A jólét tönkretette a nyugati írókat. A létbizonytalanság a kulcs. Keleti író, légy tehát taxis. S tied a Nobel!
Horace Engdahl, a svéd akadémia és a Nobel Bizottság tagja azt állítja, hogy a lusta jólét miatt a nyugati irodalom elsorvadt. Mit válaszolhatnának erre a keleti írók?
Kelet igyekszik utolérni nyugatot. De bárhova is néz az ember, azt látja, hogy a feladat lehetetlennek tűnik, hiszen a cél mozog, és a szinkronizálásra vágyó keletiek által beazonosított modellek szöges ellentétükké változnak át. Ennek egyik kitűnő példáját Horace Engdahl szolgáltatja, aki a La Croix lapnak adott egyik interjújában olyasmit mond, ami a keletiekbe fojtja a szót.
Az a téma, amely nem foglalkoztat mindenkit és nem válik kampánytémává, de rendkívül jól meghatározza egy társadalom természetét. A XIX. században Dobrogeanu Gherea elismerte, hogy a román írók kitűnőek, vannak köztük rendkívüli tehetségek, de reálisan nézve a dolgokat, soha nem lesznek képesek utolérni nyugati felebarátaikat, egyszerűen azért, mert mindig a szegénység terhe nyomasztja őket, és a létfenntartásukhoz dolgozniuk kell. Márpedig az igazi alkotás teljes odaadást igényel. Az igazi szociológus Gherea természetesen látta, hogy a hiba az egész társadalmi modellben van. A román társadalom strukturálisan alkalmatlan arra, hogy folyamatosan fenntartson egy intenzív intellektuális életet.
150 évvel később Romániában a dolgok teljesen változatlanok, de most másra szeretnék kitérni. Az értelmiségi élet gondja keleten mindig az időszakosság és a forráshiány volt. A politikai terv, elméletileg, nem lehetett más, mint a kulturális tervek támogatása és az erre szánt költségvetések növelése. A nyugattal való szinkronba kerülés vagy állami támogatásokat, vagy a mecenatúra serkentését, vagy hosszú távon koherens tervekkel rendelkező alapítványok létrehozását jelentette.
Horace Engdahl szerint azonban nagy gond van ezzel a politikai tervvel, főleg a szinkronizmust biztosító szubsztrátumával. A fent említett interjúban tulajdonképpen azt mondja, hogy a nyugati író alkotó vénáját elsorvasztotta a lusta jólét és a támogatási formák intézményi keretekbe foglalása, és hogy az ázsiai és afrikai írók sokkal erőteljesebbek. Egy keleti író számára valósággal sokkoló azt hallani, hogy
„Korábban az írók taxisként, mozgóárusként, titkárként vagy inasként dolgoztak, hogy megélhessenek. Samuel Beckett és sokan mások így éltek. Nehéz volt, de az irodalom ezáltal bizonyosfajta erőre tett szert.”
Következésképpen, állítja a svéd akadémikus, rossz dolog az íróság szakmává válása, mely az irodalom hanyatlásához vezet, és a kockázatot tovább fokozza, hogy a globalizálás az egész világban támogatási hálózatokat hoz majd létre a szakmásodott írók számára.
Ha a globalizálás képes lesz majd mindenhol létrehozni az intézményi uniformizálódást, akkor ez a mi keletünket is lefedi majd és a kérdés másképp vetődik fel. De addig nem kerülheti el a figyelmünket, hogy Romániában ritkaságszámba megy az irodalmat szakmaként művelő író, és csak kivételként jelent meg és csak akkor, ha ő maga képes volt rákapcsolódni a globális támogatási hálózatokra, melyek lakhatást, ösztöndíjakat, fesztiválmeghívásokat stb. biztosítottak neki. Amúgy a fiatal értelmiségi ugyanazzal a drámai dilemmával szembesül: írjon, vagy pénzt keressen egy nyomorból kiemelkedő élethez?
Mindenesetre, megváltozott a cél. Ha a nyugat lassan-lassan változtatni fog és többé nem fogja úgy fenntartani az irodalmat, mint eddig, ami nem is lenne csoda, ha tovább mélyül majd a válság, akkor mi, a több és nagylelkű támogatásra vágyó keletiek hirtelen létalap nélkül maradunk. És íme, egy újabb különbség, mely ezúttal leküzdhetetlen és éppen ezért még nehezebben fedezhető. A szinkronizmus gyakran csapdákkal van tele.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.