// 2024. október 23., szerda // Köztársaság kikiált., Gyöngyi
reform

Ecaterina Andronescu azt hiszi, Isten küldte a romániai oktatás megreformálására

Elképzelhető, de ez egyben azt is jelenti, hogy Isten nagyon nem szereti a romániai tanulókat. Sőt!

Szó szerinti idézet az Andronescu asszony által az Adevărulnak adott legutóbbi interjúból: „Azt hiszem, hogy Istentől kapott erőm és eltökéltségem van hozni valami pluszt az oktatásban és növelni annak minőségét.” Andronescu asszony nem tartja magát felelősnek a román oktatás jelenlegi állapotáért, holott miniszterségei mellett ő volt a szenátusi oktatási bizottság vezetője és a Szociáldemokrata Párt (PSD) oktatásügyi felelőse is.

Andronescu asszony volt már rektor, dékán, az Országos Rektori Tanács elnöke, államtitkár és tőle származik szinte minden, amiről a PSD az oktatás terén döntött. Ennek ellenére nem hiszi, hogy Dragnea úr szavainak („Romániának kétségbeesetten be kell hoznia azt a csaknem három évtizedet, melynek során az oktatás reformja kudarcot vallott) bármilyen köze lenne hozzá.

Miről nem beszél Andronescu asszony?

* Iskolaelhagyás. Melyek az okai, milyen megoldásokat kell alkalmazni e kór felszámolása érdekében. Andronescu asszony azt mondja, hogy az oktatás 1,3 millió diákot veszített az utóbbi 15 évben. A szüleiket külföldre követő diákok mintegy ötszázezren vannak, a demográfiai hanyatlásnak is van köze ehhez, de a diákveszteség zöme az iskolaelhagyásból adódik. Andronescu asszony figyelmen kívül hagyja, hogy a VIII. és IX. osztály közötti iskolaelhagyás 30 százalékos, mert a falusi diákoknak nincsenek anyagi lehetőségeik a városi középiskolákba menni. Hogyan oldható meg ez a gond?

* Andronescu asszony azon szörnyülködik, hogy 2018-ban 165 000 diákból 55 000 nem kap ötöst sem (a romániai pontozási rendszerben ez a legalacsonyabb továbbmenési érdemjegy, a magyarországi „elégségesnek” felel meg – a szerk.) az országos felmérőn (OF). Téved. 2018-ban 171 000 diákot írattak be a VIII. osztályba, közülük több mint 105 000 diák kapott legalább ötöst. Ebből az következik, hogy 66.000 diák, vagyis csaknem 40 százalék nem ment át 2018-ban a vizsgán!

* Andronescu asszony a tanrendet bírálja, figyelmen kívül hagyva, hogy a PSD 2012 óta hatalmon van, 2016 kivételével, a PSD-n belül pedig ő volt az oktatásügy felelőse.

Andronescu asszony egész diskurzusában egyetlen önkritikus véleményt sem hallottam.

Nem a túl nehéz, vagy túl könnyű tanrend a gond. Hanem olyanra lenne szükség, mely megfelel azoknak az eltérő kategóriáknak (intelligencia, képességek, igények), melyekkel a diákok az iskolába érkeznek. Ezt a gondot az oktatás nem tudja megoldani.

* Az iskolai és szakmai irányvonalakról szintén nincs egy szava sem. Nagyon sok diák olyan oktatási pályára kerül, amelyhez sem a szükséges forrásokkal, sem a képességekkel nem rendelkezik.

* Megtartja az audio-video felügyeletet az országos vizsgákon, vagy felszámolja, ahogy azt Ponta-kormányfőtől követelte arra hivatkozva, hogy az „sérti” a tanárokat?

* Németországban az V. osztálytól kezdődően szétválik az elméleti képzés a műszakitól. Szintén Németországban a diákok 70 százaléka szakiskolába jár. Ez Románia számára is megoldást jelenthetne, tekintettel Németország gazdasági helyzetére?

* Andronescu asszony augusztusban a következőket mondta: „Ez a kormány nem képvisel sem engem, sem önöket, kedves kollégák, sem a PSD-t, sem Romániát. Ez a kormány egyetlen személyt tükröz, ami nincs rendben.” Továbbá: „Nem vagyok eladó.” Most ő az oktatási miniszter. Megváltoztatta a véleményét, most már „eladó”.

Mit mond Ecaterina Andronescu?

* Csökkenteni kell az óraszámot az általános iskolai, gimnáziumi és középiskolai oktatásban. Helyes, de fordítva ül a lóra. Hatástanulmányt kellett volna készíteni, amit Iohannis is hiányol, amikor elutasítja az erre vonatkozó törvényt. Más lett volna a sorrend: az általános iskolai, gimnáziumi és középiskolai végzős profilja, elsajátítandó általános és specifikus képességek. Aztán a tanrend szerkezete és majd csak a végén a kerettantervek, vagyis az óraszámok.

* Bevezetik a legfeljebb 3 javító órát. Ezeket a jelenlegi 30, 32, 34 tanóra mellett vezetik majd be a gimnáziumokban. De ki is fogják azokat fizetni? Vagy ugyanaz lesz a sorsuk, mint a délutáni foglalkozásoknak, melyeket már nem fizetik, ezért aztán csökken a délutáni foglalkozásokat biztosító iskolák száma.

* „Az a tervem, hogy minden osztályban legyen okostábla és minden diák padján legyen laptop.” Azt nem mondja el Andronescu asszony, hogy honnan lesz erre pénz. Azokba az iskolákba is bevezeti az okostáblákat, ahol az udvar végében van a pottyantós WC? Elég nagy „technológiai” különbség lenne!

* A tankönyveket szakkiadók adják majd ki, ezek között van az Oktatási és Pedagógiai Kiadó is. Vagyis szemétre dobják a PSD-s Liviu Pop (volt – a szerk.) miniszter erőfeszítéseit, hogy egyetlen állami kiadó adja ki a tankönyveket.

Nem ő volt az ügyben döntő hatáskörrel rendelkező szenátusi oktatási bizottság vezetője, amikor ez a döntés megszületett?

* A kinevezési vizsgán ötösnél kisebb érdemjegyet kapó tanárok többé nem oktathatnának. Helyes, de honnan szerez másokat, amikor a jó tanárok az orvosok példáját követve külföldre mennek, a tanári mesterképzés még nem működik, a hatékony professzorok bérmotiválása nem létezik.

* Az oktatási költségvetés növelése évente 15 százalékkal, míg el nem éri a GDP 6 százalékát. Már hallottunk ilyenfajta meséket, az oktatási paktumban is, melyeket sohasem alkalmaztak, mert még a nyugdíjakra és a közalkalmazotti bérekre sincs pénz.

* Ami pedig az Andronescu asszony által óhajtott új oktatási törvényt illeti. Egy kicsit sok oktatási törvény van. Egy ilyenfajta törvény 12-15 éven belül fejtené ki a hatását. Míg ez el nem telik, nincs értelme arról beszélni, hogy jó-e vagy sem. Eddig 24 miniszterünk volt, mindegyik a saját „reformjával” érkezett. Most azt éljük át, ami ezekből kisült.

Andronescu asszony sok mindent mond, már 20 éve.

Következmények: a PISA-tesztek esetében Románia az utolsó helyeken tanyázik Európában, a diákok 40 százaléka funkcionális analfabéta, a munkaadók pedig nem találnak szakembereket a munka piacán. A diákok felének nem sikerül átmennie az országos vizsgákon, az iskolaelhagyás mértéke óriási, a jó és nagyon jó diákok külföldi egyetemekre mennek.

És akkor mit akar még Andronescu asszony? Bevégezni a „művét”?


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Repülés közben kikapcsolódott a felszerelése, életét vesztette egy siklóernyő-oktató Brassó megyében
Krónika

Repülés közben kikapcsolódott a felszerelése, életét vesztette egy siklóernyő-oktató Brassó megyében

Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút
Székelyhon

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút

A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.