Most már nem lenne akadálya a pápa erdélyi látogatásának.
Máris nagy érdeklődést váltott ki az a felvetés, hogy Ferenc pápa esetleg Romániába látogathat. De egyelőre csak reményekről van szó, ahogy azt Florentin Crihălmenanu kolozs-szamosújvári görög-katolikus püspök kijelentette. Vatikán a Román Ortodox Egyház vezetője, Dániel pátriárka hivatalos meghívójára vár. Annak ellenére, hogy Ferenc pápát már Klaus Iohannis elnök, valamint a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia is meghívta Romániába.
„Először is mindnyájan tudjuk, hogy a római egyházvezető nem jön egy ortodox többségű országba anélkül, hogy ehhez megkapná az Ortodox Egyház vezetőjének, Dániel pátriárkának hivatalos meghívóját, természetesen az Ortodox Egyház legfelsőbb fóruma, a Szent Zsinat beleegyezésével. Tehát akkortól kezdhetünk a diplomáciai szintű együtt munkálkodásról beszélni, hogy létezik egy hivatalos meghívás a Pátriárkia, Románia elnöke és a Püspöki Konferencia részéről. Addig csak beszélgetések és – esetleg – találgatások vannak, de ezek nem tekinthetők hivatalos lépésnek. Amint megvan ez a három meghívás, a Vatikán képviselői Romániába jönnek és elkezdődnek a konkrét tárgyalások arról, ahogy ez a látogatás lezajlik majd. Tehát egyelőre így állunk”, mondta a kolozs-szamosújvári görög-katolikus püspök.
Florentin Crihălmeanu hozzátette, hogy bár „vannak reményeink egy 2018-as pápai látogatást illetően”, „nem térhetünk rá a konkrétumokra”. „Ahhoz, hogy rátérhessünk a konkrétumokra, jelenre van szükség. És akkor dokumentumok, konkrét akciók kellenek. Vannak remények, vannak tervek, vannak elképzelések, de ezek inkább csak alaptalan szép álmok. Mi azt szeretnénk, ha a római egyházvezető romániai látogatása során a mi térségünkbe, Erdélybe is eljönne, ha alkalmunk lenne ünnepi misét tartani és ha a jó Isten lehetővé teszi majd, hogy az esemény a mártír püspökök boldoggá avatásával is egybeessen, akkor nagyon örülnénk, ha egy ilyen megemlékező liturgiára egy jelentőségteljes helyen, Balázsfalván kerüljön sor, ahol tisztelettel adózhatunk egyházunk ezen vezetői emlékének”, tette hozzá a kolozs-szamosújvári román unitus püspök.
„II. János Pál pápa látogatására is emlékszünk: a boldogság, béke és jó egyetértés forrása volt. Egyes honfitársaink még azt is mondták, hogy örülnek a két egyház egyesülésének. Azokban a napokban olyan szép volt az egyetértés és olyan harmónia jött létre, hogy a talán kevésbé tájékozott személyek effektív módon azt hitték, hogy az egész egységben jött létre. Úgy tűnik, hogy nem kellene óvakodnunk a római egyházvezető ilyen jellegű látogatásától. Ellenkezőleg, biztos vagyok abban, hogy Románia az egész világon ott lesz a legfontosabb képernyőkön, legalábbis az esemény három napja alatt. És ezen kívül figyelemre méltó többlet keletkezik majd azokban a napokban ökumenizmusból, kegyességből és imádságból”, tette hozzá a kolozsvári püspök.
II. János Pál pápa 1999-ben Romániába látogatott, de ennek a látogatásnak nem pasztorális, hanem ökumenikus jellege volt, mert a Román Ortodox Egyház pátriárkája, Teoctist ragaszkodott ahhoz, hogy a pápa az ő és ne a romániai katolikusok vendége legyen. Ez bizonyos korlátozásokhoz vezetett. II. János Pál pápa, például, felkereste az Apostoli Nunciatúrát és a bukaresti Szent József Katedrálist, de nem látogathatta meg az erdélyi és különösen a balázsfalvi katolikus közösségeket. Alexandru Todea bíborossal Bukarestben találkozott.
Most a legtöbb romániai ortodox és katolikus értelmiségi úgy véli, hogy sokkal szívesebben fogadnának egy újabb pápai látogatást és eltűntek az erdélyi közösségek meglátogatásával kapcsolatos akadályok. „A pápa akár a magyar közösségeket is meglátogathatná. Gyulafehérváron van a legrégebbi katolikus püspökség, és meglátogathatná a Szent Mihály Katedrálist”, véli Vasile Todica ortodox értelmiségi. A protestánsok is tárt karokkal fogadnák Ferenc pápát.
„Jótékony hatású lenne egy ilyen látogatás. A szentatyának az egyházi tisztségén kívül államfői minősége is van, ami nagyon sokat jelent. Nem lenne semmilyen akadálya egy ilyenfajta látogatásnak és azt hiszem, bármelyik református lelkész megtiszteltetésnek venné, ha a pápa felkeresné a templomát, ha a szentatya egy protestáns templomot is meg szeretne látogatni. A történelem zaklatott múltjában a Református Egyház és a Katolikus Egyház szemben álltak egymással, de most sokkal több az olyan dolog, ami összeköt, mint ami szétválaszt minket”, mondta Leonard Horvath történész.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Egy olyan nőjogi konferencia kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt, ahol a bántalmazás témáját konkrét jogi lépések és beavatkozási lehetőségek ismertetésével járták körül.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluban, a család és a helyi közösség segítséget kér a megtalálásához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.