// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

// Nagyítás

// Archívum

Független Skócia: valódi távlat vagy délibáb?

roMánia

Szerző: Petru Clej
2014. február 17., 17:33

A Skócia Egyesült Királyságtól való függetlenedéséről szóló, 2014. szeptember 18-ára tervezett népszavazás kampánya valójában idén február 12-én kezdődött el, amikor a brit pénzügyminiszter, George Osborne bejelentette: egy független skót állam nem tarthatja majd meg nemzeti pénzeként a fontot.

Ezt a kijelentést alig négy nappal később az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso nyilatkozata követte, aki szerint nagyon nehéz, ha nem éppen lehetetlen lenne az automatikus csatlakozás az Európai Unióhoz egy független Skócia számára.

A skót nacionalista vezetők dühösen reagáltak és azzal vádolták a londoni unionista politikusokat, hogy nyomást akarnak gyakorolni a skóciai választókra, Barrosót pedig hamis összehasonlításokkal, amikor Spanyolország példájára hivatkozik, mely nem ismerte el Koszovó függetlenségét és így megvétózhatja ezen állam/tartomány EU-csatlakozását.

A kampány eddig effektív módon egyetlen véleményt tükrözött, az igenét – ennek legfőbb képviselője az edinburghi kormány vezetője, a Skót Nemzeti Párt (SNP) elnöke, Alex Salmond volt.

A tisztséget 2007 óta betöltő és az SNP-t 2011-ben, az edinburghi parlamenti választáson elsöprő győzelemre vezető Salmond rendkívül karizmatikus személynek számít Skóciában, aki mellett a politikai ellenfelei valósággal eltörpülnek.

A nagy unionista pártok – a Konzervatív, a Liberális Demokrata és a Munkáspárt – gyakorlatilag észrevétlenek maradtak a szeptember 18-i népszavazásért folyó kampányban.

David Cameron brit kormányfő, aki egyben a Konzervatív Párt vezetője is, csak nemrég intézett felhívást az Egyesült Királyság fenntartása érdekében. De ezt a London keleti felében lévő olimpiai parkban tette, ami Salmondot arra késztette, hogy „nagy gyává”-nak nevezze, aki nem jön el Skóciába vitát folytatni vele a függetlenség mellett vagy ellen szóló érvekről.

Az igazság az, hogy Salmondnak nagyon éles nyelve van, és a „londoni elitek” elleni támadásai sokkal nagyobb visszhangra találnak Skóciában, mint az unionisták felhívásai.

Salmond gyakran folyamodik a sokkal láthatóbb érzelmi hatásokat kiváltó történelmi vagy kulturális érvekhez.

Ezen kívül az igen-kampány homogén, a Skóciát csaknem hét éve, eléggé sikeresen kormányzó SNP köré csoportosított, míg a nem-kampány valójában három párt konjukturális szövetségén alapszik, amelyek amúgy egymás riválisai és amelyekben,az Egyesült Királyság megőrzésének óhaján kívül nincs túl sok közös pont.

Eddig gyakorlatilag minden közvélemény-kutatás (http://ukpollingreport.co.uk/scottish-independence-referendum) az unió megőrzését támogató többséget jelzett, de most, hogy a kampány kezd felgyorsulni, nehéz kiszámítani a választói magatartás alakulását.

Egy kis történelem

A népszavazást az 1314. június 24-i bannockburni csata után 700 évvel tartják, amikor a skót király testvére, Edward Bruce legyőzte II. Edvárd angol király hadseregét, és ez a győzelem döntő lépést jelentett Skócia Angliával szembeni függetlensége felé.

Ez a függetlenség 1707-ig tartott, amikor az edinburghi parlament megszavazta az Angliához való csatlakozást és feloszlatta önmagát. A két korona egyesülése már 1603-ban megtörtént, amikor Skócia királya, VI. Jakab Anglia I. Jakab királya is lett. Salmond különben egy független Skócia esetében is megtartaná az egyesített monarchiát.

Skóciában 1979-ben népszavazást tartottak a decentralizálásról („devolúció”), amit 51,6 százalékos aránnyal fogadtak el, de minthogy a részvételi arány nem haladta meg a választói jegyzékben szereplő személyek 40 százalékát – ezt a feltételt a westminsteri parlament szabta –, a népszavazás elbukott.

1997-ben újabb népszavazást tartottak, melynek során a szavazók csaknem háromnegyede támogatta az edinburghi parlament újraalakítását.

1999-ben tartották meg az első választásokat e parlamentre vonatkozóan, az első helyen a Munkáspárt végzett (akárcsak 2003-ban), míg 2007-ben és 2011-ben (abszolút többséggel, bár Skóciában arányos képviselet van) pedig az SNP végzett az első helyen.

A gazdasági kérdés

Skócia Parlamentje elég jelentős hatalmat kapott: kizárólagos hatáskörök az oktatás, az egészségügy, a közlekedésügy, a környezetvédelem, a művelődés terén, valamint jogot arra, hogy +/- 3 százalékos mértékben módosítsa a (jelenleg 20 százalékos) jövedelemadó mértékét. Salmond és a SNP számára ez nem volt elegendő, kizárólagos hatáskört kívánnak az adópolitika terén.

A függetlenség ellenfelei arra hívták fel a figyelmet, hogy Skóciában jelenleg 20 százalékkal magasabb a központi költségvetésből való, egy főre eső részesedés, mint Angliában.

Skóciának 5,3 millió lakosa van (az Egyesült Királyság népességének kb. 8 százaléka), Edinburgh pedig fontos pénzügyi központ, ahol számos bank és pénzügyi cég tevékenykedik.

A brit pénzügyminiszter, George Osborne nemrég azt mondta, egy független Skócia nem tarthatná meg saját pénzeként a fontot, mert az Egyesült Királyság többi részében élő adófizetőknek nem kötelességük támogatni egy idegen ország pénzét. Emlékeztetett az euróövezetben kialakult gondokra és értésre adta, hogy eltérő adórendszerek mellett nem lehet egységes pénznem.

A SNP szociáldemokrata pártnak számít és sokkal nagyobb mértékben újraosztó adópolitikát tervez, mint amilyet jelenleg a westminsteri parlament alkalmaz. Salmond azzal válaszolt Osborne-nak, hogy a különálló skót pénz többletadót jelentene az Egyesült Királyság többi részének azon üzletemberei számára, akik Skóciával üzletelnek.

Európai visszhangok

De íme, a skót nacionalisták európai szinten is szertefoszlani látják a függetlenség felé vezető gondtalan átmenettel kapcsolatos reményeiket.

Az Európai Bizottság vezetője értésükre adta, hogy az EU részéről nem számíthatnak kedvezményekre. Az SNP gyakorlatilag Skócia (melynek lakosságszáma Dániáéhoz vagy Szlovákiáéhoz hasonló) automatikus újracsatlakozását szeretné, de Barroso azt mondja, erre a csatlakozásnak mind a 28 tagállammal történő újratárgyalása nélkül nincs mód.

Bár Skóciával nincs különösebb gond, mivel a 41 éve EU-tag Egyesült Királyság része, az első állam lenne, mely kiválna az Unió tagállamai valamelyikéből, és így precedenst teremthet

A skóciai fejleményeket minden bizonnyal nagy figyelemmel fogják kísérni Katalóniában, ahol 2014. november 9-én akarnak egy Spanyolország által el nem ismert népszavazást tartani az önrendelkezésről. És nemcsak Katalónia részéről, mivel Baszkföldön, de még Belgiumban is vannak elszakadási törekvések, ez utóbbiban a flamand közösség részéről.

Bizonytalanság

Egyetlen dolog biztos: 2014. szeptember 18-án minden, legalább 16 éves (ami premier az Egyesült Királyságban, ahol 18 év a választójog korhatára), Skóciában állandó lakhellyel és valamilyen EU-tagállam állampolgárságával rendelkező személynek véleményt mondhat arról, hogy Skócia legyen-e független vagy sem.

Ezen túlmenően minden bizonytalan, úgy az igenek, mint a nemek győzelme esetén. Salmond bejelentette, hogy 2016. március 24-én kívánják kikiáltani a függetlenséget, a londoni hatóságokkal folytatott tárgyalások után.

Nem világos, hogy amennyiben a népzavazáson elutasítják a függetlenséget, újabb módosulásokat szenved-e el Skócia Egyesült Királyságon belüli jogállása, egy még nagyobb decentralizálás értelmében.

Mások az ország teljes föderalizálását kérik, és Anglia parlamentjének de facto létrehozását a westminsteri parlamenten belül.

A westminsteri skót parlamenti képviselőknek jelenleg joguk van Angliára vonatkozó ügyekben szavazni, de az angol képviselőknek nincs joguk olyan ügyekben dönteni, amelyek az edinburghi parlament kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Ennek az anomáliának – „The West Lothian Question” – a kijavítását akarják azzal, hogy megvonják a westminsteri skót képviselőktől az Angliára vonatkozó ügyekben történő szavazás jogát.

Jelenleg a függetlenséget ellenzők vannak előnyben. De nem lehet tudni, miként alakul majd a skóciai választók véleménye és hogy a kívülről (az Egyesült Királyság maradéka vagy az EU részéről) érkező, függetlenségellenes beavatkozásoknak nem lesz-e bumeránghatásuk. Mindenesetre hét nagyon érdekes hónap következik, nemcsak Skócia, hanem az Egyesült Királyság és – miért ne? – az egész EU számára.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// ez is érdekelheti

Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Krónika

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak

Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.

Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény