// 2026. október 22., csütörtök // Elod

Dániel pátriárkától függ Ferenc pápa romániai látogatása

// HIRDETÉS

Most már nem lenne akadálya a pápa erdélyi látogatásának.

Máris nagy érdeklődést váltott ki az a felvetés, hogy Ferenc pápa esetleg Romániába látogathat. De egyelőre csak reményekről van szó, ahogy azt Florentin Crihălmenanu kolozs-szamosújvári görög-katolikus püspök kijelentette. Vatikán a Román Ortodox Egyház vezetője, Dániel pátriárka hivatalos meghívójára vár. Annak ellenére, hogy Ferenc pápát már Klaus Iohannis elnök, valamint a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia is meghívta Romániába.

„Először is mindnyájan tudjuk, hogy a római egyházvezető nem jön egy ortodox többségű országba anélkül, hogy ehhez megkapná az Ortodox Egyház vezetőjének, Dániel pátriárkának hivatalos meghívóját, természetesen az Ortodox Egyház legfelsőbb fóruma, a Szent Zsinat beleegyezésével. Tehát akkortól kezdhetünk a diplomáciai szintű együtt munkálkodásról beszélni, hogy létezik egy hivatalos meghívás a Pátriárkia, Románia elnöke és a Püspöki Konferencia részéről. Addig csak beszélgetések és – esetleg – találgatások vannak, de ezek nem tekinthetők hivatalos lépésnek. Amint megvan ez a három meghívás, a Vatikán képviselői Romániába jönnek és elkezdődnek a konkrét tárgyalások arról, ahogy ez a látogatás lezajlik majd. Tehát egyelőre így állunk”, mondta a kolozs-szamosújvári görög-katolikus püspök.

„Konkrét akciókra van szükség”

Florentin Crihălmeanu hozzátette, hogy bár „vannak reményeink egy 2018-as pápai látogatást illetően”, „nem térhetünk rá a konkrétumokra”. „Ahhoz, hogy rátérhessünk a konkrétumokra, jelenre van szükség. És akkor dokumentumok, konkrét akciók kellenek. Vannak remények, vannak tervek, vannak elképzelések, de ezek inkább csak alaptalan szép álmok. Mi azt szeretnénk, ha a római egyházvezető romániai látogatása során a mi térségünkbe, Erdélybe is eljönne, ha alkalmunk lenne ünnepi misét tartani és ha a jó Isten lehetővé teszi majd, hogy az esemény a mártír püspökök boldoggá avatásával is egybeessen, akkor nagyon örülnénk, ha egy ilyen megemlékező liturgiára egy jelentőségteljes helyen, Balázsfalván kerüljön sor, ahol tisztelettel adózhatunk egyházunk ezen vezetői emlékének”, tette hozzá a kolozs-szamosújvári román unitus püspök.

„A boldogság forrása”

„II. János Pál pápa látogatására is emlékszünk: a boldogság, béke és jó egyetértés forrása volt. Egyes honfitársaink még azt is mondták, hogy örülnek a két egyház egyesülésének. Azokban a napokban olyan szép volt az egyetértés és olyan harmónia jött létre, hogy a talán kevésbé tájékozott személyek effektív módon azt hitték, hogy az egész egységben jött létre. Úgy tűnik, hogy nem kellene óvakodnunk a római egyházvezető ilyen jellegű látogatásától. Ellenkezőleg, biztos vagyok abban, hogy Románia az egész világon ott lesz a legfontosabb képernyőkön, legalábbis az esemény három napja alatt. És ezen kívül figyelemre méltó többlet keletkezik majd azokban a napokban ökumenizmusból, kegyességből és imádságból”, tette hozzá a kolozsvári püspök.

Miért nem jutott el Erdélybe II. János Pál pápa

II. János Pál pápa 1999-ben Romániába látogatott, de ennek a látogatásnak nem pasztorális, hanem ökumenikus jellege volt, mert a Román Ortodox Egyház pátriárkája, Teoctist ragaszkodott ahhoz, hogy a pápa az ő és ne a romániai katolikusok vendége legyen. Ez bizonyos korlátozásokhoz vezetett. II. János Pál pápa, például, felkereste az Apostoli Nunciatúrát és a bukaresti Szent József Katedrálist, de nem látogathatta meg az erdélyi és különösen a balázsfalvi katolikus közösségeket. Alexandru Todea bíborossal Bukarestben találkozott.

Most a legtöbb romániai ortodox és katolikus értelmiségi úgy véli, hogy sokkal szívesebben fogadnának egy újabb pápai látogatást és eltűntek az erdélyi közösségek meglátogatásával kapcsolatos akadályok. „A pápa akár a magyar közösségeket is meglátogathatná. Gyulafehérváron van a legrégebbi katolikus püspökség, és meglátogathatná a Szent Mihály Katedrálist”, véli Vasile Todica ortodox értelmiségi. A protestánsok is tárt karokkal fogadnák Ferenc pápát.

„Jótékony hatású lenne egy ilyen látogatás. A szentatyának az egyházi tisztségén kívül államfői minősége is van, ami nagyon sokat jelent. Nem lenne semmilyen akadálya egy ilyenfajta látogatásnak és azt hiszem, bármelyik református lelkész megtiszteltetésnek venné, ha a pápa felkeresné a templomát, ha a szentatya egy protestáns templomot is meg szeretne látogatni. A történelem zaklatott múltjában a Református Egyház és a Katolikus Egyház szemben álltak egymással, de most sokkal több az olyan dolog, ami összeköt, mint ami szétválaszt minket”, mondta Leonard Horvath történész.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja
Krónika

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott
Székelyhon

Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott

Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS