// 2024. november 25., hétfő // Katalin
egyesülés

Három hét van az egyesülés ünnepnapjáig

// HIRDETÉS

És a román politikai elit csak szólamokat pufogtat. A romániai magyar politikai elitnek nincs mit ünnepelni. A magyarországi politikai elit pedig a románok lelkébe tapos.

Kevesebb mint három hét van hátra december 1-ig. A kommentátorokká átváltozott történészeknek lesz nagyjából 20 heves napjuk, mert minden eddiginél keményebben helyt kell majd állniuk a mindenféle megemlékező szimpóziumokon és kollokviumokon, melyekkel a hatóságok a centenáriumnak szentelt akciók minimális tervét akarják majd kipipálni.

Lesz még egy sor ünnepi előadás is. A verses, énekes és táncos típusúakból, melyeket sok helyen nagyjából

ugyanazok találják ki, írják és rendezik meg, akik 29 évvel ezelőtt azokat a mamutműsorokat koordinálták, ahol a dinasztikus szocializmust dicsőítették.

Vagyis Nicolae Ceauşescut. Amúgy is újra divatba jött a gyászolós történelem. Persze, lesz két-három minőségi előadás is, ahol a színházigazgatók kemény megszorítások árán szereztek némi pénzt a projektre. Mert a színházak költségvetése idén kisebb volt, mint valaha. Egyesek George Ivaşcu úr, a művelődési miniszter ígéretével fogják áltatni magukat, aki azt mondta, hogy a centenárium ünneplése 2020-ig tart majd. Így aztán még van idő. Majd meglátjuk, hogy Ivaşcu úr hivatalban lesz-e még december 1-én. Akárhogy is lesz, fogadni mernék, hogy az utódja megfeledkezik majd erről az ígéretről.

A magas rangú politikusoknak valószínűleg nem lesz mit tenniük és Gyulafehérvárra fognak seregleni.

Legalább egy napra, vagy – mondjuk – néhány órára abba kell majd hagyniuk, a látszat kedvéért bár, a háborúkat, a vádakat, a harcokat és a feljelentésekkel való kölcsönös fenyegetőzéseket. Akár akarják, akár nem, a hivatalos emelvényen együtt lesz majd Iohannis elnök, a Szenátus elnöke, Tăriceanu és a Képviselőház elnöke, Liviu Dragnea. Valószínűleg megteszik ezt a Parlament ünnepi ülésén is. De a mindenféle konzulensek, illetve arculati vagy szaktanácsadók által megírt és kiötlött ünnepi beszédeikben, persze, gondosan elhelyezik majd az elmaradhatatlan kölcsönös szurkálódásaikat. Arra számítanak, hogy a románoknak legalább egy része megnézi a rendezvény tévéközvetítését, így nem lehet elszalasztani a lehetőséget. Az ország polgárainak ebből az alkalomból is meg kell tudnia, hogy egyesek nagyobb hazafiak másoknál, a hazafiságot pedig nem konkrét cselekvésben mérik, hanem a harciasság fokában. A „jól megmondta nekik” intenzitásában. Meglátjuk, hogy a második és a harmadik legfontosabb közjogi méltóság szíveskedik-e részt venni a Cotroceni-palotában tartott fogadáson és ha igen, akkor miként és mennyire fognak osztozni az udvariassági köszöntésekben.

A magyar kisebbség vezetői már bejelentették, hogy nekik semmi ünnepelni valójuk nincs.

Ellenkezőleg. Persze, e bejelentés előtt nem kérték ki azok véleményét, akiket állításuk szerint képviselnek. De időnként szabályozni kell a termosztáttal a sovinizmus hőfokát, hiszen hamarosan itt lesznek a választási összecsapások.

Budapest diplomatái több mint biztos, hogy bojkottálni fogják a cotroceni-i fogadást. A Magyarország fővárosában tevékenykedő politikusok már azelőtt lefektették az egyértelmű viselkedési szabályokat, hogy kegyetlenül megharagudtak Jean-Claude Juncker úrra, aki egész Európa ünnepének merészelte nevezni Románia ünnepét. Ezek a szabályok pedig valójában ugyanazok, mint az előző években.

Bukarestben senki sem mond semmit,

nem lesz semmilyen tiltakozás, még csak formai sem, mert Dragnea úr jó barátja Orbán úrnak,

a barátságot és a magyar típusú illiberalizmus Romániába ültetését pedig semmilyen formában nem szabad veszélybe sodorni.

Aztán következik december 2. Vasárnap. Pihenőnap. A jól megérdemelt pihenés. Kész! Ezen a Centenáriumon is túl vagyunk. A letudott kötelezettség örömét felesleges azzal a kérdéssel elrontani, hogy hány románnal van kevesebb Romániában, mint 2017. december 1-én volt. Miért emigrálnak úgy, mintha a hazájukban rosszabb lenne, mint Szíriában. Miért hiszik úgy, hogy a jövő rosszul hangzik számukra Romániában. Hétfőtől, december 3-ától visszatérünk a szokásos programhoz. A politikusok a veszekedéshez és a meddő vitákhoz, a románok pedig azon fognak majd gondolkodni, hogy nem kellene-e használniuk az útlevelüket.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS