// 2025. január 11., szombat // Ágota
nacionalizmus

Ferenc pápa romániai látogatása: az európaiság bizonyítványa

// HIRDETÉS

A román olyan nemzet, amely empatikus bármely etnikummal, vallással és hagyománnyal szemben, mely nem ellentétes a román európaisággal. Az milyen is?

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Republica oldalon közölt cikk fordítása.

Európa, mint civilizációs szubsztancia, mint a kereszténység és filozófia kirobbanásának eredete, mint a demokrácia és a társadalmi jólét laboratóriuma olyan térség, mely a legújabb kori történelemben azzal vált közismertté, hogy egyre többen kapnak helyet a polgári jogok és szabadságok asztalánál. Olyan térség, melyben a kisebbségek jogait, különösen a Holokauszt tragédiája után, egyre helyesebben artikulálták, mind törvényi szinten, mind a közhatóságok gyakorlatában.

Románia viszont, melyet sok olyan politikája miatt bírálják (és lehet is), melyeket nem képes átültetni a gyakorlatba,

nem lehet hátralékos a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikák szintjén.

Különféle etnikumok és felekezetek, sőt vallások is békésen együtt éltek már azelőtt, hogy a modernitás éreztette volna jelenlétét a román térségben, gyakran még egy nemzetközi szervezetek erőteljes lélegzetvételével  kikényszerített törvényi keret hiányában is. (A „román térségben”, vagyis a Moldvából és Havasalföldből álló területen a zsidók, ha már a szerző felidézte a holokausztot, csak 1924-ben és kimondottan külföldi nyomásra váltak teljes jogú állampolgárokká! Forrás románul itt, angolul itt.  – a szerk.).

A románok által lakott térségekben az idők folyamán megfordult szinte valamennyi külföldi utazó által gondosan kiemelt román tolerancia, sőt, a románok természetes nyitottsága a más népekkel folytatott konstruktív párbeszéd felé számunkra, románok számára ontológiai jellemző. Ma a kisebbségek védelmére vonatkozó törvényi keret olyan, mely nem vet fel kirekesztési kérdéseket és nem teszi lehetővé intoleranciaeszközök megjelenését a többségi etnikum részéről.
Emlékezzünk vissza, hogy 1999-ben az ortodox országok többsége nagy gyanakvással figyelte II. János Pál pápa romániai látogatását. A történelemnek megvolt a maga rációja, amikor egy katolikus és nem latin pápa csaknem egy évezred után ellátogatott egy ortodox és latin országba. Az egymást keresztező egybeesések a történelem olyan menetének voltak az eredményei, mely egyre pregnánsabban emelte ki, hogy hazánk rendelkezik egy demokratikus ethosz felépítésének forrásaival, még akkor is, ha akkor ezt még nem egészítette ki a jólét biztosításának képessége is.

Az idő a románok mások felé tanúsított nyitottságának javára telt el.

Beutaztuk a katolikus és protestáns nyugatot, olyan városokban dolgoztunk, ahogy tisztességes munkahelyekhez juthattunk, de nem sikerült az ott már meglévő etnikai rétegződésen áttörnünk. Talán még frusztráltabbá váltunk, mint idehaza, de nem veszítettük el toleranciánkat és mások iránti nyitottságunkat.

Ha Románia ebben az időszakban az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét tölti be, akkor ez azért van, mert éppen mi vagyunk soron. Ez csak olyan mértékben jele európaiságunknak, hogy megerősíti az Európai Unió családjához való tartozásunkat.

Ezzel szemben Ferenc pápa látogatása főleg az általa kipipált pontok és helyek révén válik európaiságunk megerősítésévé: a dominánsan ortodox Bukarest, ahol ugyanakkor a romániai Római Katolikus Egyház „formális központja” is található, Balázsfalva – a román mártíromság helye, a románok demokráciája kezdetének kifejeződése és a keleti és nyugati hibrid kereszténység szintézise, Jászvásár – a legdinamikusabb római katolikus püspökség helye és Csíksomlyó, az a hely, ahol talán a legtöbb katolikus szokott összegyűlni évente. Csíksomlyó nemcsak annak a kézzelfogható bizonyítéka, hogy az európai egyetemeken az 1960-as évek óta felpanaszolt szekularizáció nem mindenhol telepedett meg, de ugyanakkor a keresztények toleranciáját gondozó hely is az etnikai-nacionalista logika vallási identitás alá rendelésével. Csíksomlyón, akárcsak más európai helyeken, melyek közül Vatikán Várát sem szabad kifelejteni,

a vallási identitás fontosabb az etnikainál, sőt, a nemzetinél is.

A Romániában, egy főleg magyar etnikumúak által lakott térségben zajló éves pünkösdi csíksomlyói zarándoklat különösen a közép- és kelet-európai országokból hozza össze az európai polgárokat. Olyan hely ez, ahol a kisebbségekkel kapcsolatos politikák fejet hajtanak a keresztény hit erejével szemben, a modern, bürokratikus, az államok despotikus hatalma által működésbe hozott gátak elhalványulnak a hit előtt.

Tehát Ferenc pápa látogatása ennek az évnek a maximálisan európai pillanata – az a pillanat, amikor mindnyájunknak fel kell fedeznünk a Románia szívében található Európát, egy olyan Európát, mely nem merül ki a brüsszeli vagy bukaresti bürokratikus hatalmi központokban. Esélyt kaptunk arra, hogy ezt a látogatást, bár nem rendelkezik az 1999-es hatásával, az érett román nemzet ünnepeként készítsük elő, mely nemrég ünnepelte modern államisága 160. és a románok többségének ugyanazon határon belülre hozásának 100. évfordulóját. Egy olyan román nemzetét, mely – akárcsak az Egyház – befogadja, nem pedig kirekeszti a különféle etnikumokat és társadalmi kategóriákat, olyan nemzetét, mely még ha nem is fejlesztette ki saját képességeit arra, hogy a jólétet minden társadalmi kategóriára kiterjessze, teljes mértékben képes demokratikus empátiát kifejleszteni bármely etnikummal, vallással és hagyománnyal szemben, mely nem ellentétes az európaiságunkkal.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Főtér

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat
Krónika

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat

A Román Posta 2025. január 9-én, csütörtökön kezdi meg a januári nyugdíjak kézbesítését – jelentette be a társaság.

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Főtér

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

Létezhetetlen, mégis igaz: egy magánszemély 620 ezer lejjel tartozik a városnak
Székelyhon

Létezhetetlen, mégis igaz: egy magánszemély 620 ezer lejjel tartozik a városnak

A cégek és más jogi személyek helyi adóinak alig több mint 50 százaléka folyt be a gyergyószentmiklósi városkasszába 2024-ben. Idén őket is nagyobb kedvezmény ösztönzi őket a fizetésre. A magánszemélyek adózási hajlandósága azonban jónak mondható.

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster
Krónika

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster

A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.

Holtan találtak két tinédzsert
Székelyhon

Holtan találtak két tinédzsert

Holtan találtak szerdán a város melletti mezõn két tulceai tinédzsert, egy fiút és egy lányt, akik a múlt hét végén tűntek el otthonról.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS