A Moldovai Köztársaság elnöke jól hadat üzent Bukarestnek.
Moldova Köztársaság újdonsült elnöke, Igor Dodon ígéretéhez híven a moldovai államiság védelmében folytatott „háborúval” kezdi mandátumát, amely államiságot meglátása szerint elsősorban Románia és az EU fenyegeti.
Előbb „románról” „moldovaira” cserélte le az elnöki hivatal honlapjának nyelvét, eltávolította az Európai Unió zászlóját, a tartójával együtt, az elnöki hivatal épületéről, eljárási szabályok megsértésére hivatkozva visszavonja a moldovai állampolgárságot Románia volt elnökétől, Traian Băsescutól, Moldova Köztársaság bukaresti nagykövetének hazarendelését követeli az ezzel a témával kapcsolatos sajtónyilatkozatai miatt, majd azt mondja, hogy a moldovai történelem iskolai oktatását fogja szorgalmazni és így tovább. Ezek a lépések elégedetlenségi hullámokat keltettek mind Kisjenőben (Chişinău), mind Bukarestben. Az elemzők azon a véleményen vannak, hogy az elnök lépései felforgatják az erősen polarizált társadalmat, de kihatnak majd a Romániával és az EU-val meglévő kapcsolatokra is. Az alábbiakban a DW-nek exkluzív módon elmondott véleményeik következnek.
Igor Munteanu, a Moldovai Köztársaság volt washingtoni nagykövete úgy véli, hogy Igor Dodon lépései hiteltelenítik az elnöki hivatalt és lejáratják a demokratikus és szabad választási folyamat nyomán megválasztott elnököt, mert számára nagyobb mértékben fontosak a kremli folyosókon kapott méltatások, mint az, hogy a moldovai polgárok belső szolidaritását biztosító összekötő elem legyen.
„Igor Dodon egyik gondja, hogy sem pszichológiailag, sem politikailag, sem intézményileg nem szakadt el saját pártjától, márpedig ez nem egy többséggel rendelkező párt, mely az egész moldovai társadalmat képviselhetné. Ezen kívül nem olvassa az alkotmányt és nem érti, hogy egy államfőnek az a szerepe, hogy harmonikus egyensúlyt hozzon létre a társadalomban. Ezen kívül az orosz dimenzióban el akarja „adni” ezt a Romániával kapcsolatos feszültséget. Valószínűleg úgy gondolja, hogy minél rosszabb a kapcsolat Romániával, annál jobb lesz Moszkvával. Szerintem Gribincea nagykövet semleges véleményeihez képest teljesen helytelen egy ilyenfajta reakció. De Dodon elnök logikája eltér a rendes logikától. Politikus és sohasem tudta levetni ezt a „gúnyát”, melyben állandóan kint van a piactéren, hogy rezsimváltást, totális háborút követeljen más pártok ellen. Nem biztos, hogy Dodonnak sikerül majd visszahívatnia (Gribincea nagykövetet – a szerz.), mert ezeket a döntéseket az állam más hatalmi ágaival, többek között a kormánnyal is együttműködve kell meghozni, és ha ez utóbbi támogatni fogja a diplomata visszahívását, akkor újabb gond merül majd fel. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kormány nem tartja be azt az ígéretét, hogy kiegyensúlyozza Dodon elnök furcsaságait, hanem az ő játékát űzi. Mindenesetre, az ilyenfajta jelzések befolyásolhatják majd a moldovai–román kapcsolatokat, mert Dodon a nagykövetek moldovaiasítását akarja, ami egy sztálini ihletésű politikai koncepció. Ha ezt a szerepet akarja Dodon betölteni, akkor a moldovai külpolitika minőségének példátlan leromlásának leszünk tanúi”, mondta Igor Munteanu a DW-nek exkluzív módon.
Igor Dodon megfontolatlan lépéseit a Romániával közös gazdasági statisztikák is cáfolják, mely az utóbbi években Moldova Köztársaság fő partnerévé vált. A kereskedelmi kapcsolatok utóbbi 20 év alatti alakulására vonatkozó hivatalos adatok szerint pozitív növekedési tendencia figyelhető meg a két ország között, mind a behozatal, mind a kivitel terén. Ennek megfelelően, míg 1997-ben a Romániából érkező behozatal a teljes import nagyjából 9 százalékát tette ki, 2016-ra ez az arány 14 százalékra nőtt. De a Romániával meglévő gazdasági kapcsolatok konszolidálódását bizonyító legfontosabb aspektus a kivitel mértéke, amely a teljes kivitelhez viszonyítva az 1997-es 7 százalékról 2016-ra 25 százalékra nőtt.
A Bukarest és Kisjenő közötti kereskedelmi kapcsolatok megszilárdulásában fontos szerepe volt a társulási, valamint a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló megállapodás aláírásának az EU-val. A megállapodás megkötése óta nagyjából 30 százalékkal nőtt a Romániába irányuló, a teljes exporthoz viszonyított kivitel. Pontosabban, míg a Moldovai Köztársaság 2013-ban a teljes kivitel 17 százalékát exportálta Romániába, 2016-re ez meghaladta a 26 százalékot. A társulási megállapodásban rögzített kvótákba tartozó termékek többsége, melyeknek sikerült bejutniuk az EU piacára, elsősorban a román piacra kerültek. Gyümölcsökről – alma és szőlő –, valamint gabonafélékről van szó, mint például a búza, a zab, feldolgozott gabona stb.
Adrian Ermurachi, az Európai Politikák és Reformok Intézetének elemzője azon a véleményen van, hogy egy oroszbarát elnök győzelme a 2016-os elnökválasztáson nem befolyásolja majd túlságosan a moldovai–román gazdasági kapcsolatokat.
„A Moldovai Köztársaság és Románia közötti kapcsolatok megerősödése abban a bizalomban is megfigyelhető volt, mellyel a bukaresti kormány előnyös feltételekkel hitelt nyújtott Kisjenőnek. Itt arra a 150 millió eurós hitelre utalok, amiből már megérkezett a 60 millió eurós első részlet, aminek döntő szerepe volt a 2016-os év végi költségvetési hiány fedezésében és a pénzügyi stabilitás biztosításában az EU és a Világban pénzügyi támogatási programjai felfüggesztésének feloldásáig. A kisjenői és bukaresti kormányok másik fontos közös célkitűzése az energetikai kapcsolatok létrehozása. A román kormány a Jászvásár (Iaşi)–Ungheni gázvezeték esetében a vezeték román részének költségein kívül a teljes 20,2 millió eurós költségvetésből a moldovai kormányra eső részt is fedezte 8,2 millió euró értékben. Ezeket a román kormány által az utóbbi években finanszírozott további oktatási és kulturális projektek egészítik ki. Itt a több mint 800 óvoda felújítására, a kisjenői Orgonaterem, Moldova Nemzeti Művészeti Múzeuma, a cahuli B. P. Haşdeu Színház tatarozására és más hasonlókra utalok”, mondta az elemző a DW-nek.
A moldovai–román kapcsolat örömteli dinamikája ellenére Igor Dodon az Orosz Föderációval akarja helyreállítani a kapcsolatokat, amit különben a választási programjában meg is ígért. Az új elnök szerint a Moszkvával meglévő történelmi kapcsolatokat az utóbbi években súlyosan megrontották a kormányon lévő Európa-barát pártok. Ennek megfelelően, Dodon a Szocsi orosz városban eltöltött vakáció után 2017. január 17-én hivatalos látogatásra megy az Orosz Föderáció fővárosába. Ennek során a moldovai elnök tárgyalásokat akar folytatni az Oroszországban dolgozó moldovai migránsok helyzetéről, de a gazdasági kapcsolatok helyreállításáról is Moszkvával, mely az utóbbi években több indokolatlan embargót is bevetett a moldovai termékekkel szemben.
Leonid Litra, a kijevi Világpolitikai Intézet főkutatója azon a véleményen van, hogy Igor Dodon moszkvai látogatása az oroszbarát szavazóknak kívánja megerősíteni, hogy következetes és nem hiába választották meg az oroszbarát érzések hullámára támaszkodva.
„Szimbolikus töltete is van annak, hogy Igor Dodon úgy döntött, első hivatalos látogatásán Moszkvába menjen, mert ezzel azt is mutatja, hogy cselekedeteihez a Kreml lesz a viszonyítási pont. Ha a hivatalos küldöttség összetételét is figyelembe vesszük, úgy tűnik, ez inkább egy lelki igényt kiszolgáló látogatás. De nagyon nehéz jelenleg megjósolni, hogy sikerül-e majd helyreállítania a Moldovai Köztársaság és az Orosz Föderáció közötti kapcsolatokat. Dodonnak az az előnye más moldovai hivatalosságokkal szemben, hogy nyíltan oroszbarát. De ez semmi esetre sem biztosít majd számára könnyű küldetést. Hatáskörei korlátozottak, a parlament többséget pedig nem ő ellenőrzi. Sőt, a kapcsolatok helyreállításához valamit fel is kell tudnod ajánlani, mert ’Moszkva nem hisz a könnyekben’, Igor Dodonnak viszont erre nincs túl sok lehetősége. Ezen kívül ne feledjük, hogy Voronin volt elnök szintén egy oroszbarát hullámmal került hatalomra, de végül egy Európa-barát hullámon fejezte be”, állítja Litra.
Igor Dodon derűlátó nyilatkozatai alapján úgy tűnik, a Moldovai Köztársaság külpolitikai vektorának módosítása egyértelműen az új elnök hatásköre, lépései pedig egyértelmű eltávolodást mutatnak Romániától és az EU-tól. Az ország „külső ellenségével” folytatott harc a moldovai társadalom etnikai és geopolitikai polarizálódásához vezet, valamint elvonja a figyelmet az ország valódi gondjairól és azok felé tereli, melyeket azért talál ki, hogy a választói szegmensében fenntartsa a népszerűségét.
Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?
Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?
A bukaresti hatóságok megkésve készítették elő annak az uniós irányelvnek a részleges átültetését a román jogrendszerbe, amely előírja, hogy legkésőbb 2025. január 1-jétől az EU tagállamai nem nyújtanak többé állami támogatást gázkazánok beszerelésére.
Hiába tetováltatta a karjára Ciolacu, hogy nem lesz áfa-emelés, mert elképzelhető, hogy áfa-emelés lesz. Nagyon rosszul járt egy férfi, aki bűnözők pénzéből gazdagodott meg a bitcoin-piacon.
Egy többek között szexuális erőszak miatt elítélt visszaeső bűnöző, egy 29 éves éradonyi (Adoni) férfi „rendkívüli kegyetlenséggel” megölt otthonában egy szintén éradonyi 63 éves nőt és annak 27 éves fiát.
Bár korábban cáfolta a lehetőségét, Tánczos Barna pénzügyminiszter most közölte, hogy az áfaemelés lehetőségét is vizsgálják a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések sorában.
Egy székelyudvarhelyi autóműhelyben csaptak fel kedd este a lángok.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?