// 2026. július 19., vasárnap // Emília

Gyermeknevelési pótlék: jog vagy támogatás?

// HIRDETÉS

Ön mit szól ahhoz, hogy gyermeke után ugyanannyi nevelési pótlékot kap, mint az ország leggazdagabb szülője?

A gyermeknevelési pótlék egységes jellege mögött méltánytalan helyzet rejtőzik.

A gyermeknevelési pótlék kérdése számos érzékeny pontot érint. Ezért aztán vita sincs róla, hiszen kevesen merték megkérdőjelezni a lépés jogosságát. A Képviselőházban szerdán, a szavazás végén, egyfajta nemzeti ünnepély zajlott. A PNL elnöke, Alina Gorghiu ünnepélyesen a mikrofonhoz lépett, nehogy elfelejtse valaki, hogy a liberálisoktól származik a módosító javaslat, de azért elismerve a kormány együttműködését, Ponta kormányfő pedig szintén nem hiányozhatott, akit az érdekelt, nehogy átengedjék a teljes érdemet az ellenzéknek.

A gyermeknevelési pótlék eddigi méretét (42 lej) tekintve, az összeg megkétszerezése nem nagyon érdemelne vitát. De ami elkerüli a figyelmet, az az egységes jelleg. A szegény, a közepesen eleresztett, a módos családok, hogy az igazán gazdagokat ne is említsük, pontosan ugyanazt az összeget kapják. Az állam költségvetéséből egy fix 84 lejes összeget fognak átutalni

olyan embereknek, akiknek nincs rá szükségük.

Feltételezhetjük, hogy azok a családok, ahol a havi összjövedelem meghaladja az 5.000 lejt, nem tudtak mit kezdeni az eddig kapott 42 lejjel és ennek kétszerese sem változtatja meg életmódjukat. Egy pontos statisztika bizonyára sokkal meggyőzőbb lenne, de nehéz ilyet készíteni, hiszen az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai nem családokra, hanem személyekre vonatkoznak. De azért könnyű belátni, hogy – legalábbis a nagyvárosokban – az emberek egyre szélesebb kategóriája áll közelebb a felső küszöbértékhez.

Ebből egyszerű következtetés adódik, melyet a bal-, vagy jobboldali politikusok kitartóan kerültek: vannak olyanok, akiknek sokkal nagyobb szükségük lenne erre a pótlékra, mint másoknak. A szegény családoknak, vagy az (egyre nagyobb számú) egyedülálló anyáknak tényleg szükségük lenne valódi, nem csak szimbolikus támogatásra. Következésképpen pontosan ugyanakkora összegből (ami a költségvetést illeti) el lehetne érni, hogy az emberek valóban érezzék a pótlék előnyeit.

A mostani hallgatás ellenére a témának azért van múltja. A Boc-kormány pontosan öt éve a családi jövedelmek szerint differenciált pótlékokat javasolt. Óriási kudarc volt. A Boc-kormány még saját pártja támogatását sem tudta megszerezni. Nem könnyű megérteni az akkori ellenséges reakció mozgatórugóit. De néhány hipotézist felvethetünk. Már önmagában is problematikus a jövedelmek kategóriákra osztása. A jövedelemhatárok megállapítása a legnehezebb, ha az ember el akarja kerülni az önkényesség látszatát. Egy erős gazdasági sokkoknak kitett, nagy torzulásoktól szenvedő és egy átalakulási folyamat kellős közepén álló társadalomban a jövedelemhatárok méltánytalan adókivetési eszközökké váltak. Márpedig pont akkor, amikor a társadalom megismerte az egységes adókulcs előnyeit, a jövedelemtől függő pótlék újra visszahozta volna a küszöbök sémáját. De még a nagy jövedelműek sem értettek egyet a lépéssel, hiszen szerintük

a gyermeknevelési pótlék jog, nem támogatás.

Így aztán senki sem volt hajlandó lemondani a jogairól.

Az a gondolat, hogy a pótlék jog, a társadalomról alkotott alapvetően szocialista elképzeléssel kapcsolatos, mely szerint minden egyes emberi lénynek, amint világra jön, rendelkeznie kell egy létezését biztosító minimális összeggel. De mivel a társadalmi vagyon ezt nem teszi lehetővé, az állam szimbolikusan egy egyetemes pótlékot nyújt. Következésképpen, mivel jogról van szó, egy olyan pénzösszegről, mely egy új ember megjelenését igazolja, a gyermeknevelési pótlékot nem lehet differenciálni, hiszen az emberek egyenlők.

Az érvelés, elméletileg, érvényes. De a társadalmi gyakorlatban a gyermeknevelési pótlék egyre inkább egy rászoruló családoknak nyújtott állami támogatás funkcióját vette át, és ezért a kérdést eltérően kellene kezelni. Az egyetemes pótlékot meg lehetne tartani szimbolikus szinten, ehhez pedig különböző méretű összegeket lehetne hozzáadni, a család tényleges igényeitől függően. Ez a megoldás mindkét nézőpontnak megfelelne.

Ma lényegében egy méltánytalan gyakorlatnak vagyunk a tanúi, mely a pótlék növekedésével (a kezdeményezők szerint el kell majd érnie a 200 lejt) egyre méltánytalanabbá fog válni, hiszen az állam olyan családoknak nyújt majd támogatást, melyek nem szorulnak rá, a támogatásra rendkívül rászorulók rovására. A törvényhozónak mindenekelőtt el kellene döntenie, hogy az emberi lénynek nyújtott szimbolikus pótlékról, vagy a szociális segély egyik célzott formájáról van szó. Ezt követően már minden megy magától.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Tarr Zoltán: tíz évre visszamenőleg átvilágítjuk a külhoni támogatásokat
Krónika

Tarr Zoltán: tíz évre visszamenőleg átvilágítjuk a külhoni támogatásokat

A magyarság ügye kiemelt jelentőségű a magyar kormány számára annak ellenére, hogy nincs a nemzetpolitikának külön államtitkára.

Elhasalt az érettségin egy 39 éves AUR-os politikus, akit ráadásul vizsgacsalással gyanúsítanak – hírmix
Főtér

Elhasalt az érettségin egy 39 éves AUR-os politikus, akit ráadásul vizsgacsalással gyanúsítanak – hírmix

Hulladékot illegálisan lerakó kamionost csípett fülön a környezetvédelmi miniszter Kolozs megyében. Havi 5000 ezer lejt és egyéb juttatásokat kapnak jövőtől a bányászjárás áldozatai.

Amikor már semmilyen összefogás nem segíthet...
Székelyhon

Amikor már semmilyen összefogás nem segíthet...

Néhány nappal ezelőtt írtunk arról az összefogásról, amely a gyergyószentmiklósi Szabó Rékáért indult. Szomorú hírt közölt Péter Melinda, Réka édesanyja: a fiatal lány elhunyt. A család kéri, hogy az értük indított gyűjtés már ne folytatódjon.

Menesztik az állami vasúti képzőközpont éléről az RMDSZ Giurgiu megyei elnökét, aki csokoládéműhelyt működtetett egy minisztériumi épületben
Krónika

Menesztik az állami vasúti képzőközpont éléről az RMDSZ Giurgiu megyei elnökét, aki csokoládéműhelyt működtetett egy minisztériumi épületben

Illegális csokoládéműhelyt és saját használatú lakást alakított ki a közlekedési minisztérium egyik épületében Dudás Annamária, a Vasúti Képesítési és Képzési Országos Központ (CENAFER) igazgatója.

Holtan találtak egy nőt csíkszeredai lakásában
Székelyhon

Holtan találtak egy nőt csíkszeredai lakásában

Egy 46 éves nő holttestére bukkantak péntek este a csíkszeredai Tudor Vladimirescu lakónegyedben található lakásán.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS