Elképzelhető, de ez egyben azt is jelenti, hogy Isten nagyon nem szereti a romániai tanulókat. Sőt!
Szó szerinti idézet az Andronescu asszony által az Adevărulnak adott legutóbbi interjúból: „Azt hiszem, hogy Istentől kapott erőm és eltökéltségem van hozni valami pluszt az oktatásban és növelni annak minőségét.” Andronescu asszony nem tartja magát felelősnek a román oktatás jelenlegi állapotáért, holott miniszterségei mellett ő volt a szenátusi oktatási bizottság vezetője és a Szociáldemokrata Párt (PSD) oktatásügyi felelőse is.
Andronescu asszony volt már rektor, dékán, az Országos Rektori Tanács elnöke, államtitkár és tőle származik szinte minden, amiről a PSD az oktatás terén döntött. Ennek ellenére nem hiszi, hogy Dragnea úr szavainak („Romániának kétségbeesetten be kell hoznia azt a csaknem három évtizedet, melynek során az oktatás reformja kudarcot vallott) bármilyen köze lenne hozzá.
* Iskolaelhagyás. Melyek az okai, milyen megoldásokat kell alkalmazni e kór felszámolása érdekében. Andronescu asszony azt mondja, hogy az oktatás 1,3 millió diákot veszített az utóbbi 15 évben. A szüleiket külföldre követő diákok mintegy ötszázezren vannak, a demográfiai hanyatlásnak is van köze ehhez, de a diákveszteség zöme az iskolaelhagyásból adódik. Andronescu asszony figyelmen kívül hagyja, hogy a VIII. és IX. osztály közötti iskolaelhagyás 30 százalékos, mert a falusi diákoknak nincsenek anyagi lehetőségeik a városi középiskolákba menni. Hogyan oldható meg ez a gond?
* Andronescu asszony azon szörnyülködik, hogy 2018-ban 165 000 diákból 55 000 nem kap ötöst sem (a romániai pontozási rendszerben ez a legalacsonyabb továbbmenési érdemjegy, a magyarországi „elégségesnek” felel meg – a szerk.) az országos felmérőn (OF). Téved. 2018-ban 171 000 diákot írattak be a VIII. osztályba, közülük több mint 105 000 diák kapott legalább ötöst. Ebből az következik, hogy 66.000 diák, vagyis csaknem 40 százalék nem ment át 2018-ban a vizsgán!
* Andronescu asszony a tanrendet bírálja, figyelmen kívül hagyva, hogy a PSD 2012 óta hatalmon van, 2016 kivételével, a PSD-n belül pedig ő volt az oktatásügy felelőse.
Nem a túl nehéz, vagy túl könnyű tanrend a gond. Hanem olyanra lenne szükség, mely megfelel azoknak az eltérő kategóriáknak (intelligencia, képességek, igények), melyekkel a diákok az iskolába érkeznek. Ezt a gondot az oktatás nem tudja megoldani.
* Az iskolai és szakmai irányvonalakról szintén nincs egy szava sem. Nagyon sok diák olyan oktatási pályára kerül, amelyhez sem a szükséges forrásokkal, sem a képességekkel nem rendelkezik.
* Megtartja az audio-video felügyeletet az országos vizsgákon, vagy felszámolja, ahogy azt Ponta-kormányfőtől követelte arra hivatkozva, hogy az „sérti” a tanárokat?
* Németországban az V. osztálytól kezdődően szétválik az elméleti képzés a műszakitól. Szintén Németországban a diákok 70 százaléka szakiskolába jár. Ez Románia számára is megoldást jelenthetne, tekintettel Németország gazdasági helyzetére?
* Andronescu asszony augusztusban a következőket mondta: „Ez a kormány nem képvisel sem engem, sem önöket, kedves kollégák, sem a PSD-t, sem Romániát. Ez a kormány egyetlen személyt tükröz, ami nincs rendben.” Továbbá: „Nem vagyok eladó.” Most ő az oktatási miniszter. Megváltoztatta a véleményét, most már „eladó”.
* Csökkenteni kell az óraszámot az általános iskolai, gimnáziumi és középiskolai oktatásban. Helyes, de fordítva ül a lóra. Hatástanulmányt kellett volna készíteni, amit Iohannis is hiányol, amikor elutasítja az erre vonatkozó törvényt. Más lett volna a sorrend: az általános iskolai, gimnáziumi és középiskolai végzős profilja, elsajátítandó általános és specifikus képességek. Aztán a tanrend szerkezete és majd csak a végén a kerettantervek, vagyis az óraszámok.
* Bevezetik a legfeljebb 3 javító órát. Ezeket a jelenlegi 30, 32, 34 tanóra mellett vezetik majd be a gimnáziumokban. De ki is fogják azokat fizetni? Vagy ugyanaz lesz a sorsuk, mint a délutáni foglalkozásoknak, melyeket már nem fizetik, ezért aztán csökken a délutáni foglalkozásokat biztosító iskolák száma.
* „Az a tervem, hogy minden osztályban legyen okostábla és minden diák padján legyen laptop.” Azt nem mondja el Andronescu asszony, hogy honnan lesz erre pénz. Azokba az iskolákba is bevezeti az okostáblákat, ahol az udvar végében van a pottyantós WC? Elég nagy „technológiai” különbség lenne!
* A tankönyveket szakkiadók adják majd ki, ezek között van az Oktatási és Pedagógiai Kiadó is. Vagyis szemétre dobják a PSD-s Liviu Pop (volt – a szerk.) miniszter erőfeszítéseit, hogy egyetlen állami kiadó adja ki a tankönyveket.
* A kinevezési vizsgán ötösnél kisebb érdemjegyet kapó tanárok többé nem oktathatnának. Helyes, de honnan szerez másokat, amikor a jó tanárok az orvosok példáját követve külföldre mennek, a tanári mesterképzés még nem működik, a hatékony professzorok bérmotiválása nem létezik.
* Az oktatási költségvetés növelése évente 15 százalékkal, míg el nem éri a GDP 6 százalékát. Már hallottunk ilyenfajta meséket, az oktatási paktumban is, melyeket sohasem alkalmaztak, mert még a nyugdíjakra és a közalkalmazotti bérekre sincs pénz.
* Ami pedig az Andronescu asszony által óhajtott új oktatási törvényt illeti. Egy kicsit sok oktatási törvény van. Egy ilyenfajta törvény 12-15 éven belül fejtené ki a hatását. Míg ez el nem telik, nincs értelme arról beszélni, hogy jó-e vagy sem. Eddig 24 miniszterünk volt, mindegyik a saját „reformjával” érkezett. Most azt éljük át, ami ezekből kisült.
Következmények: a PISA-tesztek esetében Románia az utolsó helyeken tanyázik Európában, a diákok 40 százaléka funkcionális analfabéta, a munkaadók pedig nem találnak szakembereket a munka piacán. A diákok felének nem sikerül átmennie az országos vizsgákon, az iskolaelhagyás mértéke óriási, a jó és nagyon jó diákok külföldi egyetemekre mennek.
És akkor mit akar még Andronescu asszony? Bevégezni a „művét”?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Grindeanu egyértelművé tette, nincs semmilyen politikai együttműködés az AUR-ral a bizalmatlansági indítványuk után. Vadonatúj vonatok álldogálnak egy bukaresti állomáson, mert nem tudjuk őket üzembe helyezni.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.