// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Ecaterina Andronescu azt hiszi, Isten küldte a romániai oktatás megreformálására

// HIRDETÉS

Elképzelhető, de ez egyben azt is jelenti, hogy Isten nagyon nem szereti a romániai tanulókat. Sőt!

Szó szerinti idézet az Andronescu asszony által az Adevărulnak adott legutóbbi interjúból: „Azt hiszem, hogy Istentől kapott erőm és eltökéltségem van hozni valami pluszt az oktatásban és növelni annak minőségét.” Andronescu asszony nem tartja magát felelősnek a román oktatás jelenlegi állapotáért, holott miniszterségei mellett ő volt a szenátusi oktatási bizottság vezetője és a Szociáldemokrata Párt (PSD) oktatásügyi felelőse is.

Andronescu asszony volt már rektor, dékán, az Országos Rektori Tanács elnöke, államtitkár és tőle származik szinte minden, amiről a PSD az oktatás terén döntött. Ennek ellenére nem hiszi, hogy Dragnea úr szavainak („Romániának kétségbeesetten be kell hoznia azt a csaknem három évtizedet, melynek során az oktatás reformja kudarcot vallott) bármilyen köze lenne hozzá.

Miről nem beszél Andronescu asszony?

* Iskolaelhagyás. Melyek az okai, milyen megoldásokat kell alkalmazni e kór felszámolása érdekében. Andronescu asszony azt mondja, hogy az oktatás 1,3 millió diákot veszített az utóbbi 15 évben. A szüleiket külföldre követő diákok mintegy ötszázezren vannak, a demográfiai hanyatlásnak is van köze ehhez, de a diákveszteség zöme az iskolaelhagyásból adódik. Andronescu asszony figyelmen kívül hagyja, hogy a VIII. és IX. osztály közötti iskolaelhagyás 30 százalékos, mert a falusi diákoknak nincsenek anyagi lehetőségeik a városi középiskolákba menni. Hogyan oldható meg ez a gond?

* Andronescu asszony azon szörnyülködik, hogy 2018-ban 165 000 diákból 55 000 nem kap ötöst sem (a romániai pontozási rendszerben ez a legalacsonyabb továbbmenési érdemjegy, a magyarországi „elégségesnek” felel meg – a szerk.) az országos felmérőn (OF). Téved. 2018-ban 171 000 diákot írattak be a VIII. osztályba, közülük több mint 105 000 diák kapott legalább ötöst. Ebből az következik, hogy 66.000 diák, vagyis csaknem 40 százalék nem ment át 2018-ban a vizsgán!

* Andronescu asszony a tanrendet bírálja, figyelmen kívül hagyva, hogy a PSD 2012 óta hatalmon van, 2016 kivételével, a PSD-n belül pedig ő volt az oktatásügy felelőse.

Andronescu asszony egész diskurzusában egyetlen önkritikus véleményt sem hallottam.

Nem a túl nehéz, vagy túl könnyű tanrend a gond. Hanem olyanra lenne szükség, mely megfelel azoknak az eltérő kategóriáknak (intelligencia, képességek, igények), melyekkel a diákok az iskolába érkeznek. Ezt a gondot az oktatás nem tudja megoldani.

* Az iskolai és szakmai irányvonalakról szintén nincs egy szava sem. Nagyon sok diák olyan oktatási pályára kerül, amelyhez sem a szükséges forrásokkal, sem a képességekkel nem rendelkezik.

* Megtartja az audio-video felügyeletet az országos vizsgákon, vagy felszámolja, ahogy azt Ponta-kormányfőtől követelte arra hivatkozva, hogy az „sérti” a tanárokat?

* Németországban az V. osztálytól kezdődően szétválik az elméleti képzés a műszakitól. Szintén Németországban a diákok 70 százaléka szakiskolába jár. Ez Románia számára is megoldást jelenthetne, tekintettel Németország gazdasági helyzetére?

* Andronescu asszony augusztusban a következőket mondta: „Ez a kormány nem képvisel sem engem, sem önöket, kedves kollégák, sem a PSD-t, sem Romániát. Ez a kormány egyetlen személyt tükröz, ami nincs rendben.” Továbbá: „Nem vagyok eladó.” Most ő az oktatási miniszter. Megváltoztatta a véleményét, most már „eladó”.

Mit mond Ecaterina Andronescu?

* Csökkenteni kell az óraszámot az általános iskolai, gimnáziumi és középiskolai oktatásban. Helyes, de fordítva ül a lóra. Hatástanulmányt kellett volna készíteni, amit Iohannis is hiányol, amikor elutasítja az erre vonatkozó törvényt. Más lett volna a sorrend: az általános iskolai, gimnáziumi és középiskolai végzős profilja, elsajátítandó általános és specifikus képességek. Aztán a tanrend szerkezete és majd csak a végén a kerettantervek, vagyis az óraszámok.

* Bevezetik a legfeljebb 3 javító órát. Ezeket a jelenlegi 30, 32, 34 tanóra mellett vezetik majd be a gimnáziumokban. De ki is fogják azokat fizetni? Vagy ugyanaz lesz a sorsuk, mint a délutáni foglalkozásoknak, melyeket már nem fizetik, ezért aztán csökken a délutáni foglalkozásokat biztosító iskolák száma.

* „Az a tervem, hogy minden osztályban legyen okostábla és minden diák padján legyen laptop.” Azt nem mondja el Andronescu asszony, hogy honnan lesz erre pénz. Azokba az iskolákba is bevezeti az okostáblákat, ahol az udvar végében van a pottyantós WC? Elég nagy „technológiai” különbség lenne!

* A tankönyveket szakkiadók adják majd ki, ezek között van az Oktatási és Pedagógiai Kiadó is. Vagyis szemétre dobják a PSD-s Liviu Pop (volt – a szerk.) miniszter erőfeszítéseit, hogy egyetlen állami kiadó adja ki a tankönyveket.

Nem ő volt az ügyben döntő hatáskörrel rendelkező szenátusi oktatási bizottság vezetője, amikor ez a döntés megszületett?

* A kinevezési vizsgán ötösnél kisebb érdemjegyet kapó tanárok többé nem oktathatnának. Helyes, de honnan szerez másokat, amikor a jó tanárok az orvosok példáját követve külföldre mennek, a tanári mesterképzés még nem működik, a hatékony professzorok bérmotiválása nem létezik.

* Az oktatási költségvetés növelése évente 15 százalékkal, míg el nem éri a GDP 6 százalékát. Már hallottunk ilyenfajta meséket, az oktatási paktumban is, melyeket sohasem alkalmaztak, mert még a nyugdíjakra és a közalkalmazotti bérekre sincs pénz.

* Ami pedig az Andronescu asszony által óhajtott új oktatási törvényt illeti. Egy kicsit sok oktatási törvény van. Egy ilyenfajta törvény 12-15 éven belül fejtené ki a hatását. Míg ez el nem telik, nincs értelme arról beszélni, hogy jó-e vagy sem. Eddig 24 miniszterünk volt, mindegyik a saját „reformjával” érkezett. Most azt éljük át, ami ezekből kisült.

Andronescu asszony sok mindent mond, már 20 éve.

Következmények: a PISA-tesztek esetében Románia az utolsó helyeken tanyázik Európában, a diákok 40 százaléka funkcionális analfabéta, a munkaadók pedig nem találnak szakembereket a munka piacán. A diákok felének nem sikerül átmennie az országos vizsgákon, az iskolaelhagyás mértéke óriási, a jó és nagyon jó diákok külföldi egyetemekre mennek.

És akkor mit akar még Andronescu asszony? Bevégezni a „művét”?


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS