Egyesül-e Moldova Köztársaság Romániával? Lehet fogadni!
Mircea Snegur, aki a Szovjetunióval szembeni függetlenség kikiáltása után Moldova Köztársaság első elnöke volt, az Adevărulnak elmesélte, mi zajlott a két ország egyesüléséről szóló megbeszélések kulisszái mögött. Monica Macovei államfőjelölt nemrég azt állította, Snegur 1991-ben Bukarestbe jött, hogy javaslatot tegyen Ion Iliescunak az egyesülésre, de Iliescu elutasította.
Románia és Moldova Köztársaság egyesülésének gondolata a múlt év végén lobbantotta lángra a két ország politikai színpadait, amikor Traian Băsescu kijelentette, hogy a NATO- és az EU-tagság elérése után ez kellene legyen a Bukarestben kormányzók új országterve.
Monica Macovei független elnökjelölt nemrég, az Adevărul Live-ban azt mondta, támogatja a két ország egyesülését, de csak akkor, amikor azt egyaránt akarják majd Románia és Moldova Köztársaság polgárai. A román euroképviselő és az EU–Moldova Köztársaság Együttműködési Bizottság volt elnöke azt is elmesélte, hogy Mircea Snegur moldovai elnök 1991-ben Bukarestbe érkezett, hogy hivatalossá tegye a két ország egyesülését, de miután négy órán keresztül a repülőtéren várakoztatta, Ion Iliescu elnök (elutasította – a szerk.).
Ez az információ egyáltalán nem újdonság. Az idők folyamán többször is felmerült, hogy Moldova Köztársaság elnöke felajánlotta román kollégájának az egyesülést, de Iliescu elutasította. Ezt a leghatározottabban Aurel Preda hangoztatta, aki Románia Chişinău-i nagykövete volt, és ő szerkesztette Moldova Köztársaság Szovjetunióval szembeni Függetlenségi Nyilatkozatát.
Iliescu azonban tagadja a dolgot és azt mondja, hogy „1991 augusztusa nem lehetett Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésének pillanata. Nagyon sok ok miatt. Bel- és külpolitikai jellegűek miatt. De főleg külpolitikaiak miatt”.
nem bízik a két ország esetleges egyesülésében, de elismerte, hogy az idők folyamán szó volt erről Chisinauban.
„Nagyon jól ismerem a moldovai társadalmon belüli lelkiállapotot, tekintettel arra, hogy 1940 után egy egész nemzedék nevelkedett teljesen más körülmények között. Hivatalosan nem volt szó a Romániával való egyesülés kérdéséről. Ne próbálják megkérdezni, hogy milyen szinten volt róla szó, mert, tehát… persze, az emberek beszélnek, nálunk vannak olyan politikai pártok, melyeknek a Romániával való egyesülés a fő témájuk és ez természetes, mert – ismétlem – ugyanannak a közös szellemi és hagyományi térnek vagyunk a lakói és vannak bennünket összekötő dolgok – a hagyományok, a nyelv”, mondja Snegur.
„Tekintettel erre a lelkiállapotra, mely nem hiszem, hogy jelen pillanatig túlságosan megváltozott volna, azt hiszem, hogy az erről a témáról szóló vitáknak – nem szeretnék durván beszélni – nincs esélyük. Sőt, el is akarom mondani, hogy mivel most mi befordultunk a célegyenesbe, abban a szakaszban vagyunk, amely után a megállapodás aláírása következik az EU-val, ezek a viták nyomást gyakorolnak Moldova Köztársaságnak azokra a politikusaira, akik a tárgyalásokat folytatják és akik a parafált megállapodásban rögzített feladatok megvalósításával és teljesítésével foglalkoznak. Azt hiszem, hogy most feleslegesek ezek a viták.
Úgy tudom, hogy Băsescu elnök is, a mandátuma végéig, szünetet tart e terv megvalósításában és remélem, hogy jó dolgot tett. Olvastam még néhány nyilatkozatot egyes politikusoktól, akik ennek az ideálnak a megvalósításáért szállnak síkra, és akik a következőket mondták: Nos, ha azt akarjátok, hogy Európán keresztül találjunk egymásra, akkor Európába megyünk. Tényleg ezt mondták, hogy a román mindig két nyulat kergetett, gyerünk, kapjuk el mi is mindkettőt. És ha Moldova Köztársaság bekerül Európába, akkor magától megvalósul az is, hogy nem lesz semmi akadálya a Pruton keresztüli kommunikálásnak.
Különben tudják meg, hogy a függetlenség kikiáltása és a romániai decemberi forradalom után államaink vezetőségei mindent elkövettek, hogy így, de facto, megvalósítsák ezt a kommunikálást. Minden átkelőt megnyitottak, mindenki vízumok, meghívók nélkül közlekedett. Emlékszem, hogy a Prut völgyében egyes nagy moldovai gazdaságok a mezőgazdasági termékek egy részét a romániai vállalatokban dolgozták fel. Vannak ilyesmire példáink és a példák majd… Sajnos, amikor Romániát felvették az EU-ba, újra lezárult a határ és bevezették a vízumrendszert. Jövő április környékén lehetőségünk van visszatérni ahhoz, ami a mienk volt és akkor minden megoldódik önmagától. Azt hiszem, Moldova Köztársaság polgárainak többsége nem akar egyesülni Romániával”.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Újabb iskolai késes támadás történt csütörtök reggel. Dan Tanasă pedig bíróság elé áll gyűlöletre való uszítás vádjával.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.