Felelőtlenség, szemtelenség, vagy pofátlanság?
Úgy látszik, a helyi román nackósajtó egyszerűen nem tud betelni a Szent Korona Kolozsváron kiállított másolatával. Muszáj folyton írnia róla.
Túllép minden határon az Erdélyi Történelmi Múzeum vezetőségének szemtelensége az István magyar király koronájával kapcsolatos időszaki kiállítás.
Ahelyett, hogy arra adnának magyarázatot, miként történhet meg,
hogy Románia Nemzeti Napja, a Nemzeti Kultúra Napja (január 15.) és a Nagy Egyesülés Centenáriumának szentelt rendezvényeket bevezető időszak környékén Magyarország királyainak koronáját állítják ki Erdély legnagyobb múzeumában, az intézmény képviselői közzétettek egy sajtóközleményt, amelyben arra mutatnak rá, hogy a magyarság számára jelkép értékű tárgyat tartalmazó kiállítás „kivételes multikulturális megnyilvánulás”. „A kiállítás kivételes multikulturális megnyilvánulás Közép-Európa utóbbi évezredének történelmére nézve, annak létrehozása és több helyszínen történő bemutatása az érintett kulturális intézmények közötti baráti kapcsolatokat tükrözi, mely intézmények megosztják egymással az európai örökség számára értéket képviselő kulturális tárgyakat”, mutat rá az Erdélyi Történelmi Múzeum. Valóban kivételes, mert e térségben, de még a világon sincs még egy olyan nép, mely megengedne, vagy akár csak arra gondolna, hogy elfogadjon az identitására nézve ennyire sértő megnyilvánulásokat. A kolozsvári múzeum vezetősége azt állítja, hogy a kiállítás „az érintett kulturális intézmények közötti baráti kapcsolatokat tükrözi, mely intézmények megosztják egymással az európai örökség számára értéket képviselő kulturális tárgyakat”.
Ha ez így van, akkor érdeklődéssel és türelmetlenséggel várjuk azt a pillanatot,
amikor hasonló magyarországi intézmények olyan tárgyakat állítanak majd ki, melyek Avram Iancuhoz, Horeához, Cloşcához, Crişanhoz, a memorandistákhoz és – a nemzetiségek iránti tisztelet szellemében – akár Ştefan Ludwig Rothoz (Stephan Ludwig Roth – a szerk.) tartoztak.
Az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum (MNIT) által közzétett közleményből megtudjuk még, hogy István király koronája mellett a kiállítás kincstári kategóriába (arany, ezüst és bronz) tartozó érmeket is tartalmaz, melyek a Magyar Királyságon belüli koronázási rítust illusztrálják. „A koronázási érmek az évszázadok folyamán fontos szerepet játszottak a hatalom ábrázolásában. Ezeknek az érmeknek egy részét a koronázási ceremónia különböző szakaszaiban, vagy az azt követő ünnepek során osztották ki, másokat utólag készítettek ugyanezen esemény emlékére. Az első ilyen jellegű érmeket II. Lajos megkoronázása (1508) alkalmából készítették, a sorozat pedig a Miksa megkoronázásától (1563) a IV. Károly megkoronázásáig (1916) terjedő időszakot öleli fel. A kiállított tárgyak között van egy egyedi darab is, egy aranyozott ezüstérme, melyet a mantovai Eleonora Magdaléna Gonzaga (I. Lipót császár felesége) magyar királynévá koronázása alkalmából készítettek, mely esemény helyszíne Bratislava (Pozsony) volt, 1655-ben. Ez az érme, mely a jelenlegi ismeretek szerint az egyetlen ilyen jellegű tárgy, a MNIT Eszterházy-gyűjteményének része”, mutat rá az MNIT.
Tekintettel arra, hogy István király koronáját (valójában a másolatáról van szó – a szerk.) egy románok számára teljes mértékben különleges kontextusban hozzák Kolozsvárra, a Făclia megpróbálta kideríteni, hogy
az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum mivel készül Románia Nemzeti Napjára, a Nemzeti Kultúra Napjára és a Centenáriumra.
Mégpedig azért, mert a törvény értelmében minden kulturális intézménynek kötelessége tematikus tevékenységekkel készülni a történelmi és kulturális töltetű ünnepekre. Tegnap – természetesen – semmit sem sikerült megtudnunk, a múzeum vezetősége azt üzente nekünk a szóvivőjén keresztül, hogy nyújtsunk be írásos kérelmet, vagy küldjünk elektronikus levelet, hogy válaszolni tudjanak.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A faültető – tizenharmadik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”
Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett
Varga László Edgár
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében
Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?
A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok
A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.
Londonból irányíthatták Georgescu kampányát az oroszok, máris cirkuszolnak a szélsőségesek – hírmix
A Marosvásárhelyi Állatkertben pedig karácsony előtt megszületett egy kis pettyes szarvas.
Tartálykocsival ütközött egy személyautó, egy egész család bennégett – FRISSÍTVE
Súlyos közúti baleset történt karácsony másodnapján Suceava megyében, a tragédia során hárman életüket vesztették. Egy egész család bennégett az egyik autóban.
Hibás volt az RMDSZ-szenátorok eskütételi szövege. Milyen idő lesz az ünnepek alatt? - hírek szombaton
És a hirtelen felívelő Georgescu-kampányról derültek ki újabb megdöbbentő (?) részletek.
Több mint százan dolgoznak a robbanás okozta károk helyreállításán
Karácsony napján nagyon sokan siettek a maroshévízi robbanás miatt bajbajutottak megsegítésére. Három lépcsőházban kell helyreállítani a nyílászárókat.
És eljön a réges-rég várt pillanat: 33 határátkelőt zárnak be január elsején
Január elsején a román kormány összesen 33, a magyar és a bolgár határon található határátkelőhelyet zár be a schengeni övezeti csatlakozásnak köszönhetően, és további két vízi határátkelő is ellenőrzés nélkül átjárhatóvá válik.
Lezuhant egy utasszállító repülőgép
Lezuhant egy utasszállító repülőgép a kazahsztáni Aktau város közelében - jelentették be szerdán orosz sajtóügynökségek a kazahsztáni rendkívüli helyzetek minisztériumára hivatkozva.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
A faültető – tizenharmadik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”
Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett
Varga László Edgár
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében
Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?
A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok
A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.
