A vén kontinens lassan lezárja határait és vicsorog.
A bécsi balkáni konferencia, melyet két kulcsfontosságú állam, a balkáni útvonal kiindulási és végpontját képviselő Görögország és Németország nélkül tartottak meg, a következőre mutat rá: az EU a menekültválság miatt vallott kudarcot. Minden tagállam csak a saját érdekeire gondol, csak arra, hogy miként riaszthatja el a menekülteket és a migránsokat.
Nem létezik az „európai megoldás”, melyről Angela Merkel kancellár még az EU legutóbbi csúcstalálkozóján is álmodozott. És nem fog létezni a március 7-i EU–Törökország csúcstalálkozó után sem. Csoda lenne, ha Törökország légmentesen lezárná a görög határt és egyedül vállalná magára a Nyugat-Európába igyekvő összes menekültet.
A balkáni útvonal mentén elhelyezkedő államok, Ausztriával együtt, már semmilyen útmutatást vagy irányváltást nem várnak Berlinből. Cselekednek. A Macedónia és Görögország közötti határ már csak a szíriai és iraki háborús övezetekből érkező menekültek számára nyitott. Az összes többet elutasítják. A szíriaiak számára a balkáni országok csak tranzitállamoknak számítanak, ahogy azt a bécsi balkáni csúcson megjelent belügyminiszterek nagyon világosan kijelentették. Ausztria mindenkit tovább küld Németországba. Naponta csak legfeljebb 80 személy menedékkérelmét fogadja be. Ausztria ezzel azt követeli Németországtól, hogy tegye világossá a befogadható menekültek maximális számát, hogy aztán ezt tovább kommunikálhassa a balkáni útvonal mentén lévő államoknak. Az Ausztria nyomásgyakorlása miatt dühös Németország csökönyösen elutasítja egy korlát meghatározását és húzza az időt, miközben reménykedik. De miben reménykedik még Berlin?
Semmiképpen sem az európai szolidaritásban, mely a törökországi és görögországi menekültek tagállamok közötti szétosztását jelentené. Ezt már több európai csúcstalálkozón elutasították. A teher Görögországot fogja terhelni. Egy gazdaságilag összeomlott, jobboldali és baloldali radikálisok szövetsége által vezetett országra, akik nem is akarnak, nem is tudnak ezzel megbirkózni. Mit fognak kezdeni a partjaikra naponta érkező több ezer menekülttel? Ez könnyen katasztrófához vezethet, a menekültek és migránsok számára is.
E politika mögött hideg számítás áll, melyet néhány hete Ausztria belügyminisztere, Johanna Mikl-Leitner ismertetett. Görögország nem tudja, és nem akarja átvenni a menekülteket. Ezért a hellén államot most gyakorlatilag kizárják az Unió határrendszeréből. Az EU új külső határai Görögország és Macedónia, illetve Görögország és Bulgária között lesznek. Szükség van a görögországi hajótörött és kétségbeesett menekülteket mutató ronda képekre, hogy elriasszák azokat, akik ezek után vágnának neki az Európába vezető útnak, véli Mikl-Leitner. Az észak-afrikaiak, afgánok és talán az irakiak és a szíriaiak is ilyen bánásmód nyomán többé nem fognak jönni, tudván, hogy semmi esélyük sincs eljutni Európa északi részébe.
Ez egy egyszerű és cinikus stratégia – ezt hozták mozgásba a bécsi összejövetelen. Görögország azzal fenyegetőzik, hogy meg fogja vétózni Szerbia és Montenegró EU-csatlakozását. Ami még feszültebbé teszi a légkört a térségben, és hozzájárul Athén még fokozottabb elszigetelődéséhez. A helyzet drámai és teljesen kiszabadult az ellenőrzés alól. Ennek elsősorban a menekültek és a migránsok esnek áldozatául, akik most Athén és Idomeni utcáin húzzák meg magukat. Csapdába estek – Törökországba sem térhetnek vissza, mely már nem akarja befogadni őket.
Tehát mi fog történni? Ha a balkáni útvonal lezárul, a menekülthullám új utakat fog keresni. Görögországból Albániába és onnan Olaszországba? Líbiából és Egyiptomból Olaszország felé? Törökországból Bulgáriába? „Egyes országok határainak légmentes lezárása nem megoldás.” Ezt az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex vezetője mondta. Azt állítja, hogy a politikusok által bevezetett akadályok és maximális korlátok ellenére idén újra több mint egymillió menekült fog érkezni.
Bécsben a migrációs beáramlás drasztikus csökkentéséről döntöttek. Függetlenül attól, hogy milyen eszközökkel, és hogy mi történik Görögországban. Ellenkező esetben Európa összeomlik, figyelmeztet Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter. Európa máris összeomlik: a menekültekre vonatkozó politika élet-halál harccá változott.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) tizenöt megye folyóvizeire.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.