// 2026. április 12., vasárnap // Gyula

Dragnea szerelmes Kínába

// HIRDETÉS

Liviu Dragnea vonzódik Kínához! Vagy csak a kínaiakhoz? Vagy inkább a pénzhez?

Miután kirakta a dísztáblára legutóbbi nagy selejtjét, a decentralizálásról szóló törvényt, Liviu Dragnea kormányfő-helyettes a következőt készíti elő számunkra: egy Bukarest és Konstanca (Constanţa) közötti nagysebességű vasútvonal megépítését, kínai együttműködésben. Amikor meghallottam a hírt, először azt hittem, a TimesNewRoman-ról, a vicces, de kitalált híreket közlő portálról származik. Nem, nem onnan.

Még túl korai részleteket várni Dragnea úrtól, mert még nem szokott hozzá a Kínai-tenger és a Fekete-tenger közötti időeltolódáshoz, de máris sikerült kérdések dagályát felkeltenie. Minek kell nagysebességű vasútvonalat építeni ott, ahol van egy elfogadható autópálya, mint ahogy egy éppen felújított vasútvonal is? Hogy mindkettőt kicsináld, miután annyi pénzt öltünk beléjük?

Miért akarsz minden áron egy óra alatt eljutni Bukaresttől Konstancáig, amikor már most is csak két óra az út, miután évtizedekig hetet tartott? Mennyi idő alatt amortizálódik egy alig 200 kilométeres vasútvonal költsége, ami – szintén Dragnea úrtól tudjuk – 11 milliárd euróba fog kerülni? Hány utasnak – és milyen jegyárral – kell utaznia rajta, hogy azt remélhesd, erre legalább a gyermekeink életében sor kerül?

Ki az a balek, akinek van ennyi ideje megvárni befektetése megtérülését? Csak a Nagy Kínai Falban az utolsó téglát elhelyező Ming-dinasztia tanúsított ekkora közömbösséget az idővel szemben – de tudomásunk szerint Dragnea úr egy másik dinasztiához tartozik, mint ahogy a pekingiek sem igazán Ming-félék. Vagy ha a kínaiaknak tényleg ennyi pénzük van TGV-kre költeni, akkor miért nem mutatunk nekik egy másik irányt, például Nagylakot, ha nem Botosányt (Botoşani) Vászlón (Vaslui) keresztül?

Még igazán gyökeret sem tudott verni Dragnea híre, mert a tévékhez akkreditált PSD-sek máris elkezdték azt dicsőíteni, holott ők sem ismernek több részletet. Mert egy befektetés az befektetés, tehát jó a népnek – nagyjából erre korlátozódott a retorika. Nos, e logika mentén nem lenne jobb megépíteni egy kétszer nagyobb Nép Házát, a meglévő mellé, hisz az is befektetés, nem? És ezúttal még a Pentagont is lekörözzük.

Mircea Geoanăt néhány estével ezelőtt, egy tévés műsorban arra kérték, hogy néhány szóban jellemezze egyes párttársait. Geoană, amikor Liviu Dragneara került a sor, nagyjából ezt mondta: „Nagyon szereti Kínát”. Mivel nem tudunk róla, hogy Dragnea valamiféle közismert sinológus lenne (az értelmező szótár szerint, a kínai történelem, nyelv és kultúra tanulmányozásával foglalkozó tudós), arra gondoltunk, hogy Mircea Geoană talányos és meglepő, sokkal inkább figyelmeztetésnek hangzó mondatának Liviu Dragnea éppen akkor zajló kínai látogatásával lehetett kapcsolata. Mircea Geoană később már nem akarta megmagyarázni, hogy miért éppen így jellemezte a párttársát. Lehet, hogy maga is megijedt attól, amit mondott, ki tudja…

Ennek ellenére a párt minden bugyrát töviről-hegyire ismerő egyik PSD-s, névtelenségéhez ragaszkodva elmagyarázta nekünk, honnan származik Dragnea kínai történelem, kultúra és nyelv iránti szeretete. Állítólag Liviu Dragnea tavaly ősszel hivatalos látogatáson Kínában járt és annyira megdöbbentették az ott, konkrétabban Pekingben és Sanghajban látott dolgok, ami az infrastruktúrát illeti, hogy a társainak bevallotta, valami ilyesmit szeretnénk mi is tenni. Liviu Dragnea esetében pedig nem nagy dolog a neki tetsző dolgokat kormányprogramba foglalni.

Dragnea, pszichológiai értelemben, ugyanolyan intellektuális folyamaton eshetett át, ami Nicolae Ceauşescu eszét is elvette 1972-ben, amikor Kínába és Észak-Koreába látogatott és amit aztán két évtizeden keresztül mindnyájan megszenvedtünk. Nos, ha ennyire sebezhető a kulturális sokkokkal szemben, talán nem lenne rossz, ha gyakrabban küldenénk Washingtonba, Londonba, vagy Berlinbe, mert ott is vannak érdekes látnivalók – demokrácia, a törvény uralma, tisztességes választások –, még akkor is, ha ezek egy része ugyanolyan titokzatosaknak tűnhetnek Dragnea úr számára, mint a kínai nyelv.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

„Határtalanul magyarok”. Debreceni kampánygyűlésen Orbán Viktor és Kelemen Hunor
Krónika

„Határtalanul magyarok”. Debreceni kampánygyűlésen Orbán Viktor és Kelemen Hunor

A határon túli magyarok számára van nagy tétje a választásnak, hiszen az elmúlt 16 év nemzetegyesítési politikája hosszabb távra is garantálja az ő túlélésüket – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Debrecenben.

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix
Főtér

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix

További híreink: a korábban kőolajat is szállító Traian Băsescu szerint sürgősen korlátozni kéne az üzemanyag-fogyasztást, Donald Trump pedig kihagyja a bukaresti B9-csúcsot.

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában

Autójavító műhelyben keletkezett tűzhöz riasztották csütörtök este a csíkszeredai tűzoltókat.

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban
Krónika

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban

Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét
Székelyhon

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét

Az unitáriusok Rómája – így emlegették régen Bölönt, amelynek vártemplomáról a Nemzet útja vezetője az állítja, hogy korábban ortodox volt. Mihai Tîrnoveanut történelemhamisítással vádolják és panaszt tesznek ellene a diszkriminációellenes tanácsnál.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS