Hogy akar Magyarország energetikai központtá válni és Románia elébe kerülni?

Jelen szöveg az Europa Liberă oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

A földgázellátás biztosítása Budapest számára nemzetbiztonsági kérdés és így rövid- és hosszú távon is alaposan megtervezik. Romániával ellentétben, melyet nehezen lehetett rávenni, hogy két irányban szállítani képes gázvezetékeket építsen ki a szomszédaival,

Magyarország ugródeszkaként használja ki ezt az EU-elvárást.

A magyar külügyi és külgazdasági miniszter, Szijjártó Péter épp a minap írt alá kormányközi okiratot Aleksandar Antić szerb bányaipari és energetikai miniszterrel a két országot összekötő földgázvezeték megépítéséről és használatáról. Szijjártó Péter az ünnepélyes aláírás alkalmával mondott beszédében kiemelte az energia stratégiai fontosságát Magyarország számára.

Ezzel összefüggésben a magyar diplomácia vezetője – az MTI szerint – megemlítette, hogy Oroszország és Ukrajna között nincs tranzit-megállapodás a következő évre vonatkozóan és hogy Magyarország szövetségesei késlekednek azokkal a döntésekkel, melyek segítenék országát új gázbeszerzési forrásokhoz hozzájutni. A magyar miniszter úgy véli, hogy a déli irányból, a Törökország–Bulgária–Szerbia vezetéken történő ellátás a legreálisabb lehetőség.

Szeptemberben írják ki a szerb–magyar határon áthaladó vezeték lekötési pályázatát. A felek tízmilliárd köbméteres maximális mennyiségre számítanak. A magyar beruházás aránya a cégek által lekötött kapacitásoktól függ.

A projektben résztvevő államokkal kidolgozott program szerint az eljárást szeptember végén zárják le, majd a kereskedelmi szerződések aláírása következik, jövő év nyarán elkezdődik az építkezés, 2021 végére pedig átadják a szerb–magyar interkonnektort.

Szijjártó Péter megjegyezte még, hogy Horvátországban még nem kezdődött el az LNG-terminál építése, Romániában pedig az amerikai–osztrák konszern még nem döntött a fekete-tengeri talapzaton talált földgáz kitermeléséről.

A magyar diplomácia vezetője múlt hónapban némileg nyomást gyakorolt a Fekete-tengerben felfedezett források kitermelésének siettetése érdekében,

melyekből Magyarország jelentős arány megvásárlására számít. Az ExxonMobil megváltoztathatja a játék menetét európai energiakínálatában, mondta Szijjártó egy hónapja: „Ha szeptemberig nem hozzák meg ezt a döntést, akkor újabb hosszú távú megállapodást kell majd kössünk az oroszokkal.”

Ha Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül megvalósul a déli útvonal, akkor ez hosszú távon stabil ellátási lehetőséget jelenthetne Magyarország számára, hangsúlyozta ki a külügyi és külgazdasági miniszter.

Romániának szintén van egy 10 hónapra szóló stratégiája a mellékhálózatok fejlesztéséről, de

a bukaresti energetikai diplomácia sokkal kevésbé vállal szerepet az ország nagy üzemanyag-begyűjtési és -újraosztási hálózattá változtatásában.

A magyar miniszter megerősítette, hogy 2020-ra biztosítva van Magyarország földgázellátása, hogy az ország 4 milliárd köbméter földgázt vásárolt az oroszoktól a háztartási fogyasztásra és hogy az elosztócégeknek még ennél is több jut.
A 4 milliárd köbméterből kettő általában Ukrajnán keresztül érkezik és – természetesen – ez az oka annak a megállapodásnak, melyet Budapest a Gazprommal kötött arról, hogy kétmilliárd köbmétert már idén szállítsanak le, tájékoztatott a miniszter.

Szeptember végére a teljes mennyiség, melyet jövőre kellett volna Ukrajnán átszállítani, már a magyar tározókban lesz, hangsúlyozta ki a budapesti miniszter. Ugyanakkor a másik kétmilliárd köbméter, mint általában, Ausztrián keresztül fog érkezni jövőre.

Szijjártó a következőket mondta az új szállítási útvonalról: ha az elosztócégek szerződéseket kötnek 10 milliárd köbméterről és kiépül az infrastruktúra, akkor

ennek a mennyiségnek egy részét Magyarországon lehet majd felhasználni, a többit pedig tovább lehet szállítani.

A szerb bányaipari és energetikai miniszter kijelentette, hogy a munkálatok a szerb oldalon három szakaszon zajlanak, 120 kilométernyi vezetéket pedig már le is raktak.

A tervek szerint idén decemberre befejezik az építési munkálatokat, 2020-ra pedig a sűrítőállomások is elkészülnek, melyek lehetővé teszik majd az egész mennyiség szállítását Szerbia felől. Mindkét fél állja a saját területén folyó munkálatokkal kapcsolatos költségeket.

Ezekben a napokban jó hír érkezett a magyarországi Horizon Energy és a TDE Services felől, melyek kijelentették, hogy egy magyar–amerikai együttműködés nyomán az utóbbi három évtized legnagyobb olajmezejét fedezték fel ebben az országban, a Budapest Business Journal-ben megjelent és a Ziarul Financiar által átvett információ szerint. A mezőt a Magyarország déli részén húzódó Dráva folyó közelében találták. A nyilvánosságra hozott számítások azt sugallják, hogy naponta 475 hordónyi kőolajat lehetne kitermelni onnan, a teljes termelés pedig napi 14.200 hordóra növelhető.