Most már nem lenne akadálya a pápa erdélyi látogatásának.
Máris nagy érdeklődést váltott ki az a felvetés, hogy Ferenc pápa esetleg Romániába látogathat. De egyelőre csak reményekről van szó, ahogy azt Florentin Crihălmenanu kolozs-szamosújvári görög-katolikus püspök kijelentette. Vatikán a Román Ortodox Egyház vezetője, Dániel pátriárka hivatalos meghívójára vár. Annak ellenére, hogy Ferenc pápát már Klaus Iohannis elnök, valamint a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia is meghívta Romániába.
„Először is mindnyájan tudjuk, hogy a római egyházvezető nem jön egy ortodox többségű országba anélkül, hogy ehhez megkapná az Ortodox Egyház vezetőjének, Dániel pátriárkának hivatalos meghívóját, természetesen az Ortodox Egyház legfelsőbb fóruma, a Szent Zsinat beleegyezésével. Tehát akkortól kezdhetünk a diplomáciai szintű együtt munkálkodásról beszélni, hogy létezik egy hivatalos meghívás a Pátriárkia, Románia elnöke és a Püspöki Konferencia részéről. Addig csak beszélgetések és – esetleg – találgatások vannak, de ezek nem tekinthetők hivatalos lépésnek. Amint megvan ez a három meghívás, a Vatikán képviselői Romániába jönnek és elkezdődnek a konkrét tárgyalások arról, ahogy ez a látogatás lezajlik majd. Tehát egyelőre így állunk”, mondta a kolozs-szamosújvári görög-katolikus püspök.
Florentin Crihălmeanu hozzátette, hogy bár „vannak reményeink egy 2018-as pápai látogatást illetően”, „nem térhetünk rá a konkrétumokra”. „Ahhoz, hogy rátérhessünk a konkrétumokra, jelenre van szükség. És akkor dokumentumok, konkrét akciók kellenek. Vannak remények, vannak tervek, vannak elképzelések, de ezek inkább csak alaptalan szép álmok. Mi azt szeretnénk, ha a római egyházvezető romániai látogatása során a mi térségünkbe, Erdélybe is eljönne, ha alkalmunk lenne ünnepi misét tartani és ha a jó Isten lehetővé teszi majd, hogy az esemény a mártír püspökök boldoggá avatásával is egybeessen, akkor nagyon örülnénk, ha egy ilyen megemlékező liturgiára egy jelentőségteljes helyen, Balázsfalván kerüljön sor, ahol tisztelettel adózhatunk egyházunk ezen vezetői emlékének”, tette hozzá a kolozs-szamosújvári román unitus püspök.
„II. János Pál pápa látogatására is emlékszünk: a boldogság, béke és jó egyetértés forrása volt. Egyes honfitársaink még azt is mondták, hogy örülnek a két egyház egyesülésének. Azokban a napokban olyan szép volt az egyetértés és olyan harmónia jött létre, hogy a talán kevésbé tájékozott személyek effektív módon azt hitték, hogy az egész egységben jött létre. Úgy tűnik, hogy nem kellene óvakodnunk a római egyházvezető ilyen jellegű látogatásától. Ellenkezőleg, biztos vagyok abban, hogy Románia az egész világon ott lesz a legfontosabb képernyőkön, legalábbis az esemény három napja alatt. És ezen kívül figyelemre méltó többlet keletkezik majd azokban a napokban ökumenizmusból, kegyességből és imádságból”, tette hozzá a kolozsvári püspök.
II. János Pál pápa 1999-ben Romániába látogatott, de ennek a látogatásnak nem pasztorális, hanem ökumenikus jellege volt, mert a Román Ortodox Egyház pátriárkája, Teoctist ragaszkodott ahhoz, hogy a pápa az ő és ne a romániai katolikusok vendége legyen. Ez bizonyos korlátozásokhoz vezetett. II. János Pál pápa, például, felkereste az Apostoli Nunciatúrát és a bukaresti Szent József Katedrálist, de nem látogathatta meg az erdélyi és különösen a balázsfalvi katolikus közösségeket. Alexandru Todea bíborossal Bukarestben találkozott.
Most a legtöbb romániai ortodox és katolikus értelmiségi úgy véli, hogy sokkal szívesebben fogadnának egy újabb pápai látogatást és eltűntek az erdélyi közösségek meglátogatásával kapcsolatos akadályok. „A pápa akár a magyar közösségeket is meglátogathatná. Gyulafehérváron van a legrégebbi katolikus püspökség, és meglátogathatná a Szent Mihály Katedrálist”, véli Vasile Todica ortodox értelmiségi. A protestánsok is tárt karokkal fogadnák Ferenc pápát.
„Jótékony hatású lenne egy ilyen látogatás. A szentatyának az egyházi tisztségén kívül államfői minősége is van, ami nagyon sokat jelent. Nem lenne semmilyen akadálya egy ilyenfajta látogatásnak és azt hiszem, bármelyik református lelkész megtiszteltetésnek venné, ha a pápa felkeresné a templomát, ha a szentatya egy protestáns templomot is meg szeretne látogatni. A történelem zaklatott múltjában a Református Egyház és a Katolikus Egyház szemben álltak egymással, de most sokkal több az olyan dolog, ami összeköt, mint ami szétválaszt minket”, mondta Leonard Horvath történész.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Nem mindennapi incidens szenvedő alanyává vált egyik olvasónk a Gelence és Hilib közötti határban nemrégiben. Ezek alapján joggal tevődik fel a kérdés, hogy éjszaka ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.