmibe is vesz minket, egy újabb elem, mely e térségben feszültté teszi az emberek közötti kapcsolatokat, melyek akár elfogadhatók is lennének e tudatos provokációk hiányában. A térségbeli magyar politikusok nagyon jól tudják ezt, és szisztematikusan elkövetnek mindent, hogy nyomást gyakoroljanak, zsarolják a bukaresti hatalmat vagy jövendőbeli alkukat érjenek el. Olyan alkukat, melyeknek 1990 óta folyamatosan az áldozatai vagyunk”, áll még a kérdéses dokumentumban.

A Hargita Megyei Tanács december 11-én, a szavazatok többségével fogadta el a megye jelképének a székely zászlót, megismételve a 2009-es döntését. Annak ellenére, hogy a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság jogerősen megsemmisítette a 2009-es határozatot, a zászlót továbbra is kitűzik a megye közigazgatási-területi egységeinek székházaira.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)
Krónika

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)

Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS