// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Gyermeknevelési pótlék: jog vagy támogatás?

// HIRDETÉS

Ön mit szól ahhoz, hogy gyermeke után ugyanannyi nevelési pótlékot kap, mint az ország leggazdagabb szülője?

A gyermeknevelési pótlék egységes jellege mögött méltánytalan helyzet rejtőzik.

A gyermeknevelési pótlék kérdése számos érzékeny pontot érint. Ezért aztán vita sincs róla, hiszen kevesen merték megkérdőjelezni a lépés jogosságát. A Képviselőházban szerdán, a szavazás végén, egyfajta nemzeti ünnepély zajlott. A PNL elnöke, Alina Gorghiu ünnepélyesen a mikrofonhoz lépett, nehogy elfelejtse valaki, hogy a liberálisoktól származik a módosító javaslat, de azért elismerve a kormány együttműködését, Ponta kormányfő pedig szintén nem hiányozhatott, akit az érdekelt, nehogy átengedjék a teljes érdemet az ellenzéknek.

A gyermeknevelési pótlék eddigi méretét (42 lej) tekintve, az összeg megkétszerezése nem nagyon érdemelne vitát. De ami elkerüli a figyelmet, az az egységes jelleg. A szegény, a közepesen eleresztett, a módos családok, hogy az igazán gazdagokat ne is említsük, pontosan ugyanazt az összeget kapják. Az állam költségvetéséből egy fix 84 lejes összeget fognak átutalni

olyan embereknek, akiknek nincs rá szükségük.

Feltételezhetjük, hogy azok a családok, ahol a havi összjövedelem meghaladja az 5.000 lejt, nem tudtak mit kezdeni az eddig kapott 42 lejjel és ennek kétszerese sem változtatja meg életmódjukat. Egy pontos statisztika bizonyára sokkal meggyőzőbb lenne, de nehéz ilyet készíteni, hiszen az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai nem családokra, hanem személyekre vonatkoznak. De azért könnyű belátni, hogy – legalábbis a nagyvárosokban – az emberek egyre szélesebb kategóriája áll közelebb a felső küszöbértékhez.

Ebből egyszerű következtetés adódik, melyet a bal-, vagy jobboldali politikusok kitartóan kerültek: vannak olyanok, akiknek sokkal nagyobb szükségük lenne erre a pótlékra, mint másoknak. A szegény családoknak, vagy az (egyre nagyobb számú) egyedülálló anyáknak tényleg szükségük lenne valódi, nem csak szimbolikus támogatásra. Következésképpen pontosan ugyanakkora összegből (ami a költségvetést illeti) el lehetne érni, hogy az emberek valóban érezzék a pótlék előnyeit.

A mostani hallgatás ellenére a témának azért van múltja. A Boc-kormány pontosan öt éve a családi jövedelmek szerint differenciált pótlékokat javasolt. Óriási kudarc volt. A Boc-kormány még saját pártja támogatását sem tudta megszerezni. Nem könnyű megérteni az akkori ellenséges reakció mozgatórugóit. De néhány hipotézist felvethetünk. Már önmagában is problematikus a jövedelmek kategóriákra osztása. A jövedelemhatárok megállapítása a legnehezebb, ha az ember el akarja kerülni az önkényesség látszatát. Egy erős gazdasági sokkoknak kitett, nagy torzulásoktól szenvedő és egy átalakulási folyamat kellős közepén álló társadalomban a jövedelemhatárok méltánytalan adókivetési eszközökké váltak. Márpedig pont akkor, amikor a társadalom megismerte az egységes adókulcs előnyeit, a jövedelemtől függő pótlék újra visszahozta volna a küszöbök sémáját. De még a nagy jövedelműek sem értettek egyet a lépéssel, hiszen szerintük

a gyermeknevelési pótlék jog, nem támogatás.

Így aztán senki sem volt hajlandó lemondani a jogairól.

Az a gondolat, hogy a pótlék jog, a társadalomról alkotott alapvetően szocialista elképzeléssel kapcsolatos, mely szerint minden egyes emberi lénynek, amint világra jön, rendelkeznie kell egy létezését biztosító minimális összeggel. De mivel a társadalmi vagyon ezt nem teszi lehetővé, az állam szimbolikusan egy egyetemes pótlékot nyújt. Következésképpen, mivel jogról van szó, egy olyan pénzösszegről, mely egy új ember megjelenését igazolja, a gyermeknevelési pótlékot nem lehet differenciálni, hiszen az emberek egyenlők.

Az érvelés, elméletileg, érvényes. De a társadalmi gyakorlatban a gyermeknevelési pótlék egyre inkább egy rászoruló családoknak nyújtott állami támogatás funkcióját vette át, és ezért a kérdést eltérően kellene kezelni. Az egyetemes pótlékot meg lehetne tartani szimbolikus szinten, ehhez pedig különböző méretű összegeket lehetne hozzáadni, a család tényleges igényeitől függően. Ez a megoldás mindkét nézőpontnak megfelelne.

Ma lényegében egy méltánytalan gyakorlatnak vagyunk a tanúi, mely a pótlék növekedésével (a kezdeményezők szerint el kell majd érnie a 200 lejt) egyre méltánytalanabbá fog válni, hiszen az állam olyan családoknak nyújt majd támogatást, melyek nem szorulnak rá, a támogatásra rendkívül rászorulók rovására. A törvényhozónak mindenekelőtt el kellene döntenie, hogy az emberi lénynek nyújtott szimbolikus pótlékról, vagy a szociális segély egyik célzott formájáról van szó. Ezt követően már minden megy magától.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS