Vitéz Mihály Valeriu Zgonea kollégája. És a székelyek Mihály kollégával karöltve küzdöttek a jogaikért a magyarok ellen. Az ész megáll és ácsorog.
Már csak 36 nap van hátra a választásokig. Így van – észre sem vesszük, és máris arra ébredünk, hogy újra a kezünkbe nyomják a pecsétet. Lenne egy javaslatom: szépen kérek mindenkit, menjünk el szavazni és legalább most szavazzunk olyanokra, akik megfelelően képviselnek bennünket! Mert Románia Parlamentje nem a Globus Cirkusz, és nem is a Walt Disney-stúdió. Ha pedig ezúttal sem leszünk erre képesek, akkor szerintem többé ne panaszkodjunk!
Túlzásnak érzik? Nézzünk meg néhány közelmúltban tett kijelentést!
Nicolae Giugea, a Dolj megyei PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) elnöke, megyei tanácsos, a liberálisok képviselőházi listavezetője: „Azért állunk önök elé, hogy választ adjunk arra a kérdésre: ’Miért éppen Cioloş (legyen a kormányfő – a szerz.), hiszen nem választották meg?’. Vitéz Mihályt sem választották meg, mégis sokat tett ezért az országért; Nagy Istvánt (Ştefan cel Mare) sem, mégis ugyanolyan sok mindent tett.”
Valeriu Zgonea volt képviselőházi elnök (a Baróton kitűzött székely zászlóról): „Vitéz Mihály városából származom. Ha ők azt a zászlót akarják felemelni, mellyel néhány évszázaddal ezelőtt a kollégámmal, Vitéz Mihállyal indultak el, hogy bizonyos jogokat vívjanak ki maguknak a magyarokkal szemben, akkor engem nem zavar.”
Eugen Nicolicea képviselő, tartalékos ezredes a Nemzeti Gárda, egy parlamenti parancsnokság alatti, tartalékosokból és önkéntesekből álló, tankokkal, helikopterekkel és repülőgépekkel felszerelt katonai struktúra létrehozását javasolja.
Katonai elemzők: „Ez a minősített ostobaságok kategóriájába tartozik. Nem maga a Nemzeti Gárda, mely akár életképes is lehet, hanem az, ahogy a javaslat elhangzott. A Nemzeti Gárda nem rendelhető a Parlament alá. Vagy nemzeti, vagy nem nemzeti… Nincs értelme kommentálni ezt a kezdeményezést” – Iulian Chifu.
„Parlamentnek alárendelt Nemzeti Gárda? Ez egy hülyeség. Mit kezdjen a Parlament a Nemzeti Gárdával? A Parlament törvényhozó fórum, nem katonai. Nem hallottam ennél nagyobb kreténséget” – Alexandru Grumaz.
Ennek ellenére úgy tűnik, ez egy régebbi ötlet. Íme, például, mit mondott Georgică Severin PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) szenátor, amikor elragadta a hév a parlamenti képviselők szállásával kapcsolatos vitában. „Micsoda populista vita! (…) Megértem, jól hangzik, hogy talán néhány katonai sátrat kellene felállítanunk itt, az udvaron és azokban kellene laknunk, néhány tábori zuhanyzóval és mobilvécével. Nagyon jól hangzanak, de lépjünk már túl ezeken a korlátokon.”
Ha pedig Daniel Barbu ALDE-s (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) szenátor kijelentésére összpontosítunk, akkor nem is tudom, mi értelme lenne még Nicolicea ötletének: „Nagyon nehéz a politikusi szakma és nagyon kevesen tudják, hogy mit is csinálnak maguk a hét minden egyes napján, gyakran még szombaton és vasárnap is. Napjainkban ez nehéz mesterség (a politikusi – a szerz.), mert kockázatos. Kockázatosabb dolog, mint katonának lenni Afganisztánban. Nagyon jól tudjuk, hogy – sajnos nemcsak Romániában, de nálunk nagyon erőszakos formában – a közélet egyfajta hadszíntérré változott, amelyen minden egyes helyi vagy országos választott minden nap a szabadságát, az egészségét kockáztatja”.
Cristiana Anghel szenátor, amint a Parlament plénuma előtt bemutatja a rajzfilmhősökkel díszített zakóját: „Van itt egy kulcsos kacsa, van itt egy Mickey Mouse. (…) Külön a mai napra vásároltam. Az én koromban, ez mégis… Nálam, Caracalban egyetlen egy volt az én méretemben, nagyon olcsó, nem márkás és azt mondtam, hogy az indítványra pont jó lesz nekem.”
Sebastian Grapă Cristian Anghel védelmében megszólalva a Parlament szónoki emelvényéről, a szenátornő egy másik, hasonló nyilatkozata után: „Muncim ca nişte sclave zi de zi, / Frumoase-am fost pe cel dintâi traseu / Şi condamnarea de-a ne urâţi / Chiar voi ce ne iubiţi ne-o daţi mereu. / Şi uneori păcătuim curat / Crezând, prin lacrimi mari, de ochi atei, / Că însuşi Dumnezeu este bărbat /Şi nu le înţelege pe femei.” („Rabszolganőkként dolgozunk nap, mint nap, / Szépek voltunk az első körben / És a gyűlöletes ítéletet / Pont ti mondjátok ki ránk, kik szerettek minket. / És néha, bár tiszták vagyunk, mégis vétkezünk, / Nagy, ateista szemekből fakadó könnyeken keresztül azt gondolva, / Hogy maga az Isten férfi / És nem érti meg a nőket” – a szerk.).
És íme, a dicsőséges befejezés – Cristiana Anghel „bosszúja” a „juhász” férfiakon, a szenátor az egyik juhásznak: „Hülye vagy?”; a juhász a szenátornőnek: „Mind hülyék vagyunk, asszonyom, mind. De miért sérteget minket, kedves asszonyom?”; a szenátornő, határozottan: „Mert eltépted a papírt!”
Nos, ezek az emberek képviselték – és itt csak néhány volt a több százból – az utóbbi négy évben az érdekeinket Románia Parlamentjében. Szeretnének még?
A címet a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.