Ha így megy tovább, a csodálatos papdi római-katolikus templom hamarosan összedől.
Lassan semmivé lesz a Temesvártól 31 kilométerre lévő papdi mauzóleum, az egyik legszebb, 1860-ban épített bánsági római katolikus templom.
Az igazi történelmi műemléknek számító templom elhagyatott, és rohamléptekkel romlik az állaga. Miután több évvel ezelőtt leomlott a jobboldali tornya, most maga a főkupola van veszélyben.
„Nincs már remény. Annyira vártuk, de senki sem tett semmit. Semmi sem fog történni, hiába írják meg az újságban. Németországból küldtek pénzt, de útközben eltűnt valahol. A Római Katolikus Püspökséget
Én gondoztam a templomot, de most már nem vagyok képes rá. Benne vagyok már a korban. A fiam szokott harangozni, ha temetés van, de most ő is beteg, megműtötték a szemét”, mondta Magdalena Vasar, az egyetlen papdi katolikus család tagja.
A templom olyan, mintha poszt-apokaliptikus látványelem lenne. Sok évvel ezelőtt a kriptát is meggyalázták, a koporsókat feltörték, a csontokat szétdobálták az udvaron.
A Temes megyei településen látható mauzóleum építészeti ékszer. Gyakorlatilag az esztergomi bazilika mása, de a budapesti Szent István bazilikára is hasonlít.
A helyi mágnás, Csávossy Gyula nagy földbirtokokkal rendelkezett itt, ahol a mezőgazdaság volt a fő tevékenység és az elsődleges bevételi forrás. Mivel a gabonakereskedelem az egyik legjövedelmezőbb foglalkozás volt, a Csávossy-család igazi nemesi uradalmat kezdett kiépíteni Papdon, mely két nagy épületből állt: a XIX. században épített családi kastélyból és az átellenben lévő mauzóleumból.
A papdi kastélynak 42 elegánsan bebútorozott, festményekkel, porcelánokkal, szőnyegekkel, csipke-, bársony- és brokát függönyökkel, muránói kristályból készült csillárokkal feldíszített szobája volt.
Az út másik oldalán építették fel a mauzóleumot, melynek egy lenyűgöző, elmélyülésre és imára szolgáló hely is része volt. A vitrókat Münchenben készítették, a két harangot pedig, melyek hangja ma is fenségesen szól, Temesváron, Novotny Antal műhelyében.
Csávossy Gyula a Bánság egyik nagy földbirtokosa volt. 1839. május 16-án született a Temes folyó jobb partján, a mai Szerbiában található Szárcán. Tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte, többek között jogot is tanult. Tanulmányai befejezése után visszatért a Bánságba.
Első felesége, Szemő Valéria-Magdaléna (1843–1889) nem több és nem kevesebb, mint 10 gyermekkel ajándékozta meg Gyulát. (A szerző eléggé el nem ítélhető módon nem jelzi, hogy a cikk több része, mint például az előbbi mondat, szinte szó szerinti másolata a következő forrásnak: http://www.magyarvagyok.com/kultura/regiok/varak-kastelyok/8091-Kincs-egy-bansagi-nagykozseg-sziveben.html – a szerk.). 1892 szeptemberében, három évvel felesége halála után Gyula feleségül vette Josephine von Spiegelfeldet, aki további két gyermekkel ajándékozta meg: az 1894-ben született Józseffel és Endrével. Ez utóbbi testvére után három évvel, 1897-ben született.
A Csávossy-család 1904-ben nemesi címet kapott, és belépést a társadalom egy új szintjére, a magyar arisztokrata közegbe. A nemesi iratok Magyarország Nemzeti Levéltárában találhatók.
A Csávossy-család vége kevéssel az Osztrák–Magyar Birodalom bukása előtt következett be. Josephine 1911. január 27-én hunyt el. A Csávossy-család mauzóleuma alatti kriptába temették el. Ugyanazon év őszén Csávossy Gyula báró is elhunyt. A papdi uradalom esetében tehát 1911-et tekinthetjük a vég kezdetének.
Az első világháború után, amikor a Bánságot is felosztották, az élet egyre nehezebbé vált a papdi báró utódai számára, így aztán Gyula utolsó gyermekei 1925-ben örökre elhagyták a Bánság földjét, és Kanadában telepedtek le.
Csávossy Gyula 1909 környékén a papdi római katolikus közösségnek adományozta a mauzóleumot. 2009-ben az iratot megújítják, jelenleg a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonát képezi.
A temesvári építészeti kar több felmérést készített az épület állagromlásáról és a felújítandó részekről. 2012 környékén néhány építész is felmérte a helyzetet, és azt mondták, 200-300.000 euróból felújítható, mert a tartószerkezet nem sérült.
A Római Katolikus Püspökség képviselői azt állítják, nincs pénzük a beruházásra, tekintettel arra, hogy az utóbbi években inkább a máriaradnai templom helyreállításra összpontosítottak, ami 11 millió euróba került, zömmel az Európai Unió pénzéből.
A Püspökség képviselői tárgyaltak az Örökségvédelmi Igazgatósággal, hogy a mauzóleum átkerüljön a Művelődésügyi Minisztérium tulajdonába, de eddig ez a terv sem valósult meg.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Kutyaadót vezet be egy polgármester. Továbbá két polgármester is rácsok mögött tölti a húsvétot.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Külföldön lehet az a háromszéki lány, akinek eltűnéséről múlt héten adtunk hírt. A 16 éves tinédzser ügyében nemzetközi együttműködésben folyik a nyomozás.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.