// 2024. október 15., kedd // Teréz
Nicolae Ceauşescu

Gorbacsov és Ceaușescu majdnem összeverekedett

Elhunyt Eduard Sevarnadze, a Szovjetunió volt külügyminisztere, Grúzia volt elnöke. Utazást a múltba: a peresztrojka legendás alakja elmond néhány politikai műhelytitkot, egy 2009-es interjúban.

Az, aki a berlini fal leomlásakor a Szovjetunió külügyminisztere és 1995 és 2003 között Grúzia elnöke volt, 2009 áprilisában éppen a tbiliszi elnöki rezidencián adott interjút az Adevărul újságíróinak, Ion M. Ioniţănak és Ovidiu Nahoinak. A szovjet diplomácia volt főnöke felidézte Moszkva feszült kapcsolatait a kommunista Romániával, valamint a Szovjetunió összeomlását is.

O. N.: Ön egyike azoknak, akik megváltoztatták a világot. Visszatekintve, ezt a világot akarták?

A dolgok nem mindig alakulnak szándékaink, elképzeléseink szerint. Ennek ellenére alapvetően megváltoztak a Szovjetunió és az AEÁ közötti kapcsolatok, különösen a máltai találkozó után (az 1989. december 3-i amerikai–szovjet csúcsról van szó – a szerz.). És az egyik következmény Németország egyesülése volt. Ez valóban nagy esemény volt. De voltak egyebek is, mint amilyen a nukleáris arzenálok csökkentése. A hagyományos fegyverek arzenálját is 50 százalékkal csökkentették.

I. M. I.: Meglepte önt a berlini fal megnyitásának híre (1989 novembere – a szerz.)?

Én is és Gorbacsov is némiképp számítottunk rá.

O. N.: Akkor nem merült fel önökben, hogy Németország egyesülése következik?

Az egész a külügyminiszterek ottawai konferenciáján (1990 februárja) kezdődött. Ott egy nyitott égbolt-megállapodásról volt szó. A konferencia végén az előttem álló James Baker amerikai külügyminiszter hozzám lépett és megkérdezte: „Mit gondolsz, Eduard, nem jött el az ideje, hogy Németország újraegyesítéséről beszéljünk?”. Akkor visszakérdeztem: „Ez a te véleményed, vagy Genscheré?” (Hans-Dietrich Genscher, Németország külügyminisztere – a szerz.).

Azt mondta: „Genscher egyetért, bár Németország néhány szomszédja ellenzi. De majd mi meggyőzzük őket”. Majd megkérdezte, hogy Gorbacsov egyetértene-e ezzel. Addig én nem beszéltem erről a kérdésről Gorbacsovval. Emlékszem, a sajtókonferenciákon a külföldi újságírók nagyon gyakran megkérdezték tőle, megengedné-e Németország egyesülését. De Gorbacsov soha nem mondott sem igent, sem nemet, kerülte az egyértelmű választ. Amikor Ottawában először merült fel a kérdés egyértelműen, azt mondtam Bakernek: „Felhívom Gorbacsovot és majd értesítelek a véleményéről”.

O. N.: És felhívta? Mit mondott?

Néhány másodpercnyi szünetet tartott, majd azt mondta: „Előbb vagy utóbb mindenképpen fel kellett merülnie ennek a kérdésnek. Ha ez felmerült és ha – elvben – te sem utasítod el, akkor én is egyetértek vele. De, véleményem szerint ki kell dolgoznunk egy mechanizmust, amivel megszerezzük a szomszédos országok egyetértését is”. Mindezeket elmondtam Bakernek, majd belépett a terembe Genscher. Akkor megállapodtunk, hogy létrehozzuk azt a mechanizmust, amiben részt vesz a két német állam, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország.

I. M. I.: Máltában megvitatták Ceauşescu helyzetét is?

Azon a megbeszélésen én és Gorbacsov vettünk részt, az amerikai oldalon pedig idősebb Bush és Baker. Akkor nem beszéltünk a különböző országokról külön-külön, de megállapodtunk egy nagyon fontos kérdésről: hogy többé nem vagyunk ellenfelek. Néhány hónappal később Washingtonban jártam és Baker azt javasolta, repüljünk el együtt Wyomingba, ahol volt egy villája. Nagyjából négy órát repültünk odáig. Akkor létrehoztunk egy megállapodást, melynek értelmében országaink már nem ellenfelek, hanem partnerek. A szabad ég alatt írtuk alá azt a megállapodást, nagyon jó idő volt. Volt ott egy rezervátum féle és miközben mi tárgyaltunk, vadállatok járkáltak körülöttünk, melyek nem féltek az emberektől.

I. M. I.: Elmondhatjuk, hogy valójában az ottawai konferencia vetett véget a második világháborúnak?

Akkor én is úgy gondoltam. Eredetileg abban állapodtunk meg, hogy az egyesült Németország többé nem tevékenykedik a NATO-ban. De a németek erősködésére végül elfogadtuk, hogy maradjon a NATO-ban, a katonák számának korlátozására vonatkozó közvetlen megállapodások alapján.

Gondolt-e akkor arra, hogy a közép- és kelet-európai országok szintén be fognak lépni a NATO-ba?

Akkoriban nem nagyon volt ez egyértelmű gondolat, de nem is zártuk ki.

O. N.: A fal leomlásakor gondolt arra, hogy ez a kommunizmus vége?

Nem, akkoriban nem gondoltam arra, hogy az egész ennyire gyorsan lezajlik. Főleg úgy, hogy a reformokkal szemben Kelet-Németország, Honecker részéről volt a legnagyobb ellenállás. És, persze, Ceauşescu részéről. Emlékszem, hogy Gorbacsov Bukarestbe látogatott, ahol nagyon összeveszett Ceauşescuval. (A látogatásra 1987 júniusában került sor – a szerz.) Gorbacsov a külföldi látogatásaira általában engem is elvitt, ezúttal nem. De elolvastam a Ceauşescu–Gorbacsov találkozó rövid összefoglalóit, ezeket a Politikai Büró minden tagja megkapta.

I. M. I.: Nagyon összevesztek?

Este 9-kor kezdődött a négyszemközti találkozó és reggelig folyamatosan veszekedtek. Gorbacsov a reformot és a demokratizálást szorgalmazta, Ceauşescu pedig elutasította őket. Úgy tűnt, reggelre annyira eldurvult a vita, hogy akár össze is verekedhettek volna.

O. N.: Akkor felmerült önökben, hogy valaki mást kellene támogatniuk a Román Kommunista Pártból?

Nem, nem gondolkodtunk ellenjelöltön. Természetesen gondoltunk arra, hogy Ceauşescu végül meg fog bukni, ismertük a helyzetet, tudtuk, hogy a lakosság elégedetlen, mert egyetlen család diktatúrája volt. De nem volt senkink, akit a helyébe tettünk volna. Tudják, az egész nagyon gyorsan lezajlott.

I. M. I.: Tudott az 1989. decemberi terroristákról?

Semmit sem tudtam erről. De még ha tudtam volna is, ez nem akadályozott volna meg abban, hogy 1990 januárjában Bukarestbe látogassak. Én jóval korábban feltételeztem, hogy a Szovjetunió előbb vagy utóbb szét fog esni. Rendben, ezt nem lehetett hangosan kimondani, de tudtam, hogy meg fog történni. De arra gondoltam, hogy ez még eltart tíz, vagy tizenkét évig…

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Ilyet se látott még a Camp Nou stadion: Románia Albánia ellen, gerendával, ököllel…
Főtér

Ilyet se látott még a Camp Nou stadion: Románia Albánia ellen, gerendával, ököllel…

… egy sofőr megunta a dugót és a rendőrök hiányát, nekiállt forgalmat irányítani… és Elena Lasconi elnökjelölt asszony elfelejtette, hogy vannak amerikai NATO-csapatok az országban.

Őskori lósírokat, ritkaságnak számító zablapálcákat találtak a régészek a Sepsi Aréna szomszédságában
Krónika

Őskori lósírokat, ritkaságnak számító zablapálcákat találtak a régészek a Sepsi Aréna szomszédságában

Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”
Főtér

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

Nagytestű kutyák támadtak egy kutyáját sétáltató férfira Csíksomlyón
Székelyhon

Nagytestű kutyák támadtak egy kutyáját sétáltató férfira Csíksomlyón

Nagytestű juhászkutyák támadtak rá egy férfira és nyolchónapos kutyájára a csíksomlyói domboldalban vasárnap délután.

Újabb autópálya körvonalazódik Erdélyben
Krónika

Újabb autópálya körvonalazódik Erdélyben

Ötven kilométer hosszú lesz és csaknem egymilliárd euróba kerülhet a Brassó és Fogaras között tervezett új autópálya. Az A13-as Brassó megyei autópálya-szakaszán 120 kilométer/órás maximális sebességgel lehet majd haladni.

Szakértők arról, hogy fél év múlva mennyivel haladja meg az 5 lejt az euró árfolyama
Székelyhon

Szakértők arról, hogy fél év múlva mennyivel haladja meg az 5 lejt az euró árfolyama

A pénzügyi elemzők szakmai szervezete, a CFA Románia Egyesület szerint a következő tizenkét hónapban gyengülni fog a lej az euróval szemben.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.