Traian Băsescu elnök felfüggesztése pont két héttel a mandátuma vége előtt, első olvasatra, egy Călin Popescu Tăriceanu úr túlságosan pihent agyából született abszurd ötletnek tűnik. De mi van, ha nem ez a helyzet?
Mi van, ha e látszólag felesleges lépés mögött a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és társainak azon óhaja bújik meg, hogy a harminc napos ideiglenességi időszak alatt kielégítsék a sürgős igényeiket?
Tăriceanu úr összes, utóbbi évben tett politikai lépése (távozás a Nemzeti Liberális Pártból, majd visszatérés, elszakadás tőle és kollégák átcsábítása, egy új liberális párt létrehozása stb.) egy PSD-sekkel együtt végzett brainstorming gyümölcse, akik a volt szövetségi partner meggyengítéséért tett szolgálataiért cserébe a szenátus élére helyezték. Tehát az lehetetlenség, hogy Tăriceanu úr csak úgy, a saját kezdeményezésére, ahogy azt Victor Ponta állítja, indítványozná Románia elnökének tisztségéből való felfüggesztését, belerángatva manővereibe a Parlamentet, az Alkotmánybíróságot, a kormányt és – főleg – a választókat.
Bár a PSD azt állítja, hogy csak ma vitatja meg a javaslatot, valójában már két hete beleegyezését adta hozzá. Íme, mit nyilatkozott Victor Ponta augusztus 22-én, amikor a szenátus elnöke először beszélt az elnök leváltásáról: „Tăriceanu úr gondolata rendkívül helyes és teljes támogatásomat élvezi. Ha Traian Băsescu továbbra is Elena Udrea kampányfőnökeként fog viselkedni, akkor egyáltalán nem tartjuk kizártnak, hogy alkalmazni fogjuk a felfüggesztéssel kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket.” Így is történt!
De mit nyer a Szociáldemokrata Párt, a Konzervatív Párt és Tăriceanu úr egy olyan kezdeményezéssel, amelynek értelmét a választók nem látják, ugyanis Băsescu úr felfüggesztéssel vagy anélkül, novemberben amúgy is távozik a Cotroceni-palotából?
Először is, egy 30 napos ideiglenességet az Elnöki Hivatalban, amely ugyanilyen hosszú totális hatalommal egyenértékű. Az ideiglenes elnöknek az alkotmány kevés dolgot tilt meg. Nem intézhet üzeneteket a Parlamenthez a nemzet állapotáról, nem oszlathatja fel a törvényhozást és nem írhat ki népszavazásokat, amúgy minden hatáskörrel rendelkezik: diplomáciai missziókat hoz létre, összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), személyeket nevez ki és vált le, törvényeket hirdet ki, kegyelemben részesíthet stb.
Milyen boldog lenne Valeriu Zgonea, a képviselőház PSD-s elnöke, ha büszkén nyomogathatná az összes gombot, előmelegítve a főnöke számára a széket! Nem tudom, konkrétan miként húz majd hasznot a kormánykoalíció az egy hónapnyi totális hatalomból, de akkor lenne alkalom (mert a második fordulóban bármi megtörténhet) megoldani néhány függőben maradt dolgot, mint amilyen az „igazságszolgáltatás” lenne a kiskirályok számára, egyes intézmények átszervezése vagy az utolsó pillanatban gyakorolt kegyelem. Persze, akármilyen törvényt ötlene is ki a PSD, Zgonea úr nem fogja majd visszaküldeni a Parlamentnek, hanem sürgősséggel ki fogja hirdetni.
Másodsorban a liberális Klaus Johannist, az egyedülit, aki veszélyt jelenthet a PSD elnökjelöltjére, a választási aréna szélére tolják, a harc ugyanis főleg Victor Ponta és Traian Băsescu között dúlna. Mivel kettejük háborúja rá nem tartozik, Johannis úrnak más módszereket kell majd találnia, hogy kikerüljön az árnyékból, különben elhervad a virágzó eredménye.
Harmadsorban a PSD erkölcsi győzelmet fog aratni, ha a népszavazáson újra hétmillió ember fog igent mondani. És hogy szavazhatnál nemmel, ha az urnazárás után két héttel Băsescu elnök amúgy is távozik?! Az lenne az érzésed, hogy szembemész az alkotmánnyal.
Végül van egy kockázat is: az, hogy ideiglenesen mindegyik palotát uralma alatt tartva a PSD túlságosan is kimutatja a foga fehérjét, s ezzel felébreszti az elzsibbadt választói tömegeket és feszélyezi saját választópolgárai lelkiismeretét.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.