Most már nem lenne akadálya a pápa erdélyi látogatásának.
Máris nagy érdeklődést váltott ki az a felvetés, hogy Ferenc pápa esetleg Romániába látogathat. De egyelőre csak reményekről van szó, ahogy azt Florentin Crihălmenanu kolozs-szamosújvári görög-katolikus püspök kijelentette. Vatikán a Román Ortodox Egyház vezetője, Dániel pátriárka hivatalos meghívójára vár. Annak ellenére, hogy Ferenc pápát már Klaus Iohannis elnök, valamint a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia is meghívta Romániába.
„Először is mindnyájan tudjuk, hogy a római egyházvezető nem jön egy ortodox többségű országba anélkül, hogy ehhez megkapná az Ortodox Egyház vezetőjének, Dániel pátriárkának hivatalos meghívóját, természetesen az Ortodox Egyház legfelsőbb fóruma, a Szent Zsinat beleegyezésével. Tehát akkortól kezdhetünk a diplomáciai szintű együtt munkálkodásról beszélni, hogy létezik egy hivatalos meghívás a Pátriárkia, Románia elnöke és a Püspöki Konferencia részéről. Addig csak beszélgetések és – esetleg – találgatások vannak, de ezek nem tekinthetők hivatalos lépésnek. Amint megvan ez a három meghívás, a Vatikán képviselői Romániába jönnek és elkezdődnek a konkrét tárgyalások arról, ahogy ez a látogatás lezajlik majd. Tehát egyelőre így állunk”, mondta a kolozs-szamosújvári görög-katolikus püspök.
Florentin Crihălmeanu hozzátette, hogy bár „vannak reményeink egy 2018-as pápai látogatást illetően”, „nem térhetünk rá a konkrétumokra”. „Ahhoz, hogy rátérhessünk a konkrétumokra, jelenre van szükség. És akkor dokumentumok, konkrét akciók kellenek. Vannak remények, vannak tervek, vannak elképzelések, de ezek inkább csak alaptalan szép álmok. Mi azt szeretnénk, ha a római egyházvezető romániai látogatása során a mi térségünkbe, Erdélybe is eljönne, ha alkalmunk lenne ünnepi misét tartani és ha a jó Isten lehetővé teszi majd, hogy az esemény a mártír püspökök boldoggá avatásával is egybeessen, akkor nagyon örülnénk, ha egy ilyen megemlékező liturgiára egy jelentőségteljes helyen, Balázsfalván kerüljön sor, ahol tisztelettel adózhatunk egyházunk ezen vezetői emlékének”, tette hozzá a kolozs-szamosújvári román unitus püspök.
„II. János Pál pápa látogatására is emlékszünk: a boldogság, béke és jó egyetértés forrása volt. Egyes honfitársaink még azt is mondták, hogy örülnek a két egyház egyesülésének. Azokban a napokban olyan szép volt az egyetértés és olyan harmónia jött létre, hogy a talán kevésbé tájékozott személyek effektív módon azt hitték, hogy az egész egységben jött létre. Úgy tűnik, hogy nem kellene óvakodnunk a római egyházvezető ilyen jellegű látogatásától. Ellenkezőleg, biztos vagyok abban, hogy Románia az egész világon ott lesz a legfontosabb képernyőkön, legalábbis az esemény három napja alatt. És ezen kívül figyelemre méltó többlet keletkezik majd azokban a napokban ökumenizmusból, kegyességből és imádságból”, tette hozzá a kolozsvári püspök.
II. János Pál pápa 1999-ben Romániába látogatott, de ennek a látogatásnak nem pasztorális, hanem ökumenikus jellege volt, mert a Román Ortodox Egyház pátriárkája, Teoctist ragaszkodott ahhoz, hogy a pápa az ő és ne a romániai katolikusok vendége legyen. Ez bizonyos korlátozásokhoz vezetett. II. János Pál pápa, például, felkereste az Apostoli Nunciatúrát és a bukaresti Szent József Katedrálist, de nem látogathatta meg az erdélyi és különösen a balázsfalvi katolikus közösségeket. Alexandru Todea bíborossal Bukarestben találkozott.
Most a legtöbb romániai ortodox és katolikus értelmiségi úgy véli, hogy sokkal szívesebben fogadnának egy újabb pápai látogatást és eltűntek az erdélyi közösségek meglátogatásával kapcsolatos akadályok. „A pápa akár a magyar közösségeket is meglátogathatná. Gyulafehérváron van a legrégebbi katolikus püspökség, és meglátogathatná a Szent Mihály Katedrálist”, véli Vasile Todica ortodox értelmiségi. A protestánsok is tárt karokkal fogadnák Ferenc pápát.
„Jótékony hatású lenne egy ilyen látogatás. A szentatyának az egyházi tisztségén kívül államfői minősége is van, ami nagyon sokat jelent. Nem lenne semmilyen akadálya egy ilyenfajta látogatásnak és azt hiszem, bármelyik református lelkész megtiszteltetésnek venné, ha a pápa felkeresné a templomát, ha a szentatya egy protestáns templomot is meg szeretne látogatni. A történelem zaklatott múltjában a Református Egyház és a Katolikus Egyház szemben álltak egymással, de most sokkal több az olyan dolog, ami összeköt, mint ami szétválaszt minket”, mondta Leonard Horvath történész.
A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.
„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Miért ad fizetést az állam a premontrei apátnak, miközben a nagyváradi önkormányzat kilakoltatja? Miként lett a templomból iskola? Elmagyarázzuk bővebben és rövidebben is.
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
George Simion meginvitálta az erdélyi magyarokat, hogy iratkozzanak be a pártjába. Azt azonban nem említette, hogy ehhez bizonyos próbákat is ki kell állniuk a jelentkezőknek… (PAMFLET)
Meggyilkoltak pénteken a Bihar megyei Perbáthidán egy 18 éves lányt, a rendőrség több mint hat órán át tartó keresés után fogta el délután a gyilkosság fő gyanúsítottját.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.
„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.